Depresszió, autizmus, skizofrénia, sokféle fóbia, szélsőséges hangulatváltozásokkal járó bipoláris elmezavar, Alzheimer- és Parkinson-kór – az agytérkép elkészítésével ezen betegségek megelőzésére és gyógyítására is fény derülhet.
Az agy működésének feltérképezésére tesz kísérletet az Obama-kormány. Az új ismeretek feltárásában részt vesz az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Freund Tamás neurobiológus professzor vezette kutatócsoportja is. „Minden korban megkísérlik összegezni az emberi agyról tudható részismereteket. Most is olyan ponthoz érkeztünk, amikor ez időszerű és ígéretes: a számítógépes módszerek alkalmazásával mostanra jutottunk el odáig, hogy a biológiai összefüggések ismeretében elkészíthessünk egy komplett emberi agymodellt” – nyilatkozta lapunknak a KOKI ügyvezető igazgatója. Oberfrank Ferenc szerint állatkísérletekkel csak az agy egyes funkcióit lehet vizsgálni, a csak emberre jellemző magasabb rendű működéseket és azok zavarait nem; a modell ebben is segítséget nyújthat. Az amerikaiak a legkorszerűbb képalkotó technikákkal térképezik fel az agyat, ekként rálátás nyílik sok „fehér foltra”, ismeretlen funkciójú területre. Emellett a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez is felhasználhatóak az eredmények, így a számítógépiparnak is óriási lendületet adhat, nemcsak a gyógyszer- és orvosiműszer- iparnak.
A depresszió, az autizmus, a sokféle fóbia, a szélsőséges hangulatváltozásokkal járó bipoláris elmezavar, a skizofrénia, az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzésére és gyógyítására is fény derülhet az agy feltérképezésével. Mindezzel pedig csökkennek az állami egészségbiztosítás kiadásai, a betegek pedig a társadalom teljes jogú tagjaivá válhatnak. Amerikai becslések szerint az egy depressziós betegre jutó rövid távú betegállomány költsége a kór súlyosságától függően munkavállalónként 1000 és 1700 dollár közötti. (Magyarországon minden tizedik embert érint a depresszió.) Barack Obama szerint minden egyes dollár, amelyet az emberi genom feltérképezésére fordítottunk, 140 dollár megtérülést hozott a gazdaságnak. Amerikai tudósok reményei szerint 10 év alatt 3 milliárd dollárt költenek a célra. A legtöbben párhuzamot vonnak az emberi genom feltérképezésével, ugyanakkor a New York Timesnak nyilatkozó tudósok közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az agy feltérképezése összehasonlíthatatlanul bonyolultabb és nagyobb kihívás. A kutatásban részt vevő Ralph J. Greenspan, a Kaliforniai Egyetem Agy- és Elmekutató Intézetének igazgatója szerint a humángenetikai térkép elkészítésének célját sokkal egyszerűbb volt meghatározni, ebben az esetben ugyanis van egy még bonyolultabb és még izgalmasabb a kérdés: tulajdonképpen milyen folyamatok is zajlanak az agyban, és hogyan működtetik az emberi szervezetben zajló történéseket? Ez a nyilatkozat is rávilágít: bár egyre többet tudunk arról, miként működik az agy molekuláris és sejthálózati szinten, hogy egyes agyterületek milyen funkciókért felelősek, s hogyan jelenik ez meg a viselkedésben, sok mindent azonban még csak feltételezünk.
Nem csak az Egyesült Államok indít új projektet, az Európai Unió nemrég jelentette be, hogy 1 milliárd eurót invesztál egy szilíciumalapú „agy” kifejlesztésére: az emberi agy működését egy szuperszámítógéppel szimulálnák – annak ellenére, hogy kritikusok szerint az a tudás, amelyre ezt alapoznák, hiányos, pontatlan vagy pusztán elméleti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!