Mindenáron költenek - Ha uniós pénz nincs, olimpia- és atomforint is jó – ha nem akarja a hatalom, hogy kiszáradjon a holdudvar, muszáj erőltetnie a paksi bővítést és az ötkarikás játékokat.
És ez sem elég. Ugyanis 14 ezermilliárd forinttól kerül távolabb a kormány, ha 2021-től átalakul az EU-s támogatások rendszere. A jövőben az unió kevesebb forrásból dotálna országokat, és jelentősen többől magánvállalkozásokat. Jelenleg adott egy országkeret, amit teljesen leszívhatnak a projektek – és ezt az összeget nem kell visszafizetni. Azt a kormányzat dönti el, mely pályázatok kaszálnak.
Csakhogy az EU úgy találta: az országokba pumpált pénz nem épül be a gazdaságba, nem javítja a termelékenységet. Így az új módi már nem az ingyenpénz, hanem a célzott támogatás, amit közvetlenül vállalkozásoknak ítélnek meg, és amit vissza kell fizetni, kamatmentesen. Az új szisztéma megakadályozza, hogy túlárazzák a projekteket, kizárja a teljesítési ügyeskedéseket, illetve valódi sikertörténetet kell produkálni, hiszen a pénz visszajár az EU-nak. Csakhogy ez a rendszer sok pénzt kivesz a holdudvar zsebéből.
Éppen ezért felértékelődik a hazai pénz. Ez annyit tesz, hogy olyan nagyberuházásokat kell lekötni, ami fölött a kormány diszponál, és a részletei lehetőleg egyáltalán nem vagy mérsékelten nyilvánosak. Ennek iskolapéldája a – még a parlamenti képviselők elől is titkosított – zömmel orosz hitelből finanszírozott paksi bővítés. Ami a hivatalos tervek szerint 4000-4500 milliárdból jön ki, míg a józanabb becslések 5500-6000 milliárdról szólnak.
Persze a klientúrának annál jobb, minél magasabb a végösszeg. Éppen ezért valószínűtlen, hogy a kormány kihátrálna az atomerőmű-bizniszből.
Csakhogy ez önmagában nem elég. Ahhoz, hogy az uniós pénzeket vissza lehessen pótolni, még legalább két ilyen történetre lenne szükség. Az egyik már majdnem megvolt, de aztán a budapesti olimpiáról népszavazást kezdeményező Momentum kiénekelte a kormány szájából a budapesti ötkarikás játékokat. Azonban, úgy tűnik: a hatalom erős kármentésben van, legalábbis a kiemelt kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos szavaiból erre lehet következtetni.
Fürjes Balázs azon nyilatkozatából, hogy ami tervben volt, az meg is épül, ha a 2024-es olimpiára nem is pályázik hazánk, a 2028- asra még simán nevezhet. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja lapunknak azt mondta, a Kemény Ferenc Sportlétesítmény Programban felsorolt tételek biztosan megépülnek.
Sajtóhírek szerint kisebb kapacitással, mintegy 200 milliárdból.
Hogy ezeket a beruházásokat milyen infrastrukturális fejlesztések kísérik majd, arról egyelőre nem tudni.Emlékeztetőül: az olimpiai fejlesztésekre tisztán majdnem 1000 milliárd forintot szánt a kormány, továbbá körülbelül 2 ezermilliárd forinttal turbózta volna fel az infrastruktúrát.
Azzal számolva, hogy eddig minden olimpiarendező város 160–250 százalékkal túllépte a tervezett keretet, a valós költség 4500-5000 ezermilliárd lett volna (pontosabban még lehet). Ezért a pénzért pedig érdemes megmozdulni. Különösképpen, hogy az olimpia olyan ágazatokat mozgat meg (építőipar, turisztika és így tovább), amikben nagyon erősen jelen vannak a holdudvar szereplői – és amiket az állami megrendelések pörgetnek igazán.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!