A Kígyó éve a világpolitikában is igencsak izgalmasnak ígérkezik, számos mondat végére kerülhet pont, ugyanakkor még annál is több régi-új kérdést kell megválaszolni. Mint mindig, az idén is megszólalnak a szakértők. Ezúttal a BBC és a The Economist hetilap 2013-as előrejelzéseiből válogattunk.
BBC: Európa továbbra is ügy lesz a világpolitikában a spanyol és olasz válságnak, valamint a francia elnök és a német kancellár uniós gazdasági stratégiájáról szóló ádáz küzdelmének köszönhetően. A piacok egyértelműsíteni fogják, hogy az eurózónának össze kell tartania, és a bizalom is visszatérhet, ám továbbra is kérdéses, hogy mit lép Nagy-Britannia: vajon elhagyja-e az uniót?
Economist: A világgazdaság az országok hosszú távú stagnálását jelzi. Ha eddig úgy gondoltuk, hogy a gazdasági világválság kirobbanásának hatodik évfordulóján a gazdaságok újból dübörögni fognak, nagyot tévedtünk. Erre legjobb példa az Európai Unió, amelynek GDP-je az előrejelzések szerint 0,5 százaléknál többel nem emelkedik 2013-ban. Ennek fényében Németország és Franciaország sem valószínű, hogy növekedéssel számolhat, 2013 is a recesszió éve lesz Görögországban, Portugália és Spanyolország gazdasága pedig tovább zsugorodik. Az uniónak két lehetősége maradt, vagy felbomlasztják az eurózónát, vagy kiépítenek egy még erősebb uniót. Az Egyesült Államok már valamivel jobb egészségnek örvend, ám ezt továbbra sem szabad bókként értékelni. 2013-ban valamivel több mint két százalékkal növekedhet a gazdasága, ami történelmét tekintve zavarba ejtő, de még mindig jobb, mint Európáé. A világ második legnagyobb gazdasága 8,6 százalékkal növekedhet, ám ez igencsak messze van attól a kétjegyű növekedési rátától, ami Kínától elvárható.
BBC: A Közel-Keleten komoly döntésekre lehet számítani Szíriával, Iránnal kapcsolatban. Szíriában 2013 az Aszad utáni rendszer éve lesz – kegyetlen és véres átmenettel. Irán esetében a nagy kérdés: vajon lesz-e B-terv, ha az atomfegyver programjáról folytatott tárgyalások eredménytelenül zárulnak? Érdemes lesz odafigyelni Benjamin Netanjahura is, aki várhatóan megnyeri a januári izraeli választásokat, és nagy valószínűséggel komoly nyomást gyakorol majd a világ vezetőire, arra ösztönözve őket, hogy cselekedjenek Iránnal szemben. Afganisztánban Hamid Karzai elnökre nagy nyomás nehezedik majd, ahogy közeledik a választás és a NATO-csapatok 2014-es kivonulásának határideje. Lesznek tálib parancsnokok, akik minden bizonnyal hajlandók titkos tárgyalásokra.
Economist: A Közel-Kelet egyik legingatagabb állama Jordánia lehet. Az idén 51. életévét betöltő II. Abdullah király hatalmának megtörése iránti vágy egyre erősebb. A relatíve kicsi és stabil Kuvait szintén válságon megy át, de legalább pénzügyi problémája nincsen. Algériában és Szaúd-Arábiában régóta ígért demokratikus reformok mehetnek végbe.
BBC: Az USA-val kapcsolatosan az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy egyezségre jut-e Kínával vagy összecsap vele a csendesóceáni térségben. A kínaiak új vezetője, Hszi Csin-ping tavaszi friss fuvallat lehet a világpolitikában, de csak stílusát nézve, a tartalom tekintetében semmiképpen sem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!