Manapság általánossá vált „kispapaként” babakocsit tologatni az utcán, játszótérre járni a gyerekkel vagy büszkén kengurut viselve a közértbe menni a csöppséggel. Természetessé vált az apás szülés és egyre több férfi vállalja, hogy ő menjen gyesre a kicsivel. A férfiak tudatosabb apasága azonban az elhelyezési pereken még nem érződik, legalábbis számszerűen nem kimutatható. Csak a mi feltételezésünk lenne, hogy több apa harcol a gyermekéért akár a bíróságon is, mint pár évtizede?
Attila a gyermekelhelyezés megváltoztatásáért indított pert volt felesége ellen évekkel ezelőtt, ma már befejezné a pereskedést, de felesége folytatja a háborút. A bíróság eddig mindig az anyának adott igazat. „Másodfokon van az ügyünk, de nem vagyok optimista, mert a helyi bíróság elképesztően elfogult. Például amikor a volt feleségem elaludt a volánnál úgy, hogy a gyerek mögötte ült, az nem okozott problémát a bírónőnek, amikor viszont egy hamis tanú azt vallotta, látta, hogy megráztam a gyereket, az veszélyeztetésnek minősült. Meg akarta akadályozni az anya, hogy hétköznap is találkozhassak a fiammal, csak akkor adta volna oda, ha több pénzt fizetek. Most havi negyvenezer a tartásdíj, de nem a gyerekre költi, tréningruhában járatja iskolába. Én ruházom a fiamat, mióta megláttam, hogy kinőtt alsónadrágja van.”
Dr. Hegedűs István, az Elvált Apák Egyesületének vezetője szerint is sokat változott az apák attitűdje, öntudatosabbak lettek, de ezt a bírói gyakorlat nem követi. Hiába gyakori az apás szülés vagy hogy a férfiak mennek gyesre, mégsem változik az a tradicionális szemlélet, hogy a gyereknek az anyánál a helye. „Ragaszkodó, odaadó apákkal találkozom, akik mindent megtesznek, hogy gyerekük velük legyen, de sokszor ez sem elég, még akkor sem, ha az anya bizonyítottan alkalmatlan a gyermek ellátására. A közös szülői, azaz osztott felügyeletet kellene erősíteni, ám ezt vidéken szinte nem is ismerik” – véli a szakember. Ebben a gyakorlatban hazánk a sor végén kullog, a ’90-es években 2-3 százalék volt az ilyen esetek aránya, és ma is csupán tizenhárom. Az apáknál történő elhelyezés nagyon ritkán fordul elő.
Ahová kevesebb információ jut el, ott el sem tudják képzelni, hogy az apánál is maradhat a gyermek, ahol viszont van példa az alternatív viselkedésmintákra és a szélesebb látókörre, ahol felvilágosultabbak az emberek, ott ki tud alakulni az igény az apákban.
„Új generáció szükséges minden hivatali gyakorlat megváltozásához, a feudális hagyományok nehezen alakulnak át” – véli dr. Grád András ügyvéd, pszichológus, aki több évtizedes praxisa során ezres nagyságrendben bontott fel házasságokat bíróként, jelenleg pedig 150-200 ilyen pert visz. A női emancipáció az elmúlt évekre nem csak azt eredményezte, hogy a férfiak is részt vesznek a háztartási teendőkben, hanem egyre több férfi marad otthon gyesen. A bírósági gyakorlat azonban ma is az, mint évtizedekkel ezelőtt: másfélszer nagyobb a nők esélye a gyermekelhelyezési perekben, mint a férfiaké, közös megegyezésnél pedig 90 százalék, hogy az anyához kerül a gyermek. „Ezek az adatok egy tízéves minta alapján állapíthatók meg, s tény az is, hogy a nők gyakrabban indítanak pert, mint a férfiak, ugyanis szocializálva vannak arra, hogy ha félrelépnek, akkor borítsanak mindent, míg a férfiak választás esetén nagyobb arányban inkább a család mellett döntenek” – magyarázza a szakember. „Minél idősebb a gyermek, az apának annál nagyobb az esélye, hogy neki ítéljék, 14 éves kor felett pedig a gyermek szava lényegében perdöntő. Én nem anya- vagy apapárti, hanem gyermekpárti vagyok, ugyanis ők azok, akiket senki nem képvisel a válás és a per során.”
Grád András, ahogy kollégái nagy többsége, úgy gondolja, hogy nincs jó döntés az ilyen helyzetekben. „Ami biztos: a gyermeknek apára ugyanúgy szüksége van az egészséges személyiségfejlődéshez, mint anyára, és az apai minta, ez a férfiszerep nem pótolható a szomszéddal vagy a nagypapával.” Az ügyvéd szerint a kétlaki élet is jobb a gyereknek annál, minthogy elveszítse az élő kapcsolatot valamelyik szülővel. S amikor valamelyik fél azt hiszi, hogy azzal a másikon áll bosszút, ha a gyereket nem engedi hozzá vagy ellene hangolja, pont a gyereknek okozza a legnagyobb traumát. Grád András tapasztalatai azt mutatják, a kéthetes váltású osztott elhelyezés vagy a minden második háromnapos hétvége mellett a heti egy állandó nap mint kapcsolattartás a legoptimálisabb. Azonban 3-5 éves kor alatt az osztott elhelyezés kevésbé jó, akkor általában egy állandó lakhely ideális a gyereknek, a kéthetente összesen öt nap kapcsolattartás mellett.
Sok ügyvéd panaszkodik arra, hogy a gyámhivatalok nem hajtják végre a láthatást, illetve ha férfit képviselnek, igencsak lejtős a talaj. Többen is úgy tapasztalják, hogy a családjogi perekben a szakértői vélemények gyakran megbízhatatlanok. A tartásdíj gyermekenként általában a fizetés húsz százaléka, egyes „apavédők” szerint a tíz reálisabb lenne.
Grád András szerint a jövőben durvulhatnak az elhelyezési perek. Mostanában a pedofília vád lett a „sláger”: egyre több nő próbálja úgy megnyerni a pert és a gyereket, hogy azt állítja róla, természetellenes módon közeledik a gyermekéhez. Egy ilyen hamis vád egyrészt a férfi egész életét tönkreteheti, másrészt a valódi elkövetés felismerését is nehezíti. Van olyan férfi, aki másfél évig nem találkozhatott két kislányával, mert az anyuka azt állította, hogy molesztálta őket. Az ügy érdekessége volt, hogy a nő anyja ugyanígy vált el anno a férjétől, tehát a magatartásminta adott volt. Bebizonyosodott, hogy a vád nem igaz, a férfi pedig valószínűleg hamis vád miatt eljárást fog indítani volt felesége ellen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!