Ebből aligha lesz Paks II, a kormány mégis ragaszkodik a beruházáshoz.
- Az európai aggályok ismeretében titkosították a szerződést.
- Az első uniós elutasítás után újabbak vannak a csőben.
Az Európai Unó nem fogja megengedni Paks II felépítését, és ezt már a magyar kormány is tudja, ezért érthetetlen a ragaszkodása a beruházás folytatásához – brüsszeli forrásaink szerint a múlt héten hozott európai bizottsági állásfoglalás csak az első lépés a sorban. Súlyosan téved tehát Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki pénteken még azzal érvelt: az EU-nak nem érdeke leállítani a paksi beruházást. Nagyon is érdeke, egyrészt geopolitikai okok miatt, különösképp az ukrán konfliktus fényében nem engedheti meg az orosz energetikai befolyás ilyen nagymértékű növelését Európában, másrészt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin paksi paktuma számos ponton ellentétes az európai jogi normákkal. Brüsszeli bennfentesek ehhez azt is hozzátették: az európai aggályokkal teljes mértékben tisztában van a magyar kormány minden illetékese.
Ezért számít különösen súlyos esetnek, hogy a kormány ezen aggályok ismeretében terjesztette be a parlamentnek a paksi szerződés 30 éves titkosításáról szóló javaslatát, az elfogadott törvényt pedig Áder János államfő úgy írta alá, hogy ő is tudhatta: a jogszabály ellentétes az uniós szabályokkal.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szövetsége az első csapást nem most, hanem legalább egy héttel ezelőtt kapta, még ha csak csütörtökön este került is nyilvánosságra annak ténye. Az EU szakmai szervezete és a magyar kormány között ugyanis hetek, de február óta biztosan tart a vita a paksi szerződés fűtőanyag-ellátási kérdéseiről. A fűtőanyag-ellátás szabályozását ugyanis uniós tagállamokban jóvá kell hagyatni az EU szakmai szervezetével, az Euratommal. Az Euratom elutasító döntést hozott, azt kifogásolva, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól importált volna nukleáris üzemanyagot. Ezt a döntést Magyarország megfellebbezte, ezért került a kérdés az EU kormánya, vagyis az Európai Bizottság elé. A Bizottság pedig, Navracsics Tibor magyar biztos jelenlétében, kiállt az Euratom elutasító döntése mellett. Mindez ráadásul a múlt héten történt, a Bizottság azért nem hozta nyilvánosságra állásfoglalását, mert előbb a magyar kormányt tájékoztatták. A döntés és annak csütörtöki nyilvánossága között viszont 15 helyett 30 évre titkosították a paksi beruházás minden lényeges részletét, és ezt a törvényt a tiltakozások ellenére Áder János alá is írta, mondván: az atomerőmű nem biciklitároló, szükséges a titkolódzás.
A tekintélyes Financial Times (FT) írta meg, hogy az Európai Bizottság döntése blokkolja a paksi bővítést – ha Magyarország nem hagyja annyiban, újabb fűtőanyagmegállapodást kell kötnie vagy jogi lépéseket kell kezdeményeznie a Bizottság döntése ellen. Ez a cikk komolyabb kommunikációs zűrzavart állított elő a kormányban.
Előbb Giró-Szász András kommunikációs államtitkár azt közölte, nem igaz az FT cikke, helyreigazítást kérnek. Csakhogy kicsivel később Navracsics Tibor uniós biztos megerősítette: igenis létezik a bizottsági állásfoglalás. Ezt követően Lázár János beszélt arról, hogy mégiscsak tudnak az elutasító véleményről, olyannyira, hogy ő már tárgyalt is arról az orosz partnereivel.
Kovács Zoltán szóvivő később már csak azt cáfolta, hogy ez a döntés blokkolná az egész beruházást, pusztán a szerződés módosítását teszi szükségessé az általa felolvasott kormányzati nyilatkozat szerint. Kérdésekre nem volt mód a tájékoztatón, viszont az FT újságírója közölte, az általa jegyzett cikk úgy igaz, ahogy az a lapban megjelent.
Ha ez az első, technikai jellegű uniós döntés ekkora zűrzavart okoz, mi lesz még a későbbi – uniós vélemények szerint – borítékolhatóan elutasító döntések esetén?
Tudniillik a szakmai szervezet mellett az unió két főigazgatósága, a Belső Piaci és a Versenyjogi is vizsgálódik az ügyben. Előbbi azért, mert az orosz Roszatom úgy írt alá szerződést a magyar kormánnyal, hogy előtte nem írtak ki tendert a megvalósításról. Ez ellenkezik az unió alapelveivel. A Versenyjogi Főigazgatóság tiltott állami támogatás miatt vizsgálódik, egyelőre informálisan. „A magyar államnak azt kell bizonyítania, hogy a paksi bővítésről szóló orosz hitelszerződés nem minősül állami beavatkozásnak, és mint piaci befektetés is megállja a helyét” – mondja erről Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub Energia Kontroll Programjának projektvezetője. Ebben az esetben tehát nem a beruházást magát, hanem csak a szerződés pénzügyi részét vizsgálják az uniós szakértők.
A legfontosabb szempont, hogy keletkezik-e valódi profit, ha ennyi pénzből, ilyen konstrukcióban épül meg Paks II. Márpedig a magyar államigazgatás nem tudott olyan megalapozó tanulmányokkal szolgálni, amelyek bebizonyítanák, hogy a paksi bővítés tényleg megérheti nekünk. Amennyiben a Versenyjogi Főigazgatóság elmeszeli a szerződést, akkor a magyar kormánynak egyrészt újra kell azt tárgyalnia, másrészt – legalábbis elvben – mindenkinek vissza kell fizetnie mindazt a pénzt, amit eddig kapott a szerződés jóvoltából. Így például az MVM-nek is azt a 28 milliárdot, amit a magyar államtól kapott az előkészítő munkálatokra. A főigazgatóság tényleges vizsgálata nyáron kezdődhet és az év végén le is zárulhat, ha minden adat a rendelkezésre áll.
És csak hogy az uniós ellenállás még világosabb legyen a magyar kormány számára: az Európai Parlament csütörtökön meghallgatást tart Paks ügyében. A meghallgatást a zöldfrakció kezdeményezte, a szakmai anyagokat pedig az Energiaklub biztosítja a képviselőknek.
Brüsszelben már javában folyt a Paks II-t elmeszelő bizottsági ülés, amikor kormánykörökből idehaza kiszivárogtatták: talán az amerikai Westinghouse-nak is leeshet valami a bővítés kapcsán. Holoda Attila energetikai szakértő, korábbi helyettes államtitkár már múlt héten is azt mondta a lapunknak, hogy az igazi üzlet nem az erőmű megépítése, hanem a fűtőelemek tárolása és szállítása, így nem valószínű, hogy az oroszok ezt átengednék az amerikai Westinghouse-nak vagy bárki másnak. A teljes szerződésnek nagyjából a 20 százalékát teszi ki a fűtőelemek szállítása, illetve a hulladék kezelése. Az Euratom és az Európai Bizottság azért áll bele ebbe a kérdésbe, mert ez a dúsított urán atombomba gyártására alkalmas.
„Nem lehetünk biztosak benne, hogy a Westinghouse képes fűtőelemeket gyártani egy orosz építésű erőműbe. Én úgy tudom, hogy próbálkoztak ilyesmivel, de nem arattak túl nagy sikert” – mondja Holoda Attila, utalva a temelíni erőműre, ahová a Westinghouse valóban szállított fűtőelemeket, de később visszatértek az orosz nukleáris anyaghoz.
Az egész paksi üzlet kizárólag politikai szempontból éri meg az oroszoknak. Hiába hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Budapesten, hogy nekik ez jó üzlet, ha józan paraszti ésszel belegondolunk, hogy jelenleg az orosz államkötvényeknek 16–18 százalékos a kamata, akkor miért adnának nekünk 4-4,5 százalékos kamatra kölcsönt? Arról persze nem tudunk semmit, hogy a szerződés milyen titkos záradékokat tartalmaz, és milyen feltételek mellett vizsgálhatják felül a kamatot. Ha így vesszük, persze adódik a kérdés: akarja-e Putyin, hogy orosz hitelből amerikai fűtőelemeket szállítsanak Paksra?
A kormány most azt mondja: nem baj, majd megversenyeztetik a fűtőelemgyártókat. „Egy dolgot felejt el a kormány. Egy ilyen verseny kiírása azt jelenti, hogy a pályázók teljesen jogosan elkérik a műszaki adatokat. Meg kell mondani hozzá, hogy néz ki a reaktor, milyenek az alkatrészek, mekkora és milyen sugárzóanyag-tartalmú fűtőelemekre van szükség” – mondja Holoda. Éppen azokat az adatokat kell tehát kiadni, amiket most titkosítottak 30 évre. Ráadásul, ha abban reménykedik a kormány, hogy ezt a tendert kiírhatja úgy, hogy az oroszok nagy előnnyel induljanak, akkor nagyot tévednek, mert ezt a tendert az Euratom szigorúan ellenőrizni fogja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!