- Áttelepítették a tűzijátékot, így Orbán jövőre várbeli erkélyéről szemlélheti
- A költségek úgy nőnek, mint a vizes vb kerete, csak jobban titkolják
- Az antik luxusbútorok és az arannyal szőtt selyemtapéta nem számít urizálásnak az új elit szemében
Idén már a hidakról, a Dunán álló uszályokról és a pesti partról lőtték fel a tűzijáték rakétáit – így aki élvezni akarta a látványosságot, kénytelen volt áttódulni Budára, noha a hagyomány szerint épp a pesti partról álmélkodik a tömeg az égre. Aki magyarázatot szeretne találni az új módira, az pillantson fel a Várra. Ahol a Sándor-palota hatalmas terasza nem sokáig árválkodik egyedül: impozáns „párja” épül a szomszédban, az egykori karmelita kolostor Dunára néző ablakai alá. Itt dolgozik majd Orbán Viktor miniszterelnök. Pontosabban – ahogy a kormányzati kommunikáció fogalmaz – a várhatóan csak a jövő év második felében elkészülő komplexum (átadása ugyanis egy évet csúszott) a 2018-as választáson győztes párt miniszterelnök munkahelyének ad otthont.
Orbán diktál
A mondás hitelességét roncsolja, hogy Orbán igényeinek megfelelően alakul az épület. Igaz, így volt ez a Sándor-palotánál is, ám a 2002-es vesztes választás után Orbánék már csak az utolsó, búcsúkormányülést tarthatták ott, majd az államfő és hivatala költözött be. A felújított karmelita kolostorba és a mellé – az eddig közparkként működő Püspökkertet is beépítik – felhúzott irodaházba költöznek a kormányfővel együtt a „személye körüli” miniszterek (apparátusuktól övezve). Így érkezik Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint Lázár János és a Miniszterelnökség. Nem csoda, hogy itt lesz a kormány új ülésterme is.
A „várfoglalás” érdekében sok embert/intézményt kellett kilakoltatni. Mennie kellett Kodály Zoltán padon ülő szobrának a Püspökkertből, és az egykori Várszínházban (a karmelita kolostor épületében) működő Nemzeti Táncszínházat is kitessékelték.
Utóbbi számára – az eredetileg tervezettnél 800 millió forinttal drágábban, 3,7 milliárdért – javában épül a Millenárison az új játszóhely (a terveket egyébként ugyanaz a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda készítette, amely a karmelita kolostor átépítésének terveit is).
Súlyos tízmilliárdokba kerül
A Miniszterelnökség új főhadiszállásának építése leginkább Pestről nézve látványos. Közvetlen közelről nem annyira, mivel magas palánkok, kifeszített molinók, no meg rendőrök védik a munkaterületet a kíváncsiskodók elől. Ugyanolyan intenzitással, ahogy a beruházás költségét is. A Vasárnapi Hírek például közérdekű adatigényléssel próbálta kikérni még június végén a Miniszterelnökségtől a pontos adatokat – hiába.
Kíváncsiak voltunk, mik a beruházás eddigi és jövőbeni költségei (beleértve az esetleges ingatlanvásárlással, az addigi használók kiköltöztetésével, az új funkcióhoz készülő kiviteli, építészeti tervekkel, az átalakításokkal, valamint a berendezéssel és beköltözéssel kapcsolatos kiadásokat is).
A tárca két hét után érkezett válasza azonban rövid volt és elutasító: ilyen adatokat a Miniszterelnökség nem kezel. Megjegyezték, hogy általánosságban a tárcák elhelyezése és a munkakörülmények biztosítása a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) feladata. Ezért a költségeket firtató kérdéseinket – ugyancsak közérdekű adatigénylésként – elküldtük a nemzetgazdasági tárca alá tartozó szervezetnek is. A KEF válaszára sokáig – a törvényi határidőn túl is – vártunk, ám ismét csalódnunk kellett: közlésük szerint „az egyes minisztériumok Budai Várba történő elhelyezésének lebonyolítása” nem az ő feladatuk, ezért nem tudnak tájékoztatást adni. A kör bezárult. (Újabb megkeresésünkre a Miniszterelnökség végül lapzártánk után részleges választ adott – lásd cikkünk kiemelését.)
Érdekes amúgy, hogy még a Miniszterelnökségen sem tudják, mennyit kóstál a saját „otthoncseréjük”, noha a témában Lázár János többször is nyilatkozott, illetve számos kapcsolódó beruházási szerződést is az ő tárcája kötött meg.
7 Felcsút vagy 5 ezer mentő
Az mindenesetre kirajzolódik sajtóhírekből és hivatalos közlésekből, hogy a költségek – a vizes világbajnokság folyamatosan hízó büdzséjéhez hasonlóan – szinte hétről hétre, módosulnak. Persze nőnek. Eredetileg a karmelita kolostor és rendház felújítására mindössze 5 milliárd forintot különítettek el a 2015-ös költségvetésben, ám 2016-ban újabb 13,3 milliárd forintért szerződtek felújítási és építési feladatokra. A 12 ezer négyzetméteres komplexum „egyedi belsőépítészeti kialakítása” további 3,9 milliárdot emészt fel, míg a berendezésre, műtárgyvásárlásra külön egymilliárdos keretet hagytak jóvá. Utóbbi két összegbe a jelek szerint már nem fért bele a belsőépítészeti tervezési feladatok 3D-s modellezésének költsége, erre ugyanis külön szerződést kötöttek nemrég 170 millió forintért. A Püspökkert helyén épülő új épület további 1,4 milliárdba kerülhet a hírek szerint, és bár ezekhez képest apópénz, de a Terrorelhárítási Központ (TEK) is kapott 350 milliós hozzájárulást „a miniszterelnökségi építkezések biztosításához”. Azaz a számla – a Nemzeti Táncszínház átköltöztetése nélkül is – már 25 milliárdhoz közelít. Ennyiből majdnem 7 felcsúti stadion kijönne. Vagy szociálisan érzékenyebb megközelítésben: csaknem 5000 új mentőautót lehetne vásárolni. Vagy egy teljes kormányzati cikluson – négy éven – át fizethetnék több mint 3000 pedagógus bérét.
Társas költözés
Ám Orbán Viktor és a Miniszterelnökség karmelita kolostorba való költöztetése szinte csak a jéghegy csúcsa. A Budai Várba készül ugyanis a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyaránt. Előbbi az Országház utca 28–32., illetve az Úri utca 49–51. szám alatti ingatlanegyüttesben lakik majd, míg utóbbi a Szentháromság tér 6-ot kapja meg. A vonatkozó határozat szerint ezt a döntést a kormány „a Budai Várnegyed történelmileg hiteles helyreállítása és megújítása keretében, a Várnegyedben található, a kulturális és történelmi örökség részét képező épületek eredeti állapotát és történelmi funkcióját helyreállítva, a Nemzeti Hauszmann-tervben foglaltakkal összhangban” hozta meg.
Ami a történelmi hitelességet illeti, annyi bizonyos, hogy mindkét épület az adott minisztérium otthona volt a II. világháború előtt, így eredeti funkciójukat kapják majd vissza – éppen úgy, ahogy az erre való hivatkozással építtette át az Orbán-kormány a Kossuth teret is.
A Belügyminisztérium számára visszaadott épületegyüttesben korábban a klarissza rend, majd az Országgyűlés működött – három rendi országgyűlést tartottak itt (1790, 1792, 1807) – később a rossz emlékű Helytartótanács használta.
Itt tartották fogva a forradalomra készülő magyar jakobinusokat, a Martinovics Ignác-féle összeesküvés résztvevőit, 1849-ben pedig itt raboskodott Batthyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke is. A kiegyezés után a Belügyminisztérium működött itt, a II. világháborúban a német megszállás idején a Gestapo uralta, majd a háború után a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vehette birtokba. Intézményeinek éppúgy költözniük kellett innen, mint ahogyan a Mátyás-templom melletti, Szentháromság téri ingatlant használóknak.
Az MTA kiebrudalt kutatóintézetei időközben – az év végéig bezárólag – be is költöznek a számukra a főváros IX. kerületében felhúzott modern épületegyüttesbe, ám a nemzetgazdasági tárca leendő, a 20. század elején eredetileg is Pénzügyminisztériumnak épült ingatlanából lassabban megy az átcuccolás. Innen több szervezetnek, hivatalnak is mennie kell: a Magyarság Házát üzemeltető Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. irodáin kívül többek között itt működött a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Százak Tanácsa irodája is.
Közpénzcunami
A két minisztérium átköltözése biztosan túllépi a tervezett 2017. végi céldátumot, sőt a 2018-as terv sem tűnik tarthatónak, valószínűbb a 2019–2020-as dátum. Pedig mintha a pénz nem számítana. A kormány csak a nemzetgazdasági tárca átköltözésének előkészítésére 1,5 milliárd forintot, a korábbi ingatlanhasználók új elhelyezésére 3,9 milliárdot, míg a Szentháromság téri épület átépítésére és felújítására még 26,7 milliárdot, vagyis összesen 32 milliárd forintot meghaladó összeget szán. Nem lesz olcsó a belügyminisztériumi épülettömb birtokba vétele sem, hiszen az MTA 9,4 milliárdért adta el az épületet az államnak, amely további 8 milliárddal támogatta a kiköltözőket befogadó új akadémiai komplexum építését, magára a leendő BM-es épülettömb átalakítására pedig 15 milliárdot különítettek el – eddig ez szintén 32 milliárd forintot meghaladó összeg.
A Vár „bevételének” számlája tehát a 100 milliárd forintot közelíti, és ez még csak a tárcák költöztetésének summája, a Budai Vár területén tervezett más állami beruházások és átalakítások költsége ezen felül értendő.
Ráadásul a Miniszterelnökség több tízmilliárd forintba kerülő átköltöztetése bevallottan is csak átmeneti megoldás, hiszen a kormány úgy számol, hogy 20 éven belül a karmelita kolostor épületéből is továbbköltöznének (nyilván sok közpénzből), méghozzá a Sándor-palotába, ahonnan pedig az államfő munkahelyét cuccolnák át (nyilván sok közpénzből) az addigra a célnak megfelelően átépített (nyilván sok közpénzből) budavári királyi palotába.
Luxusjobb
Szinte felfoghatatlanok azok a luxuskörülmények, amelyeket Orbán Viktor és környezte élvezhet majd a Miniszterelnökség új, budavári komplexumában a belsőépítészetre és a berendezésre szánt csaknem ötmilliárdos keretből. A korábban hevesen „luxusbaloldalizó” Fidesz-kormány állítása szerint azonban a miniszterelnök nem „urizál” majd. Lázár János miniszter például azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy a karmelita kolostor épülete „nem fog urizálni, puritán lesz”, míg Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy „Orbán Viktor dolgozószobáját Tisza István korábbi miniszterelnök közismerten puritán berendezésű dolgozószobai bútorainak másolataival alakítják ki”. Orbán Viktor puritánságáról egyébként sokat elárul az első Orbán-kormány idején a munkahelyéül szánt Sándor-palota berendezése. Bár annak idején tételes elszámolást nem tettek közzé, az épület – részben közbeszerzési versenyeztetés mellőzésével végzett – átalakítására 2,5 milliárd forintot költöttek. Csak a belsőépítészeti munkák 400 millióba kerültek, és régi fotók, tervrajzok alapján műmárványt, egy kiló laparanyat, hernyóselyem falikárpitokat használtak, továbbá Lotz Károly tíz festményből álló sorozatát is megvásárolták 55 millió forintért két magángyűjtőtől.
A Sándor-palota átépítéséért egyébként akkor az a 2011-ben elhunyt Zumbok Ferenc felelt, aki a második Orbán-kormánytól kormánybiztosi megbízást kapott a Budai Vár rekonstrukciójára, és ő felügyelte a többszörösére duzzadt költségvetéséről elhíresült Várkert Bazár újjáépítését is. Hivatalos önéletrajza ugyan nem említette, de korábban a Népszava beszámolt róla, hogy a miniszterelnökkel – még Orbán katonakorából datálható – évtizedes jó kapcsolatban álló Zumbokot 2002-ben Orbán a Sándor-palota rekonstrukciójáért tiszti kereszttel tüntette ki. Zumbok 1999-től a Miniszterelnöki Hivatalban Orbán személyes tanácsadója volt, illetve a kancellária központi elhelyezési helyettes államtitkára is – utóbbi beosztásában felelt a Sándor-palota ügyéért.
Betonból öntik
ki a lovardát
A tárcák átköltöztetésén kívüli, viszont szintén állami forrásból megvalósuló várbéli beruházások talán leglátványosabbika a Lovarda építése. Ebből egyelőre a vasbeton fal és egy fémszerkezetes tető látszik, már-már komikus díszleteként az ellenzéki pártok és az építészszakma egy része által is bírált, értelmetlennek tűnő presztízsberuházásnak. Hauszmann Alajos eredeti, 1899-es terveinek felhasználásával a II. világháborúban erősen megrongálódott Királyi Lovarda épületét mintegy 3,5 milliárd forintból „gondolják újra”.
Az ellenzéki pártok hiába protestáltak a szerintük felesleges, „funkciótlan giccs” felépítése ellen, az elkészül, és a kormány szándéka szerint lovasprogramoknak, báloknak, kiállításoknak ad majd otthont. A Lovarda tervezőjéről elnevezett, a Budai Vár átfogó rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv a lovardaépület közelében több más beruházást is érint. Így például további mintegy 3,3 milliárd forintból visszaépítik az egykori főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt. Utóbbi az újjáépítése után is közlekedési célokat szolgál majd, míg az egykori főőrségi épület teljesen új funkciót kap: étteremnek, kávézónak és kiállítóteremnek ad helyet, valamint a kormány- és államfői reprezentációs események színhelye is lehet. Mindhárom beruházás megvalósítását a West Hungária Bau Kft. végzi – ez az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő milliárdos, Paár Attila állami építési tendereken gyakran győztes cége. Ami pedig a Nemzeti Hauszmann Tervet illeti, nagy port kavart, amikor tavaly tavasszal lemondott a terv megvalósítását nyomon követő társadalmi testület három tagja (Csomay Zsófia Ybl-díjas építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész-urbanista, Budapest volt főépítésze).
Döntésüket nyílt levelükben azzal indokolták, hogy a kormányzat sorozatosan figyelmen kívül hagyta szakmai véleményeiket. Azt is írták: „Elfogadhatatlannak tartjuk a kortárs megoldások helyett száz-százötven éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását, teljesen elpusztult épületek újraépítését, az ennek érdekében teljesen felszámolt magyar műemlékvédelem történetének és eredményeinek teljes semmibe vételét. Szellemiségében is igencsak károsnak tartjuk a 19. század második felének, a 20. század elejének ilyesfajta rekonstrukcióját, az I. világháborúba torkolló késői historizmus, illetve a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak, esetenként egyenesen idétlen építészeti megoldásainak száz- és ezermilliárdokat igénylő újraálmodását.”
100 milliárd
forint körüli összeget költ összesen
a budavári urizálásra a kormány
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!