Napirendre kerül-e a lőfegyvertartás a döbbenetes iskolai gyilkosság után?
Egy világ gyászolja azt a húsz elemi iskolás diákot és hat felnőttet, akik a Connecticut állambeli Sandy Hook általános iskolában történt mészárlásnak estek áldozatul. Félárbocra engedték a zászlót a Fehér Házon, az országban gyásznap van.
A pénteken meggyilkoltakat már azonosították, ám nevüket még nem hozták nyilvánosságra. Annyit azonban már tudni lehet, hogy a húsz diák egyike sem múlt tízéves. Barack Obama amerikai elnök könnyeivel küszködve, beszédében meg-megakadva fejezte ki együttérzését. A kétgyermekes elnök, aki egyes vélemények szerint túlzottan megengedő az amerikai polgári fegyvertartást illetően, úgy nyilatkozott, jelentőségteljes lépésekre van szükség, ahhoz hogy ne fordulhasson elő többet a péntekihez hasonló tragédia. Az Egyesült Államok vezető fegyverlobbistája, a Nemzeti-Lőfegyver Szövetség (National Rifle Association-NRA) addig nem kommentálja a történteket, amíg fény nem derül a mészárlás minden részletére. A vérfürdő elkövetőjét azóta azonosították: a húszéves Adam Lanza először édesanyját ölte meg, aki rendőrségi információk szerint a Sandy Hook általános iskolában dolgozott. Lanza hatolt be katonai mellényében az intézménybe, és két teremben lőtte le a húsz diákot és a hat felnőttet. Amikor elkezdődött a lövöldözés a 700 fős iskola egyik gondnoka a folyosókon rohanva, figyelmeztetett a veszélyre, és bekapcsolták az iskolarádiót is, amelyen keresztül hallani lehetett a káosz hangjait. Voltak tanítók, akik bezárkózva a tanterembe, próbálták menteni a gyerekeket, mások a mosdóban rejtették el őket, a könyvtáros a könyvraktárban barikádozta el az ott tartózkodókat. A meggyilkolt felnőttek között van Victoria Soto tanítónő, akit hősként tisztelnek Amerikában, saját testével fogta fel az első osztályosokra kilőtt gyilkos golyókat.
Az elkövető motivációja tegnap még ismeretlen volt, ám az már bizonyos: erőszakot alkalmazva jutott be az általános iskolába. Az intézményből az első vészhívások pénteken délelőtt fél 10-kor érkeztek, ebben az időszakban az iskolát zárva tartják a nemrég bevezetett biztonsági előírások részeként. Lanza feltételezhetően öt fegyvert is magánál tartott a mészárláskor, ebből eddig hármat azonosított a rendőrség. Ezek Lanza anyjának fegyverei voltak, anya és fia gyakran járt célba lőni. A tettes valószínűleg önmagával is végzett, ám hivatalos jelentés még nem érkezett arról, hogy azonosították-e holttestét.
Közintézményekben és nyilvános helyeken elkövetett, legtöbb halálos áldozatot követel gyilkosságok az Egyesült Államokban 2012-ben
Február 27. – Chardon, Ohio
3 halálos áldozat, 2 sebesült – A tizenhét éves, másodikos gimnazista, T. J. Lane egy helyi középiskolába besétálva a büfében eresztett tíz lövést egy asztalnál ebédelő négy diákra.
Április 2. – Oakland, Kalifornia
7 halálos áldozat, 3 sebesült – A negyvenhárom éves One L. Goh visszatérve arra az egyetemre, ahonnan korábban kibukott, betört egy tanterembe, majd a diákokat a falhoz állítva lelőtte őket. Nem vallotta magát bűnösnek, tárgyalásának időpontját még nem tűzték ki.
Július 20. – Aurora, Colorado
Tizenkét halálos áldozat, 58 sebesült – Az év legnagyobb megdöbbenését kiváltó tömeggyilkosságát James Eagan Holmes követte el a helyi pláza mozijában. A huszonnégy éves egyetemista a Batman legújabb részének éjféli vetítésére tört be, könnygázgránátot hajított a nézőtérre, majd tüzet nyitott a mozizókra. Amikor a rendőrök elfogták, Holmes azt mondta, ő a filmbeli hős fő ellenfele, Joker. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki, ő maga nem nyújtott be fellebbezést.
Augusztus 5. – Oak Creek, Wisconsin
6 halálos áldozat, 3 sebesült, az elkövető is meghalt. A fehér felsőbbrendűséget hirdető negyvenéves Wade Michael Page egy indiai felekezet templomában a vasárnapi mise előtt nyitott tüzet a jelenlévőkre. Miután a rendőrség megsebesítette, végzett magával.
Szeptember 27. – Minneapolis, Minnesota
6 halálos áldozat, 3 sebesült, az elkövető is meghalt. Andrew Engeldinger azután követte el rémtettét, miután megtudta, kirúgták munkahelyéről. A bejelentés hallatán előrántotta fegyverét, lelőtte cége két menedzserét, a tulajdonost és más dolgozókat is, majd saját magába is golyót eresztett.
Kétszázhetvenmillióra teszik az Egyesült Államok lakossága birtokában lévő fegyverek számát. Ezzel a horribilis adattal Amerika az első a Small Arms Survey (genfi központú független kutatási program) listáján, amelyből kiderül, száz amerikai lakosra nyolcvannyolc fegyver jut. Az Egyesült Államokat Jemen követi, ám még a megrögzött fegyvertartási kultúrájáról híres állam is jócskán lemarad a jenkik mögött, száz lakosra ott csak 54 fegyver jut. Az Egyesült Államok polgárainak alkotmányos joga a fegyvertartás és a fegyverviselés, ám nem minden állam lakosa él egyformán e lehetőséggel. Míg Wyoming lakosságának több mint hatvan százaléka tart fegyvert, addig ez az arány Washington DC-ben kevesebb mint négy százalék. Ennek ellenére a fegyver okozta halálok száma Washington DC-ben a legmagasabb. A Small Arms Survey listáján Svájc a harmadik, ennek oka a hadseregben szolgáló férfiak fegyvertartási engedélye. A negyedik helyen álló Finnország minden bizonnyal vadászati kultúrája miatt érdemelte ki helyezését. A felmérés ötödik helyezettje: Szerbia.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!