Eddig ötezer diák, több mint 1 milliárd forint értékben vette fel a Diákhitel 2-t átlagosan 233 ezer forint értékben, a várakozások szerint még körülbelül háromezren fogják igényelni a kölcsönt a szeptember 17-ig tartó időszakban.
Ezek szerint az önköltséges helyekre felvett körülbelül 28 ezer diáknak egyelőre kevesebb mint negyede gondolta úgy, hogy él az új diákhitel-konstrukcióval, a többiek még gondolkodnak, vagy sikerült családjaiknak kigazdálkodni az önköltséget, rossz esetben viszont nem kezdik el tanulmányaikat a felsőoktatásban. A hagyományos szabad felhasználású hitelt eddig mintegy 4700-an igényelték. Előre láthatólag ebben a félévben a diákok mintegy 3 milliárd forint értékben fognak hitelt felvenni.
A Diákhitel 2, a hagyományos konstrukcióval szemben nem szabad felhasználású, a diákok kizárólag az önköltség fedezésére vehetik fel, és a pénz nem is fordul meg náluk, a központ azt rögtön a felsőoktatási intézményeknek utalja. Így a felvehető összegnek nincs általánosan megállapított felső határa, legfeljebb annyi lehet, amennyit a hallgatónak fizetnie kell az oktatásáért. A diákok kedvezményes évi 2%-os kamatozással törleszthetik majd a Diákhitel 2-t, a piaci és a kedvezményes kamatláb közötti 6-8 százalékpontos különbözetet az állam kamattámogatás formájában állja. A kötelező törlesztési hányad a hallgatói jogviszony megszűntekor fennálló tartozás függvényében, 1 millió forintig a jövedelem 4 százaléka, 1 000 0001 és 2 millió forint között 5 százalék, 2 000 001 és 3 millió forint között 7 százalék, 3 000 001 és 4 millió forint között 9 százalék, míg 4 millió forint felett 11 százalék.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kamattámogatás mekkora terheket ró majd az államháztartásra a jövőben, arra azonban sok szakember felhívta a figyelmet, hogy konstrukció nagy veszélyeket rejt magában, mivel legalább annyiba fog kerülni az államnak, mint amennyit a Széll Kálmán-tervben elvontak a felsőoktatástól. Egy tavasszal kiszivárgott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztésből kiderül, a döntéshozók tisztában vannak a kockázatokkal. Eszerint már 2012-ben 15, 2014-re 141, 2021-re pedig akár 899 milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést a rendszer bevezetése.
A Diákhitel 2 kedvezményes volta ellenére a diákoknak is komoly megterhelést jelenthet majd a kölcsön visszafizetése. A Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán például több mint 1 millió forintba kerül egy félév. Így a Diákhitel 2-t felvett hallgató a 12 félév végére kamatos kamattal együtt több mint 13 millió forinttal fog tartozni. A KSH adatai szerint 2011-ben az orvosok átlagosan 214 ezer forintot kerestek, ha a legpesszimistább számítást vesszük alapul és fizetésük minden évben csak 4 százalékkal, az infláció mértékével növekszik, a most 18 éves orvosjelölt 53 éves korára törlesztheti a hitelét. A 12 féléves képzés után 2019-ben kezdi el törleszteni az adósságát havonta körülbelül 22 ezer forinttal, és évről évre növeli a befizetett összeget, 2047-ben végül több mint 18 millió forintot fog visszafizetni.
Sose lesz vége
„Nem volt kockázatelemzés és tanács, intelem sem hangzott el, amikor felvettem a diákhitelt, a pénzügyi ismeretek tanításáról még szó sem esett a középiskolákban, a reklámokban ígért rendkívül kedvező kondíciók pedig biztatóan hangzottak” – mesélt kálváriája kezdetéről egy diákhiteles. Mára kiderült, hogy a kamat nem annyi, mint amennyit ígértek, a törlesztés várható lejárta pedig az érett férfikortól fokozatosan az aggastyán korig tolódott ki. Diákhitelre nem volt égető szüksége, de mivel a testvérével párhuzamosan járt felsőfokú képzésre, és mindketten kollégiumban laktak, közalkalmazott szüleiknek ezzel együtt is nagy erőfeszítés volt jövendőbeli diplomás gyerekeik pénzelése. „A szemeszterenként érkező 125 ezer forint nem ennivalóra kellett, de nem is nyaralni jártam belőle, javarészét könyvekre, és tanulmányaimmal kapcsolatos luxuskiadásokra költöttem, ilyen volt a számítógép is, igaz, egyszer mosógép lett belőle a családnak. Öt év alatt nyakamba vett 1 millió 250 ezer forint adóssággal vágtam neki a felnőtt életnek, azzal a reménnyel, hogy bölcsész végzettségem ellenére piacképesnek számítok majd, és keresetem előbb-utóbb lehetővé teszi a gyors ütemű törlesztést” – mesélt az elképzeléseiről. 2007-ben, a visszafizetés megkezdésének évében azonban csak a minimálbérre számolt részletet tudta bevállalni, ami havi 4 ezer forintot jelentett, így nem lepődött meg, hogy az első záró számláján már 200 ezer forinttal növekedett a tartozása. „A visszafizetendő összeg azóta is rugalmasan nő, pedig a befizetéseim is jócskán emelkedtek az évek során. Öt év alatt sikerült feltornásznom 2 millió 56 ezer forintra a diákhitel-tartozásomat. A tavalyi év során pedig már összesen 144 ezer forintot törlesztettem, de így is 22 ezer forinttal kevesebbet, mint amennyi elég lett volna arra, hogy ne növekedjen az adósság. Annak ellenére is, hogy szorgos adósként én azért a javasolt 6% helyett majdnem a bérem 10%-át fordítom törlesztésre. Mára az eredetileg a 40-es éveim elejére tervezett felszabadulásom helyett abban bízom, hogy a gyerekeim talán nem öröklik majd az adósságot. A jövő generációjának a diákhitel helyett a hajnali szórólapozást, a késő esti mozitakarítást, vagy a hétvégi hamburgersütögetést könnyebb szívvel ajánlhatom, mint ezt a szuper feltételekkel kecsegtető adósságot” – foglalta össze tapasztalatait.
(D.-H. N.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
