Még csak az első hét telt el a rengeteg változtatással terhelt tanévből, a szülőkből, diákokból, tanárokból és szakmai szervezetekből máris dől a panasz. Összeszedtük az első pár iskolai nap tapasztalatait.
A héten megkezdődött az új tantárgyak, vagyis az erkölcstan és a hittan oktatása az iskolákban. Az erkölcs tanítására a tanárok hatvanórás gyorstalpaló tanfolyamokon készültek fel, az egyházak pedig sokszor fejezték ki aggályaikat a hittanórák megszervezésével kapcsolatban, előre prognosztizálva a problémákat.
Csütörtökön Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke sajtótájékoztatón azt mondta, már másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása. Úgy fogalmazott, ez az idő nem volt elegendő arra, hogy egy jogszabályban meghatározzák a kötelező csoportlétszámot, amire óradíjat számolnak, vagy eldöntsék azt, hogy a nyári vakáció idejére kapnak-e fizetést legalább a főállású hittanárok, ahogy a világi erkölcstant tanító kollégáik ezt megkapják. Közben Frölich Róbert főrabbi is kritizálta a rendszert, úgy gondolja, a zsidó diákok szülei sokan az erkölcstant választották, mert nem szívesen vallják be vallásukat. Közben a tanárok, gyerekek és szülők most szembesültek azzal, hogy például az egyik 5. osztályos erkölcstantankönyv bevezetőjében az erények között felsorolja a vallásosságot. „Nem vagyok vallásos, nem is leszek soha! A világképem hátrányos megkülönböztetése ütközik az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal” – írja egy tanár a Facebookon. A szülők több iskolából is arról számoltak be, hogy még ha az erkölcstanórák elindultak is, a hittanosok helyzete sok helyen nem megoldott. Terem vagy oktató hiányában a folyosón töltik az órát vagy egyszerűen beültetik őket az erkölcstanórára.
Mostantól a gyerekeknek délután négyig az iskolában kell tartózkodniuk, hacsak a szülő nem kérvényezi az igazgatótól, hogy elengedjék korábban.
Már előzetesen is lehetett aggályokat hallani azzal kapcsolatban, hogy mit kezdenek a gyerekekkel az egyébként is leterhelt pedagógusok délutánonként az iskolákban. Egy szülő azt mesélte, bár tartalmas foglalkozásokat kellene szervezni nekik, a gyerekek a folyosón ülnek délután. Ráadásul az eddigi napokon hajkurásznia kellett a kislányát az iskolában, a diákok gyakorlatilag felügyelet nélkül töltik az idejüket az épületben és az udvaron, bárki elhozhatná őket. Egy a Népszavának nyilatkozó tanár azt mondta, nem is tudja, hol vannak a gyerekek, mivel kijelölt tanterem nincs a számukra délután, a „tartalmas” programoknak pedig az infrastruktúra- és eszközhiány vet gátat. Egy másik szülő elmondása szerint azonban a kikérők kapcsán is káosz van, az ő napközis tanáruk azt mondta, csak „valami pletyka”, hogy kérvényezni kell, ha korábban el akarja vinni a gyereket. Máshol arról panaszkodnak, hogy az igazgatók sok helyen a kérvény ellenére sem engedik el a gyerekeket.
A mindennapi testnevelés intézménye is most debütált, az iskolaigazgatók már az előző évben is azon gondolkoztak, hogyan fogják egy tornateremmel és udvarral az összes osztály helyigényét kielégíteni.
Az ötödikes Lili azt mesélte anyukájának, mivel a tornaterem és az udvar is foglalt volt, negyed órát gyalogoltak egy közeli sportpályára, ahol nem tudtak túl sok időt tölteni, mivel visszafelé is meg kellett tenni az utat. A mindennapos testnevelést a legtöbb szakértő és érintett is jó kezdeményezésnek tartja, de az országnak alig van olyan iskolája, ahol a lehetőségek adottak, így sok helyen a folyosókon vagy közeli közterületeken „sportoltatják” a gyerekeket, a lehetőségek télen még inkább beszűkülnek majd. Egy fórumon a gimnazisták arra panaszkodnak , hogy már eddig is túlterheltek voltak, most még több órájuk van. „Mivel én pluszórákra is jártam, így heti háromszor nyolc, egyszer hét és egyszer hat órám volt. Háromszor volt nulladikom egy héten, és volt, mikor négy után értem haza. Úgy látom, idén ez még rosszabb lesz” – írja egy fiú.
Most debütált az új államosított, központosított tankönyvterjesztési rendszer. A szülők idegeit már nyáron is borzolták a kiküldött csekkekkel és az ide-oda tologatott befizetési határidőkkel.
„Jól vizsgázott az új tankönyvterjesztési rendszer: a Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft. iskolakezdésig az összes tankönyvet kiszállította az iskolákba” – adott ki sajtóközleményt a Köznevelésért Felelős Államtitkárság hétfőn. A közlemény által sugallt optimizmus korainak bizonyult, az iskolákból sokkal lelombozóbb hírek érkeztek még a hét végén is. A gyerekek névre szóló tankönyvcsomagjai gyakran hiányosak, de a közösen használt tartós tankönyvek, feladatgyűjtemények, atlaszok sok helyen egyáltalán nem érkeztek meg. Egy nagy lakótelepi iskolába 514 tankönyvcsomag érkezett meg, ám ebből 350 problémás volt, köztük mind a 60 elsősé. A KELLO viszont a tankönyvekért a szülőktől már hónapokkal bekért pénznek csak a töredékét fizette ki eddig a könyvkiadóknak, emiatt ők nem tudják rendezni tartozásaikat például a nyomdák felé. Ilyen, amikor egy rendszer jól vizsgázik?
Kicsit több mint két hete Hoffmann Rózsa 428 új iskolaigazgatót nevezett ki, az államtitkárság az intézményvezetők negyedét-ötödét cserélte le. Az új igazgatókkal szemben támasztott fő kritérium a lojalitás volt, sokszor a tantestület és a szülők egyetértése nélkül nevezték ki őket. 95 iskola így is igazgató nélkül kezdte a tanévet.
A szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola például igazgató nélkül vágott neki a szeptembernek, ezért a fideszes polgármester, Kolovics János nyitotta meg a tanévet. Úgy fogalmazott, az, hogy igazgató nélkül indul el a tanév, „oly fokú felelőtlenség, mely sok minden rovására mehet, s veszélyeztetheti az intézmény megszokott minőségű működését is”. A polgármester arra célzott, hogy a járási tankerületi igazgató, Kalapáti Ádám régre nyúló politikai konfliktus miatt nem nevezi ki a mindenki által támogatott jelöltet. Pilisen eközben már le is mondott egy iskolaigazgató, aki plágiumgyanús pályázattal került az intézmény élére. Az Átlátszó Oktatás blog kiderítette, az elmúlt 2-3 évben nyolc-tíz nyertes iskolaigazgatói pályázatban is szóról szóra ugyanazok a mondatok, sőt bekezdések ismétlődnek. Mindegyikben szerepel többek között egy Eötvös-idézet és arra reflektáló okfejtés, az „egy jó iskolához jó csapat kell” közhely, de például olyan intézményspecifikus kijelentés is, mely szerint „könyvtáros kolléganőnk barátságos környezetet alakított ki iskolánk könyvtárában”. Közben sok iskolában a tanárok és a diákok nem tudnak belenyugodni a felülről irányított kinevezésekbe, több helyen aláírásokat gyűjtenek.
Szeptember 1-jével bevezették a pedagóguséletpálya- modellt, a tanárok október elején fogják megkapni első emelt bérüket. Akkor derül ki, a 60 százalékosként kommunikált, valójában átlagosan 34 százalékos bérnövekedés kinek jelent konkrétan több pénzt.
„Egy pedagógus szeretne köszönetet mondani, Miniszterelnök úr. Felsorolnék néhány dolgot, amiért oly hálás vagyok s leszek Nektek örökre. Fizetésem (csakúgy, mint kb. 110 ezer kolléga fizetése) 2013. szept. 1-jétől az eddigi nettó átlag 143–155 ezer Ft helyett mostantól nettó 105 ezerre csökken. (…) Így 48 évesen, két diplomával, 30 éves munkaviszonnyal a hátam mögött, azt hiszem, csakis hálás lehetek, mitagadás. Én meg vagyok becsülve, csakúgy, mint 110 ezer kollégám az országban, akik erről a jó hírről tegnapelőtt, aug. 29-én értesültünk” – szól egy tanár levele Orbán Viktorhoz. Más számítások szerint „csupán” 4000-4500 pedagógusnak fog csökkenni a fizetése, mivel többé nem kapnak vizsgáztatói díjat, nem fizetik ki a túlórákat és egyéb pótlékokat. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, egyre komolyabb indulatokat szül, hogy a növekvő munkaterhek mellett egyeseknek csökken a fizetésük. Az elnök azt mondta, a jövőben felmérik tagságuk körében, mekkora a támogatottsága egy esetleges sztrájknak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!