Lehet, hogy a válság tesz egészségesebbé? Fordulatot hoztak az egészség megítélésében a gazdasági bajok: a legfrissebb kimutatás szerint ebben az évben ugrásszerűen nőtt az egészséget megőrző termékek fogyasztása. Magánorvosokra is nagyságrendekkel többet költünk, mint korábban.
Egy év alatt 21 százalékkal nőtt az éves szintű egészségfogyasztás, az egészség megőrzése és visszaszerzése a magyar lakosság számára is minden korábbinál fontosabb. A GfK Hungária Egészséggazdasági Monitor felmérése szerint pedig már nemcsak élelmiszerekre, étrend-kiegészítőkre költünk kiugróan sokat: az egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra kétszer annyit költünk, mint korábban. – Tudatos lett a választás, a lakosság negyede már pontosan tudja, mire és miért van erre szüksége, míg a másik negyede most tanulja ezt – mondja dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, aki szerint leginkább a „szájreklám”, vagyis az ismerősök tapasztalatai segítik a választást, de sokan tájékozódnak az internetről is, a klasszikus reklám viszont sokkal kevésbé hat a döntésekre. Összességében a magyarok 60 százaléka többé-kevésbé figyel a termékek választásakor az egészségére: hypoallergén matracot és ágyneműt választ a gerinckímélő ágyhoz, de akár egy egészségvédő adalékot tartalmazó – vagy ezt hirdető – italra is képesek vagyunk akár tízszer annyi pénzt kiadni, mint a hagyományosra. A ráfordítások legnagyobb része, csaknem 1,5 milliárd forint továbbra is a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre kiadott összeg, ennek értéke 18 százalékkal nőtt. Az egészséges étkezésre 80 százalékkal költ többet a lakosság, ebben persze szerepet játszik az élelmiszerárak növekedése is.
„A válság átrendezte a gondolkodást. Óvatosabban költenek az emberek, de míg 5 éve a hitelre vett autó vezette a fogyasztási listát, ma egyértelműen az egészség van az első helyen” – mondja a szakember. Lantos Zoltán azonban hozzáteszi azt is: látható, hogy a közfinanszírozott egészségügyben egyre kevésbé bíznak az emberek. Az egészségügyi ellátásokra elköltött pénz éves szinten 3 százalékkal csökkent és ezen belül jelentősen átstrukturálódtak a különböző ellátási formák. A kórházi ellátáshoz kapcsolódó kiadások 28 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a szakorvosi járóbetegellátásra 18 százalékkal költött többet a lakosság, mint egy éve. A bizalmatlanság és az egyre hosszabb és szélesebb körbe bevezetett várólisták miatt mind többen vesznek igénybe magánorvosi ellátást. A „rádöbbenésben” nyilván komoly szerepet játszik, hogy 2004 óta egyre romlik a hazai lakosság saját egészségének megítélése, ami szorosan összefügg az ellátórendszer romló teljesítményével.
A Gfk Hungária korábbi felmérése alapján a lakosság mintegy egyharmada – jellemzően azok, akik az átlagosnál jobb anyagi lehetőségek között élnek és a testi-lelki-szellemi harmóniát az átlagosnál fontosabbnak tartják – egészségük megőrzése érdekében is jelentős erőfeszítéseket tesz. A lakosság alacsonyabb jövedelmű kétharmada akkor kezd el erőfeszítéseket tenni, ha valamilyen egészségügyi problémával szembesül. Ellentétben azonban a korábbi vélekedésekkel e két csoport – az egészségükért egészségesen is aktívan tevők és a valamilyen betegség hatására változtatók – összességében azonos összegű pénzt költenek el ilyen célból: éves szinten egyaránt 935-935 milliárd forintot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
