Balhés képviselet

Botrányok tépázzák a felsőoktatási hallgatói önkormányzatok (HÖK) renoméját. Legutóbb az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar gólyatáborában történt nemi erőszak korbácsolta fel a kedélyeket.

Bár az ELTE mindent megtesz, hogy helyreállítsa az egyetem hírnevét, ez kevésnek bizonyul a hallgatói képviselet presztízsének rendbetételéhez. Merthogy a legnagyobb botrányok az ELTEhez kötődtek – pl. a tavalyi Bölcsészettudományi Kar listázási botrány –, ám más intézmények HÖK-jei is sokszor keverednek pénzügyi vagy hatalommal való visszaélés gyanújába. Az igazi kérdés azonban az, hogy a HÖK-ök miképp képviselik a hallgatói érdekeket a nagypolitika ellenében.

A mindenkori kormányok bármikor alkalmat találhatnak a hallgatói érdekérvényesítés lehetőségeinek csökkentésére. Így van ez most is. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a most bevezetett kancellári rendszer előkészítésekor vizsgálódott az egyetemeken, és a HÖK-ök gazdálkodásában is talált szabálytalanságokat. A KEHI pedig megfogalmazta javaslatait: kormányrendeletben határozná meg a diákképviseleteknek nyújtható támogatások mértékét, három főben maximalizálná a hallgatók szenátusi létszámát – az ELTE-n ma 12 diák szenátusi tag, átlagban pedig 20-25 százalékos az arány –, és törvénybe foglalná, hogy a rektor, illetve a kancellár felel a HÖK legalább kétévenkénti ellenőrzéséért.

A Transparency International kutatása szerint a diákok fele úgy véli, hogy a HÖK-ösök mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztásakor, a negyedévesek 75 százaléka pedig úgy gondolja: a HÖK kizárólag saját tagjainak érdekeit képviseli. Sokan panaszkodnak a hallgatói önkormányzatok átláthatatlanságára, és a különböző politikai pártok befolyása sem tesz jót az érdekképviselet hitelességének. A HÖK-ök nagy része komoly bizalmi és legitimitási válsággal küzd, ami azért jelenthet gondot, mert a kormány újra hozzányúlna a felsőoktatáshoz, és kétséges, ki képviselheti hatékonyan a diákok érdekeit.

Az országos ernyőszervezet, a HÖOK frissen megválasztott elnöke, Gulyás Tibor „kellő kritika és önvizsgálat mellett” változtatná meg a szervezetet. Kijavítaná a gazdálkodási hibákat, a képviselők munkáját segítő normarendszert hozna létre – konkrét lépésekről azonban még nem beszélt. Szeretné elérni, hogy minden hallgató sajátjának érezze a felsőoktatási önkormányzatiság intézményét, de a jelenlegi helyzetben ez az,  amit a legnehezebb lesz elérnie.Tény, a HÖK-választások nem rengetik meg az intézmények életét, sok helyen a diákok alig több mint 25 százaléka voksol, azaz épphogy összejön az érvényességhez szükséges minimum.

„Ha nincsenek valódi demokratikus kontrollnak kitéve azok, akik valamiféle képviseletet látnak el, sokkal kevésbé élik át a felelősségüket, és néhány helyen akár még a kontraszelekció is elindulhat, így nem a legkiválóbbak kerülnek oda, ahol a többiek képviseletében fel kell lépni, és ez egy sajnálatos folyamat” – mondja Fábri György. Az ELTE főigazgatója a rendszerváltás előtt maga is részt vett a hallgatói képviselet létrehozásában és a HÖOK elődjének első elnöke volt. Fábri elismeri, hogy az intézményeknek is felelőssége van abban, hogy a helyzet idáig fajult: „Túlságosan rábíztuk a hallgatókra az önszerveződésüket, mert ez tűnt logikusnak; és nem járultunk hozzá, hogy a HÖK trendi legyen. Jelenleg nem menő dolog hallgatói önkormányzatot csinálni.” Pedig a jól működő HÖK az intézmények érdeke is, egy egyetem legjobb kommunikációs csatornája és marketingeszköze ugyanis az elégedett hallgató.

A HÖK legitimitásának megerősítése érdekében intézményesült garanciákkal segítenék azt, hogy minél többen vegyenek részt a választásokon. Fábri György akár a legradikálisabb lépésig is elmenne: kötelezővé tenné a hallgatói választásokon való részvételt. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a mutyi és a korrupció árnyéka minél kevesebbszer  vetüljön a HÖK-ökre, ehhez pedig tisztázni kell gazdálkodásuk határait. Az ELTE már lépett is: a hallgatói önkormányzatnak a jövőben ugyanúgy kell intéznie pénzügyeit, mint az egyetem bármelyik másik egységének.

Általános vélemény az is, hogy a hallgatói vezetőknek ne érje meg olyannyira anyagilag a HÖK-ben dolgozni, hogy akár 30 éves korukig is bebetonozzák magukat pozícióikba. (A most, egyetlen jelöltként megválasztott HÖOK-elnök, Gulyás Tibor például 28 éves, a leköszönő Körösparti Péter 33 éves.)

„Erősen kétlem, hogy a mai helyzetben bárki az utcára vonulna, ha csorbítani akarnák a HÖOK jogköreit, de bármilyen más kérdésben is minimális lehet a mozgósítási képességük” – mondja Zákányi Péter, aki a tavaly őszi kari választásokkor indult az ELTE BTK HÖK-elnöki székéért. A HÖK működésével elégedetlen hallgatók akkoriban alapították meg a Thomas Kuhn Mozgalmat, hatékonyabb érdekképviseletet, függetlenséget, transzparenciát ígérve. Zákányiék arra számítottak, hogy a listabotrány hatására a diákság nagyobb része le akarja majd váltani a vezetést, de ehhez még az országos botrány sem volt elég.

A listázási botrány kitörése idején elnök Garbai Ádám ugyan a karon belebukott az ügybe, azóta azonban a HÖOK-ban képviseli az egyetemet. A Thomas Kuhn Mozgalom ma hibernált állapotban van, a diákok érdektelenségét nekik sem sikerült áttörniük.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!