Aggódnak az alkotmányért

Lavinát indított el a Financial Times szerdai, „Nem szabad eltűrni Magyarország támadását az EU-értékek ellen” című vezércikke, amely Brüsszel gyors és robusztus válaszát sürgette az autoriterré váló magyar kormány ellen. A tekintélyes lap még Magyarország szavazati jogának és a strukturális támogatások megvonását is indokoltnak tartotta, ha a parlament elfogadja a negyedik Alaptörvény módosítását. Még aznap aggodalmának adott hangot a javaslat miatt Hannes Swoboda, az európai szocialisták európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, pár órával később pedig a jogállamiságért aggódó Thorbjorn Jagland főtitkár felszólította a kormányt, hogy halassza el a hétfői szavazást, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. Az MTI még ki sem adta a teljes hírt Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes Jaglandnak írt válaszleveléről (ebben a szokásos magyarázatot adta: nem tartalmi, hanem formai okok miatt semmisítette meg az Alkotmánybíróság az átmeneti rendelkezéseket, ezért a módosítások technikai jellegűek), amikor már az Európai Parlament (EP) alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága közölte, hogy górcső alá veszik a módosítást. Mindez nem akadályozta meg a Kövér László vezette Országgyűlést, hogy a házbizottságban a hétfői plenáris ülés napirendjére tűzze a szavazást, pedig ekkor már javában a Fidesz-székháznál tüntettek a jogállamot és demokráciát követelők is. Miközben a Fidesz Bajnai Gordonra, a külügy pedig az Amnesty Internationalre próbálta kenni az eseményeket, Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár Berlinben azt nyilatkozta, hogy Magyarország Németországgal is kész párbeszédet folytatni az Alaptörvény tervezett módosításáról, és Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) holland alelnöke a Twitteren bírálta a tervezett kampányszabályozást. Csütörtök éjjel az Egyesült Államok külügyminisztériuma is a jogállamiság tiszteletben tartására ösztönözte a kormányt.

Pénteken A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap „Orbán alkotmányos megszállottsága nyugtalanítja Európát” című írást jelentetett meg, négy uniós külügyminiszter pedig „az európai alapértékek védelmében a jelenleginél erősebb mechanizmus létrehozását” sürgette az Európai Bizottság elnökénél. Bár Magyarország nevét nem írták le, a dán, finn, német és holland politikus szavai egyértelműen ránk (és Romániára) vonatkoztak, amikor „végső esetben” az uniós források felfüggesztését is elképzelhetőnek mondták. Martonyi János délután levelet írt uniós kollégáinak: „nagyrészt hiányos információkon és félreértéseken alapul a magyar Alaptörvény tervezett módosítása körül kialakult vita jelentős része” – fogalmazott. Viviane Reding, az EB alapjogokért felelős alelnöke közölte: „nagy érdeklődéssel figyeli a módosítást”, Barroso elnök pedig fel is hívta Orbán Viktort, sőt, hosszú levelet is írt neki. Ebben megerősítette aggodalmait, és közölte: a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A kormányfő röviden válaszolt: „a kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. Ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az Alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában”. Martin Schulz is rácsörgött Orbánra. Az Európai Parlament elnöke szintén azt ajánlotta, hogy a parlamenti szavazás előtt kérje ki a Velencei Bizottság véleményét. „A magyar hatóságok tavaly azt ígérték, hogy nem hajtanak végre semmi olyan jogi változtatást, ami összeegyeztethetetlen az európai joggal, illetve normákkal. Azt várom, hogy ezeket az ígéreteket tartsák be” – közölte Schulz. Orbán levélben válaszolt; ugyanazt, mint Barrosónak.

Szombaton a The Guardian és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is foglalkozott az üggyel, az Amnesty International (AI) főtitkára pedig egyenesen Orbánhoz fordult. Salil Shetty arra kéri a miniszterelnököt, hogy akadályozza meg, hogy az Alaptörvény negyedik módosítására vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával korlátozzák az alapvető emberi jogokat. Egyelőre azonban semmi jele annak, hogy a Fidesz elállna az alkotmánymódosítástól. Rogán Antal frakcióvezető az uniós aggályok kapcsán kijelentette: nem tudja elfogadni, elképzelhetetlennek tartja, hogy a szuverén magyar parlamentnek „kívülről, külföldről mondják meg, mit kell tennie”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!