A sarki kebabos a felelős?

„A választók az FN megoldását értelmezik a legegyszerűbben: megöltek 12 embert, és azért a sarki kebabos a felelős” – nyilatkozta Szűcs Anita Franciaország-szakértő, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa a Vasárnapi Híreknek. „Nagyon könnyű azt mondani, hogy civilizációs ellentétről, muszlim- keresztény szembenállásról van szó. De hogy ez nem igaz, jól mutatja, hogy a francia muszlim közösség vezetői sorra ítélik el az erőszakot” – mondta a szakértő.

Ha pedig bűnbakot kell találni, akkor az FN-nek kapóra jön az eddig kormányzó politikai elit is. „Ami történt, az a hanyagságuk következménye. A jobb- és a baloldalé is” – jelentette ki Louis Aliot, a párt alelnöke. Marine Le Pen pedig arról beszélt, hogy „a tagadás, a képmutatás ideje lejárt”.

Ahogy a tetszési indexek mutatják, a Nemzeti Frontnak ez az üzenete is célba talál, ugyanis a francia alkotmány nem ismeri a kisebbségek fogalmát. „A laicitás modelljének megfelelően állam csak állampolgárokat ismer el, az állampolgárok közösségeit nem. Az állam nem tehet szándékosan különbséget a csoportok között. Vagyis hivatalosan nem ismerheti el a muszlim közösségek létezését. A franciák szerint ez azért igazságos, mert az állam nem rasszista: egyéni alapon bírál el. Ennek viszont az a hátulütője, hogy nem tud olyan többletjogokat adni, amelyek segíthetnék egy adott közösség társadalmi integrációját” – magyarázta Szűcs Anita.

Éppen ezért Franciaországban 1872 óta tilos etnikai vagy vallási hovatartozása alapján összeírni az állampolgárokat. Így csak becslések vannak arról, hány muszlim él a 66 milliós országban. A kutatók általában 5-10 százalék közé teszik az arányukat.

„A merénylet elkövetői terroristák voltak, és csak zárójelben muszlimok. A muszlim közösség többségében egy jól integrálható csoport. De tömbként nem lehet őket kezelni, mert a különböző irányzatokat követő csoportok nem igazán tartják egymással a kapcsolatot” – mondta a Corvinus professzora.

Csak a 2000-es években indult meg egy olyan folyamat, amely lehetővé tette, hogy a csoportok egymással, illetve a kormánnyal is párbeszédet kezdeményezzenek az olyan problémákról, mint a pénteki ünnepnap megtartása vagy az étkeztetés az iskolákban, a temetők kialakítása. A legnagyobb gondot, az imámkérdést azonban nem tudták megoldani.

„Franciaország egy szekuláris állam, az egyház és az állam szigorúan szét van választva. Ezért az állam nem támogathatja az egyházi képzést. Vagyis azt sem teheti meg, hogy a mérsékelt imámok képzését jobban támogatja, mint a radikálisokét. Mivel állami hozzájárulás híján nincs imámképzés, importálják őket. A legtöbbet Szaúd-Arábiából, ahol a legradikálisabb vallási vezetők vannak” – mondta a Franciaország-szakértő. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a muszlimok egy vékony rétege erősen radikalizálódott.

A felmérések szerint azok a fiatalok, akik támogatják az Iszlám Államot, és hajlandóak elmenni a kiképzőtáborokba, az ipari nagyvárosok peremkerületeiben élnek. Ezeken a helyeken a munkanélküliség a 40- 50 százalékot is elérheti, komoly biztonsági problémák vannak. Akik ebből a lecsúszott rétegből érkeznek, nagyon nehezen illeszkednek a be a társadalomba. A nemzetközi bűnözés minden formája könnyedén megtalálja őket, így az iszlám radikalizmus is.

„Ráadásul az egész francia társadalom saját problémái is súlyosbítják a helyzetet. Politikai, gazdasági és társadalmi válság van Franciaországban, ami rátesz egy lapáttal az integrációs nehézségekre” – véli Szűcs Anita. A jobb- és baloldali középpártok népszerűsége csökken: konzervatív UMP az egyik korrupciós botrányból megy a másikba, a szocialisták nem tudnak a gazdasági problémákra megoldást ajánlani. Közben a francia gazdaság már tíz éve hanyatlik, a munkanélküliség nő, ahogy a lemaradás mértéke is a legnagyobb kereskedelmi partnerüktől, Németországtól.

„Általános feszültség érezhető az országban. Ebből csak a szélsőjobboldal tud politikai tőkét kovácsolni” – állítja a szakértő.

------------------------

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!