Nem sikerült betartani azt a háromórás tűzszünetet, melyet az orosz hadsereg hirdetett Aleppóban, hogy segélyt lehessen juttatni a polgári lakosságnak. A Bassár el-Aszad kormánya elleni lázadás lényegében Aleppóból indult ki, ezért kisebb-nagyobb megszakításokkal négy éve áll ostrom alatt Szíria második legnagyobb városa.

  <h1>Egy orosz harci gép bombája csapódik be egy aleppói épületbe - Fotó: Muhammed Sheekh, Getty Images Hungary</h1>-
  <h1>Bombatámadás áldozatai várnak a kezelésre egy aleppói klinikán - Fotó: Fadi Al-Halabi, Getty Images Hungary</h1>-

Egy orosz harci gép bombája csapódik be egy aleppói épületbe - Fotó: Muhammed Sheekh, Getty Images Hungary

- – Kép 1/2

Aleppóban – becslések szerint – 250–350 ezer ember élete forog kockán, mivel három hete, mikor Aszadék bejelentették az offenzívát, nem maradt idejük arra, hogy elhagyják a várost. Az emberek hónapok óta alig jutnak ételhez, jobb híján a füvet és a leveleket is megfőzik. Már ha van áram és víz hozzá, mivel több napig vagy akár egy egész hétig is kimarad az ellátás. Az ostrom kezdete óta viszont a civil szervezetek sem tudtak segélyt vinni a városba, az optimista becslések szerint két héten belül minden tartalékuk kifogy.

Az ENSZ szerint az oroszok által biztosított napi háromórás tűzszünet alatt még akkor is képtelenség lenne segélyt szállítani, ha az ideiglenes békét a felek valóban tiszteletben tartanák. A szállítmányokat mindenesetre készenlétben tartják: ha a lázadók és a kormányerők legalább két napra leteszik a fegyvereket, azonnal megindulnak a segéllyel.

A humanitárius katasztrófát súlyosbítja, hogy Aleppóban alig működnek egészségügyi intézmények, mivel a bombázók a kórházakat és rendelőket sem kímélik. A múlt hónapban az egész világot bejárta a hír, mikor a város utolsó gyermekorvosa is életét vesztette egy légitámadásban. Hasonlóképpen más, civilek által használt épületeket, iskolákat és lakóházakat is gyakran ér bombatalálat, és a városban csak egyetlen szervezet, a fehér sisakosoknak is nevezett Szíriai Polgári Védelem önkéntesei sietnek a bajbajutottak segítségére. Az egyik komolyabb júliusi légitámadás után 72 órán át megállás nélkül dolgoztak. Az elmúlt hónapban 450-szer riasztották őket: 500 életet meg tudtak menteni, de 250 emberen már nem segíthettek.


Kegyetlennél is kegyetlenebb

Az orosz harci gépekkel megtámogatott kormányerők még februárban vágták el azokat a főbb útvonalakat, amely a lázadóknak biztosítottak utánpótlást. Majd nyárra sikerült átvenniük az ellenőrzést a település nyugati része felett, így három hete – reményeik szerint – döntő támadást indítottak a lázadók ellen. Úgy tűnik azonban, Aszadék elszámították magukat: a múlt hétvégére támadó pozícióból védekezőbe kényszerültek. A lázadóknak nemhogy sikerült visszaverniük az ostromot, hanem most már Nyugat-Aleppo bevételére készülnek. Az elszánt harcosoknak igen jók az esélyei, mivel a kimerült kormánycsapatok nagyban függenek az orosz légierő és az iráni milíciák támogatásától. A kemény harc így végképp kegyetlenné vált. Szerdán mérgező gázzal – feltehetően klórral – teli hordót dobtak Kelet-Aleppo egyik külvárosára, Zubdiyára. A gáztámadásban legalább hárman meghaltak és 25-en megsebesültek. Ezzel egy időben Idlib tartomány egyik városában is hasonló akciót hajtottak végre – feltehetően a kormányerők, akik a vádakat tagadják.


A háború kulcsa

Aleppo mindkét fél számára kiemelkedő jelentőségű. Mivel innen indult el az Aszad-rezsim elleni lázadás, bármelyik fél győzelme az egész háborúban aratott diadalt jelentené. De Aleppo, stratégiai fekvése miatt, nemcsak szimbolikus, hanem tényleges győzelmet hozna, ha valamelyik oldal képes lenne hosszú távon megszilárdítani a hatalmát a régióban. Aki ugyanis Aleppót uralja, az fontos ellátási útvonalak birtokában is van, és a török határhoz való közelség miatt a nemzetközi politikára is befolyást gyakorolhat.

Ugyanakkor a szíriai polgárok és a térség stabilitása szempontjából nem igazán tudni, melyik fél győzelme lenne ideális. Az oroszok által támogatott Aszad sokak számára elfogadhatatlan. De a magukat összefoglaló néven Hódító Seregként emlegető lázadók között sem a demokrácia elkötelezett hívei vannak többségben. Az Aleppóban harcoló több mint húsz milícia közül a legerősebb a Dzsabhat Fatah As-Sam (magyarul szíriai vagy levantei hódító front), amelyet leánykori nevén al-Nuszra Front dzsihádista szervezetként ismert a világ. Bár július végén, a névváltoztatással egy időben azt is bejelentették, hogy megszakítják a kapcsolatot anyaszervezetükkel, az al-Kaidával, ez még nem teszi sokkal szalonképesebbé az egykor az Iszlám Állammal is jó kapcsolatot ápoló iszlamistákat.


Tárgyalópartner kerestetik

Így ha a lázadók az egész város felett megszilárdítanák az uralmukat, az komoly fejtörést okozhatna a békén dolgozó nemzetközi hatalmaknak. A diplomatáknak májusban megfeneklett genfi tárgyalások során is feladta a leckét, hogy kiválasszák azokat a mérsékeltnek tekinthető lázadókat, akikkel egyáltalán hajlandóak egy asztalhoz ülni.

De az sem lenne ideális, ha Aszadék győznének. Főleg, hogy még egyet csavarhat a történeten, ha novemberben Hillary Clinton demokrata jelöltet választják meg az Amerikai Egyesült Államok következő elnökének. Mert a volt külügyminiszter nagy valószínűséggel elődjétől, Barack Obamától eltérő Szíria-politika mellett teszi majd le a voksát, amire abból lehet következtetni, hogy várhatóan öt olyan kül- és biztonságpolitikai szakértőt nevez ki magas döntéshozatali pozícióba, kivétel nélkül nőket, akik a leköszönő államfő elképzelésével ellentétben azt vallják: Aszadnak a háború végeztével távoznia kell a hatalomból. Egyikük, Michele Flournoy például ezért nem vállalta el a második Obama-adminisztrációban a neki felkínált védelmi miniszteri tárcát, mert elutasította a szír diktátorral elnéző politikát.

A történet kulcsa így Törökország lehet, amely eddig Hillary tanácsadóival azonos álláspontot képviselt. Nyílt titok, hogy bár a török kormány hivatalosan nem támogatja a szíriai lázadókat, a területén átengedi az őket támogató szaúdi és katari szállítmányokat. Sokan azt várták, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök Vlagyimir Putyin orosz kollégájánál e héten tett látogatása változtat majd ezen a helyzeten. A szentpétervári tárgyalást követő sajtótájékoztatón viszont csak a gazdasági kapcsolatokról beszéltek, bár ez nem jelenti azt, hogy zárt ajtók mögött ne lett volna szó Aszad támogatásáról. Bennfentesek szerint viszont Putyin nem kapta meg Erdogantól, amit akart. Így következhetett be, hogy míg a török elnök négyszer is kedves barátjának nevezte nyilvánosan Putyint, ő igen távolságtartóan viselkedett.

De biztosra lehet venni, van még egy-két ötlet az orosz elnök tarsolyában, amivel nyomást gyakorolhat Erdoganra. Vagy az is lehet, épp fordított a helyzet. Csütörtökön Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter arra szólította fel Oroszországot, alakítsanak koalíciót az Iszlám Állam ellen.

42 egészségügyi intézményt – köztük 15 kórházat – ért bombatalálat az elmúlt három hónapban Szíriában.


2 millió   embert fenyeget
a szomjanhalás veszélye Aleppóban és környékén, mivel az ostrom miatt leállt a vízszolgáltatás. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a térségben rekordokat dönt a nyári hőség.

Címkék: Szíria, háború

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!