Akár negyven százalékkal is csökkenhetnek a nyugdíjak, ha a kormány valóban megvalósítja a héten kiszivárgott nyugdíjkoncepcióját. A kormányzati tervek az úgynevezett svéd modellt vezetnék be Magyarországon, azt, amitől a választási kampányban hevesen ódzkodtak a Fidesz politikusai.

  <h1>Jön a korábban tagadott svéd modell: nő az adóteher, csökken az öregségi ellátás</h1>-
  <h1>Egy, pontosabban két arc a szakszervezetek korábbi bohóctüntetéséről</h1>-

Jön a korábban tagadott svéd modell: nő az adóteher, csökken az öregségi ellátás

- – Kép 1/2

Kiszivárgott a kormány nyugdíjkoncepciója, de arra sem a kabinet, sem a kormánypártok nem reagáltak. Pedig nem lenne érdektelen tudni, hogy mire lehet majd számítani, mert szakértők szerint a szeptemberben a parlament elé kerülő javaslat előkészítetlen és összecsapott. A három-öt éven belül életbe lépő tervezet szerint megadóztatják a nyugdíjakat, megszűnnek a korhatár alatti nyugdíjak, és jövő évtől csak jövedelempótló juttatást kaphatnak azok, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A jövedelempótló juttatásra nem vonatkozik majd a nyugdíjemelés, ha valaki munkát vállal, akkor szüneteltetik a juttatását, ha pedig valaki feketén dolgozik, akkor el is veszítheti. Az érintettek közül a nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelmét egyértelműen csökkenti a tervezet, és azok helyzetét is rontja, akik a jövőben tervezték visszavonulásukat, s emellett a munkavégzést. 

A tervezet felvázolja az új, egyéni számlára alapuló nyugdíjrendszert, és átrendezik a járulékokat is: az egyéni nyugdíjjárulék a jelenlegi 10-ről 20 százalékra nőne, a munkáltatók által fizetett, jelenleg 24 százalékos nyugdíjjárulék tehát elvileg ennyivel csökkenhetne. Az öregségi nyugdíjjárulék, és a hozzátartozói járulékrészek egyfajta „felbrut­tó­sítással” kerülnek az egyéni bérbe, s a munkáltató csak az egyéni jogosultságot nem teremtő részt (a rövid távú egyensúlyt biztosító részt) fizeti. A munkavállalók terhe viszont jelentősen emelkedhet, ugyanis a megnövelt bruttó jövedelem után kell fizetni az szja-t. Ez valószínűleg sokaknál hatástalanítja majd az adótehercsökkenést. Az talány, hogy mi lesz a nyugdíjpénztárakban maradó 100 ezer taggal, mert ott az egyéni nyugdíjjárulék a rendszer alapja. A dolgok jelenlegi állása szerint az állami rendszerbe visszatérő semmivel sem járt jobban, mint aki maradt a pénztárban. 

Kiket érint? 

Összességében 250 ezer ember járna rosszabbul. A tervezet szerint a korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségeket tartalmazó jogszabályokat, rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett jogcímeken új nyugdíjakat már nem lehet majd megállapítani. Az érintett korhatár alatti nyugdíjak a következők:
Korkedvezményes nyugdíj: a hatályos törvény szerint 2012. december 31-ig szerezhető korkedvezményes jogosultság. A kisebb alkotmányossági kockázat érdekében a munkacsoport azt javasolja, hogy korkedvezményre 2012 végéig lehessen jogot szerezni, és azt jövedelempótló juttatás formájában később bármikor lehessen érvényesíteni. A korkedvezményes nyugdíjra jogot szerzők után a foglalkoztató jelenleg 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. 2012-re költségvetési kihatás nem várható, a rendszer megszüntetésével a korkedvezmény-biztosítási járulékból származó bevétel elmaradása 2013-ra 18-19 milliárd forint. 

Korengedményes nyugdíj: a hatályos jogszabályok alapján is csak 2011. december 31-ig vehető igénybe, de újat már nem állapíthatnak meg. Viszont a már megállapított nyugdíjakat jövedelempótló juttatásként tovább kell majd folyósítani, mert a foglalkoztatók a fedezetet már előre kifizették. Költségvetési kihatás nem várható.

Elõrehozott vagy csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj: akik 2011 decemberéig jogot szereznek, azt jövedelempótló juttatás iránti igényként érvényesíthetik a későbbiekben. 2012-ben viszont előrehozott öregségi nyugdíj helyett már jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952-ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit 2011. első félévében azon a címen mentettek fel, hogy 2012-ben válik előrehozott öregségi nyugdíjra jogosulttá. Szintén jövedelempótló juttatásra lesznek jogosultak az 1953-ban született nők is, ha 2012-ben megszerzik a szükséges szolgálati időt, mivel őket egyébként két korhatáremelés együttes hatása sújtaná. 2012-re államháztartási szinten 6,7 milliárd, 2013-ra 21,8 milliárd forint kiadás-csökkenés az intézkedés hatása.

Bányásznyugdíj, mûvész­nyug­díj: a 2011 végéig megszerzett jogot jövedelempótló juttatásként kell időbeli korlát nélkül elismerni, ezt követően viszont újabb jogosultság már nem szerezhető. 2012-re 0,5-0,6, 2013-ra 1-1,2 milliárd forintos költségvetési megtakarítást várnak.

Mitõl más a jövedelempótló juttatás?

Erre nem vonatkozik a rendszeres éves nyugdíjemelés, és ezzel százalékonként évente mintegy 2 milliárd forintot spórolhat a kormány. A jövedelempótló juttatás összege azoknak, akik már kapnak korhatár alatti nyugdíjat, ugyanannyi lesz, mint a jelenlegi juttatásuk összege, de a később jogosultságot szerzőkre már az új szabályok vonatkoznak majd. Az érintettek elveszítik a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó kedvezményeket is. 

Mire jó az egyéni számla?

Minden pénz csak virtuálisan jelenik meg a számlán, mert a befolyó járulékokat azonnal ki kell fizetni azoknak, akik éppen nyugdíjban vannak. A lényege, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a járulékból származó bevételeket, és hogy minél hosszabb ideig a munkaerőpiacon tartsa a munkavállalókat. A nyugdíjba vonulónál az állam megnézi, hogy mi a számlája egyenlege, és ezt darabolja fel az éppen aktuális várható élettartamnak megfelelően, mintha csak egy életjáradékot adna. A gyermekneveléssel töltött időt az életpálya jövedelmének átlagával veszik figyelembe. A rendszer hosszú távú stabilitását a várható élettartam növekedésével párhuzamosan, automatikusan emelkedő nyugdíjkorhatár adná. A tervezet kitér arra is, hogy az önszabályozó mechanizmus védelmet jelenthetne a rövid távú érdekeket szolgáló politikai döntésekkel szemben. Az egyéni számlaegyenleget csak a hozzátartozók és csak nyugdíjcélra örökölhetik, az öregségi özvegyi járadék helyett kétszemélyes járadékot határoznának meg a házaspároknak. Elkülönülne a saját jogú öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátás, és mindkettőre külön járulékrészt kellene fizetni. 

Mit mond a szakértõ?

Elképzelhetetlennek tartja a nyugdíjszakértő, hogy csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj. Amit eddig 34 százalékból fedeztek, azt ezentúl 20 százalékból fedeznék, azaz 40 százalékkal csökkennének a nyugdíjak – nyilatkozta lapunknak Simonovits András. Talán arról van szó, hogy az öregségi járulékokat fizetnék ebből, a többit meg a munkáltatóiból – találgatott. Szerinte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslatában megjelenő svéd modell nem rossz, de Svédországban sem önmagában használják, ott is van például rászorultsági nyugdíj, ráadásul ott magas a foglalkoztatottság, jobb az egészségi állapot, ezért tovább aktívak az emberek. – A kiszivárgott anyag összecsapott munka, az sem derül ki belőle, mennyi a munkáltatói járulék, ezért nem kell vele foglalkozni. Azt mutatja, hogy a kormány kapkod, rögtönöz, nem képes hosszabb távon gondolkodni – fogalmazott Simonovits.

Egy, a koncepciót részleteiben ismerő, de névtelenséget kérő forrásunk elmondta: a kormány által május 23-án tárgyalt anyag nem kellően előkészített, több ponton hiányzik a megfelelő indoklás és nem mutatja be az elvi-gyakorlati problémákat sem. „Az nyilvánvaló, hogy a kialakított jogi és költségvetési kényszerpálya miatt a szociális biztonságot szolgáló rendszerekből akarják kivenni a pénzt, kellő differenciálás nélkül, a következményekkel nem számolva. Naiv dolog azonnal érdemi megtakarítást várni egy folyamattól. Az azonnali érdemi megtakarítás társadalmi és családi katasztrófához vezet egy működő nyugdíjrendszerben” – fogalmazott forrásunk, aki hosszan sorolta a problémákat: a korai nyugdíjak differenciálás nélküli egybemosása, a nyugdíjpolitikai alapok hiánya, a koncepció a fedezeti oldala, a járulékrészek értelmezhetetlensége, bulvárszintű magyarázata, az összefüggő rendszerek hiánya. A szakértő szerint a különböző biztosítási teljesítményt nyújtók, különböző nyugdíjak összemosása sértheti az emberi méltóságot is, nem csak a szerzett jogot, hanem a bizalom és tulajdon alkotmányos védelmét is.

 

A tavalyi választási kampány kezdetének tekintették Varga Mihály nyilatkozatát. A Fidesz alelnöke először kiállt a svéd modell mellett, majd a pártjában keletkezett kommunikációs zavar miatt kihátrált, mondván: ők a svédektől legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot vennék át. Ezt követte Navracsics Tibor volt Fidesz-frakcióvezető azóta megvalósult ígérete: negyven év szolgálati idő után minden nő nyugdíjba mehet. Szijjártó Péter akkori pártszóvivő pedig arról beszélt, hogy a Fidesz garanciát vállal arra, hogy hatalomra kerülése esetén megvédi a nyugdíjasokat és megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Arra a kérdésre, valóban tervezi-e a Fidesz, hogy kormányra kerülése esetén bevezeti a svéd modellt, úgy válaszolt: semmilyen modellben nem gondolkodnak, az a lényeg, hogy betartják a nyugdíjasok felé a két legfontosabb vállalásukat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!