Pénz- és információhiány, valamint túlterheltség miatt késett az ároktői rablógyilkosok DNS-mintáinak azonosítása, és bár a bíróság (és a rendőrség) nem érzi magát felelősnek a két vádlott szökése miatt, a DNS-vizsgálatokat végző Bűnügyi Szakértői Központi Igazgatóság (BSZKI) vezetője, dr. Nagy Gábor szerint április 25-re megvolt az eredmény, miközben az előzetes 22-én lejárt. Vagyis bizonyíték van, ítélet még mindig nincs.

 
Fotó: Kovács Tamás, MTI

A BSZKI folyamatosan kapja a kapacitáshiányra visszavezethető késedelmi bírságokat, a Fidesz mégis 60, illetve 90 napban maximálná a vizsgálatok határidejét – Nagy Gábor szerint ehhez sem a pénz, sem elég szakember, sem a korszerű géppark nem adott.

„Az ároktői ügyben egyenként születtek a szakvélemények, 12 nálunk, 11 a Semmelweis Egyetem laborjában. Amikor 2011 februárjában kiderült, hogy egy elkövetői körrel van dolguk, átkerült az egész ügy a Nemzeti Nyomozó Irodához, ahol összesíteni akarták az eredményeket. Csakhogy a szakvélemények nem egységes szempontok szerint készültek” – nyilatkozta lapunknak Nagy Gábor. Hangsúlyozta: az egyetemi laborok nem felelnek meg az új előírásoknak, az ott végzett vizsgálatok csak az elkövető kizárására voltak alkalmasak, de az egyes személyek azonosítására nem. „Így kezdődhetett az egész elölről, az őrületes mennyiségű, mintegy 400 minta vizsgálata, ami egyébként önmagában, ha csak ezt végezzük, fél évre kötötte volna le a DNS-labor teljes kapacitását. De a 19 hónapos késére ez sem magyarázat, irracionális, ha egy szakvéleményre két évet kell várni. Csakhogy nekünk senki sem jelezte, hogy súlyos ügyről van szó, ami már bírói szakaszba került és kiemelt, soron kívüli vizsgálatot követel meg” – magyarázta Nagy Gábor.

A BSZKI vezetője elmondta: a labor hátraléka 2011 végére több mint 4 ezer volt és bár mintegy 56 százalékkal lefaragták, tavaly is még megközelítette a 2500-at. „Vannak 4-5 éve várakozó ügyeink is, az elkövetők pedig addig bizony szabadon mászkálnak. De prioritásokat kell állítanunk, a kiemelt ügyeket vesszük előre. Az ároktőiről 2012 októberében tudtuk meg, hogy ilyen ügy, márciusra megvolt a szakvélemény, áprilisra kért a bíróság kiegészítést, azzal elkészültünk április 25- re, miközben az előzetes 22-én lejárt” – mondta az igazgató. Vagyis a bíróság kezében azóta ott volt a bizonyíték, ítélet mégsem született.

„Bándy Kata ügyének végére egyetlen hétvége alatt pont került. Minden mást félretettünk, jó DNS-mintát kaptunk, ami ráadásul benne volt az adatbázisunkban – ez az iskolapéldája volt annak, mit is tud ma egy ilyen labor, ha minden klappol. De az intézet 8-10 éves gépparkkal dolgozik és csupán néhány olyan szakértővel, akiknek aláírási joguk van egy-egy szakvélemény kiállításához. Így egyetlen minta vizsgálatára a magyar valóságban minimum másfél- két napra szükség van a helyszínen talált biológiai maradványok azonosításához” – magyarázta Nagy Gábor, aki szerint ilyen körülmények között teljesen irreális az a most vázolt törvénymódosítási javaslat, hogy 60 napon belül minden esetben produkálni kell szakvéleményt. „Ez még talán Hollandiában sem életszerű elvárás, ahol 8 milliárdból működtetett laborban végzik az elemzéseket, nemhogy nálunk. Legfeljebb néhány kiemelt ügyben tudom ezt elképzelni, amúgy a 90, illetve a 120 napot találom reális célnak” – jegyezte meg. Az intézet az ároktői ügy kapcsán 400 ezer forint bírságot fizetett, de csak idén 17 alkalommal büntették meg őket késésért.

Sokat könnyített a munkájukon, hogy június óta kvótarendszer van, vagyis minden rendőrkapitányság havonta kap bizonyos keretet, hogy összesen hány esetben és hány bűnjelet adhatnak. „Van egy bűneset, ahol rögzítenek 150 mintát, ebből pedig el kell a helyszínen dönteni, mi az az első 5, ami a legerősebb lehet a bizonyításhoz. Eddig ránk zúdult válogatatlanul minden, mi pedig nem győztük vizsgálni ezeket” – mondta a vezető. A szakember szerint nemcsak a minták száma, hanem a bűncselekmények súlya is szempont kellene, hogy legyen: elgondolkodtató, hogy egy gépkocsifeltörés, vagy egy kétezer forint értékű lopási ügyben mennyire fontos és sürgető DNS-azonosítást végezni.

„A DNS-vizsgálatok iránt nagyobb az igény, mint a laboratóriumi kapacitás, ezért külföldön mérlegelik, melyek azok az ügyek, amelyekben feltétlenül indokolt genetikai szakvéleményt kérni. Ha például más bizonyítékok is rendelkezésre állnak, semmi nem indokolja, hogy újabb költséges eljárást kezdeményezzenek. A BSZKI a beküldött bűnjelek között nem, legfeljebb az ügyek súlya szerint állíthat fel rangsort, persze, ha erről kapunk jelzést”– tette hozzá az igazgató, aki úgy értesült, a tervek szerint jövőre 250 milliós fejlesztésre számíthatnak, ugyanakkor a létszámkérdés nincs megoldva. Egyelőre egy pályakezdőt tudtak felvenni, az pedig legalább 4 év, mire kész szakértővé avanzsál. Ilyenkor viszont általában el is mennek – külföldre, vagy olyan laborokba, ahol lényegesen több pénzre számíthatnak. Nagy Gábor szerint 2015-re reális terv, hogy az ügyhátralékokat ledolgozzák, egy azonban biztos: „ároktői ügy” többet nem fordulhat elő.

Mindezzel szemben a rendőrség és a bíróság is jelezte: őket nem terheli felelősség a szökés miatt. Az ellenzék hiába kezdeményezte Handó Tündének, az Országos Bírói Hivatal elnökének és Pintér Sándor belügyminiszternek a meghallgatását, a Fidesz képviselői nem mentek el a bizottsági ülésre, amely így határozatképtelen volt. Nincs válasz arra, hogy a rendőrség miért nem ellenőrizte folyamatosan a házi őrizetben lévőket, vagy miért nem kezdeményezte senki nyomkövető felszerelését a vádlottakra – erre már lett volna ugyanis lehetőség egy szeptemberben életbe lépett törvénymódosítás nyomán. A Fidesz inkább előre néz: kezdeményezi, hogy a jövőben a legsúlyosabb bűncselekmények esetén ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Ezzel legalizálják az ügymenet lassúságát, és újabb milliós kártérítések fizetését garantálják – a nemzetközi emberi jogi bíróság már eddig is többször büntette meg emiatt a magyar államot. Emellett 60, illetve 90 napban maximálnák a szakvélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tennék a nyomkövető alkalmazását.

Az ároktői banda 2008 és 2011 között tucatnyi idős embert rabolt ki, közülük kettőt kegyetlenül meg is gyilkolt. A 6 vádlott 4 évet ült előzetesben, de mert nem született bírósági ítélet, házi őrizetbe kerültek, ahonnan ketten a múlt héten megszöktek. A rendőrség Svájcban fogta el a szökevényeket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!