Nyoma sincs a kormány által propagált gazdasági pörgésnek a beruházási számokban. A különadók és a populista gazdaságpolitika romboló hatása viszont tetten érhető.
Ha a beruházási adatokra nézünk, akkor azt látjuk, hogy a gazdaságpolitika lényegében leállítja a gazdaságot a költségvetés renoválása érdekében. A gazdasági pörgésről szóló kormányzati propaganda közepette már az is meglepetést kelthetett volna, hogy az első negyedévben visszaestek a beruházások. Ám a mínusz 8,7 százalék egyúttal azt is jelenti, hogy a zuhanás az előzetes várakozásokat is jóval meghaladta.
De nézzük a számokat! Az építési beruházások 19,2 százalékkal csökkentek, míg a gépberuházások szerény, 0,4 százalékos növekedése feltehetően egy egyedi tételnek, a metrószerelvények átadásának köszönhető. A feldolgozóipari beruházások ugyan 13,2 százalékkal estek vissza, ám ezt kivételesen nem érdemes mellre szívni, mert a járműgyártásban és a gyógyszeriparban tavaly olyan egyedi nagyberuházások voltak, mint például a Mercedes kecskeméti üzemének átadása, ezért az úgynevezett bázishatás rontotta a számokat. És az Audi-üzem várható átadása miatt, ezen az egyetlen területen a növekedési kilátások is jók.
Nem véletlen, hogy a legnagyobb visszaesést a különadókkal sújtott energiaipar beruházásai szenvedték, ezek 30,5 százalékkal csökkentek. A közel egyharmados visszaesésben egyértelműen tapintható a kormányzati gazdaságpolitika romboló hatása. Arról nem is beszélve, hogy a rezsicsökkentési kampány és az ágazati különadó hatására zsugorodó beruházások hosszabb távon akár az ellátás biztonságát is veszélyeztethetik.
A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja ugyan élénkíthetné a beruházásokat az idei második félévtől, ám ennek hatását vélhetően kioltják a különadók, s a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága sem kedvez a kapacitásépítésnek. Amit jól példáz a derült égből villámcsapás módjára bejelentett, s mértékét tekintve sarcjellegű reklámadó.
Akárhonnan nézzük, a magyar gazdaságban tovább folytatódott a beruházások évek óta tartó, általános visszaesése. Az egyedi nagyberuházások ezt az esést legfeljebb mérséklik egy-egy területen, míg a költségvetési megszorítások és elvonások egész ágazatokat fékeznek be. Magyarán, a meglévő, kihasználatlan termelési kapacitásokkal ugyan elképzelhető akár 1 százalékos gazdasági növekedés is a közeli jövőben, de ha a vállalatok nem tudnak beruházni, akkor a GDP vágyott 2-3 százalékos növekedése jó darabig elérhetetlen álomnak tűnik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!