Elhatárolódott-e Orbán és pártja a Jobbiktól és annak „rendvédelmi
testületétől”, a Magyar Gárdától? A közvélekedés az, hogy ezt
legalábbis Orbán megtette, amikor a nemzetközi felháborodás
rákényszerítette. Ám közben a Fidesz-vezetők egy része tovább ápolja a
kapcsolatokat a paletta jobb szélén levőkkel. Mialatt sürgősen
lefordították angolra Orbán távolságtartó mondatait, a fideszes
polgármesterek együtt demonstráltak Vonáékkal.

Most pedig a párthoz közel álló Demokrata című hetilap ugyan elmarasztalta a Jobbikot, de ez a párt csak azért kapott ejnye-ejnyét Bencsik Andrástól, hogy közben a gárdát patyolatfehérre mossák. „A Gárda az alapítók határozott akarata és tiltása ellenére sétált be a csapdába. Tatárszentgyörgyi bevonulásának célja csupán az volt, hogy értésre adja, a törvény mindenkire vonatkozik… A gárda azonban nem jó, vagy rossz válasz kérdés. A Gárda maga a válasz… Szükségszerű  válasz egy nyilvánvaló helyzetre. De most félő, hogy azoknak, akik félnek az igazság fényétől, az ostoba provokációkra hivatkozva talán sikerül elhallgattatni”.

A Demokrata főszerkesztője ettől mindenáron megkímélné a Gárdát, s közben szaporodnak a hasonló kontaktusok. A Magyar Fórum a legutóbbi időkig tabu volt, tilos terület a fideszes politikusok számára, de most ez is múlt idő. E héten Mikola István, Orbán egykori egészségügyi minisztere, a 2006-os kampány második embere tett eleget a csurkista lap kérésének. A porcellánboltba készülő elefánt kecsességével és jó ízlésével ezt a sokak által az antiszemitimizmus zászlóvivőjének tartott lapot választotta ki, hogy – az egészségügyi törvényre utalva – megkongassa a demokrácia lélekharangját, mondván, akik igennel voksoltak, „nincsenek erre felhatalmazva”. „Ilyen körülmények között természetes, hogy a népszavazás intézménye, mint a demokrácia egyik lehetősége, kicsúcsosodik és egyre inkább terjed, mint igény”. És van a nemzet főorvosának konkrét ígérete is: vissza fogjuk csinálni!
Erre rímel: ugyanebben a lapszámban Csurka írt vezércikket arról, hogy a történtek után „a kormánytöbbségnek egyszerűen nincs joga változtatás nélkül, avagy kis pofozgatásokkal fércművét újra elfogadtatni” . Ettől persze senki vérnyomása nem kellene, hogy megemelkedjen, hisz az egykori írót nem fejlett jogérzékéért szereti, aki szereti. Csakhogy: szombaton hasonló nézeteket láttunk viszont egy korábbi közjogi méltóság, Szabad György volt országgyűlési elnök Nyílt levelében Szili Katalinhoz, a Magyar Nemzet hasábjain. Egy különbséggel: a professzor, Orbán választási nagygyűléseinek megszokott szereplője, messzebb megy el, mint Csurka. Megfenyegeti a jelenlegi elnök asszonyt, amiért kijelentette: „a törvényt a záróvita és a zárószavazás szabályai szerint tárgyaljuk újra, így várhatóan még aznap szavaznak is a jogszabályról”.
Szabad nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a Szili által lehetőségként előrevetített eljárás alkotmányellenes és ellentétben áll az elnök asszony hivatali esküjével. Nem véletlen, hogy a szelektíven citáló történészprofesszor épp az alkotmány vonatkozó kulcsmondatait felejti el idézni. Tegyük meg helyette: „Ha a köztársasági elnök a törvénynyel, vagy annak valamilyen rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt… megfontolás végett észrevételeinek közlésével viszszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni”. ( Egész más lett volna a helyzet, ha Sólyom elnök normakontrollra küldi a törvényt az AB-hoz, amennyiben alkotmányellenesnek tartja).
Vagyis a törvényben nem szerepel semmiféle utalás arra, hogy mennyi ideig kell az újratárgyalásnak tartani, vagy arra, hogy ennek milyen eredménnyel kell járnia. Szabad sugallatával szemben áll a törvényszöveg: a ház elnök asszonya által felvázolt lehetőség kikezdhetetlen, abszolút törvényes. Ami viszont teljességgel önkényes, az Szabad helyzetértékelése: szerinte Sólyom részéről „alkotmányos elnöki kívánságról” van szó és „aki ezzel szembefordul, az alkotmányos válság felidézésének vádjával néz szembe… Ha mégis akadna olyan személy, illetve szervezet, aki, vagy amelyik dacreakciójától indíttatva ilyen alkotmányos válságot robbantana ki, úgy megteremtené a parlament feloszlatásának és idő előtti választások kiírásának feltételeit.” Valaki valamiért nagyon nem akarja megvárni a törvényes ciklus végét…


B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!