Fél éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A Policy Agenda és a Szigetvári és Társai Kommunikációs Vállalat 600 fős telefonos kutatása az elmúlt fél év kormányzat teljesítményéről kérdezte az embereket 2010. november 10–11-én.
Az elmúlt időszak fejleményeit – mind személyes, mind országos szinten – csak a választópolgárok kisebbsége érzékeli egyértelműen pozitívan, a leginkább jellemző vélekedés az, hogy sem az ország, sem az emberek helyzetében nem következett be jelentős változás. Ugyanakkor ez összességében a közhangulat javulását mutatja, hiszen az elmúlt 1-2 évben folyamatosan az országos és a személyes körülmények romlásáról nyilatkozók voltak többségben.
Az ország jelenlegi állapotának megítélése esetében ugyan többségben (55%) vannak azok, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, de ez is érdemi javulás az elmúlt évekhez képest, amikor jellemzően 80-90% gondolta ugyanezt. A Fidesz-táborban kiegyenlített a „jó irány” és a „rossz irány” részesedése, minden más szavazótáborban viszont a rossz irányról nyilatkozók vannak többségben.
Mind az ország, mind az emberek hétköznapi helyzetével kapcsolatban egyértelműen pozitívak a 2011-es várakozások: az ország helyzetének javulására 54, a lakosság helyzetének javulására 46%-nyian számítanak.
Az Orbán-kormány eddig tevékenységének hatása tekintetében megosztott a közvélemény: közel ugyanannyian (38%) mondják, hogy javított az ország helyzetén, mint ahányan azt, hogy nem változtatott (46%) azon. A szocialista szimpatizánsok fele szerint semmilyen hatása nem volt, 41%-uk szerint viszont rontott a kormány az ország állapotán.
A kormány féléves munkáját a választópolgárok összességében közepesre (3,0 pont az ötfokú skálán) értékelik. Ez jelentősen kedvezőbb a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején jellemző 2,0-2,5 pontos elégedettségi szintnél. A Fidesz-szavazók az átlagnál jelentősen jobb (3,6 pont) véleménnyel rendelkeznek az Orbán-kormányról. A legrosszabb minősítés (2,0 pont) az MSZP-szavazók körében tapasztalható.
A kormánnyal szembeni jövőbeli várakozások egyértelműen pozitívak: a választópolgárok 68%-a szerint a jövőben a kormány javítani fog az ország helyzetén. A legtöbb választói csoportban ez a vélekedés a domináns, kisebbségbe csak az MSZP-táborban szorult ez a vélemény.
Összességében: ha az Orbán-kormány első féléves teljesítményével nem is elégedettek teljes mértékben a választópolgárok, tevékenységét az előző évek szocialista kormányainál jelentősen jobbnak tartják. A kabinet bizalmi tőkéje még mindig nagy, hiszen miközben tevékenységének értékelése csupán közepes, aközben a Fidesz támogatottsága töretlen, számottevő mértékű elpártolás sem indult meg. A választópolgárok bíznak abban, hogy jövőre mind az ország, mind saját helyzetük javulni fog a kormány intézkedéseinek nyomán.
TELJES | MSZP | Fidesz | Jobbik | LMP | bizonytalan | |
javult | 9 | 4 | 14 | 4 | 7 | 6 |
nem változott | 46 | 32 | 53 | 44 | 57 | 41 |
romlott | 38 | 59 | 26 | 49 | 32 | 42 |
nem tudja, nem válaszol | 7 | 5 | 7 | 3 | 4 | 11 |
TELJES | MSZP | Fidesz | Jobbik | LMP | bizonytalan | |
a kormány megítélésének átlaga | 3,0 pont | 2,0 pont | 3,6 pont | 2,8 pont | 2,7 pont | 2,8 pont |
érdemi választ adók aránya | 94% | 98% | 100% | 97% | 100% | 90% |
TELJES | MSZP | Fidesz | Jobbik | LMP | bizonytalan | |
nagyon jó vagy inkább jó teljesítményt nyújtott | 28 | 2 | 45 | 18 | 26 | 19 |
közepes teljesítményt nyújtott | 45 | 37 | 49 | 52 | 33 | 42 |
inkább rossz vagy nagyon rossz teljesítményt nyújtott | 23 | 59 | 6 | 27 | 41 | 29 |
nem tudja, nem válaszol | 4 | 2 | 0 | 3 | – | 10 |
Adatok
Orbán úgy viselkedik, mintha egyetlen választási ígéretnek kellene megfelelnie: nem lesznek megszorítások. Ennek jegyében alakította át a költségvetést, vezette be a különadókat és hirdetett adócsökkentést. A taktika hatalmi értelemben eddig sikeresnek tűnik: a véleménykutatások továbbra is erős Fidesz-támogatottságot mérnek.
A kormánynak továbbra is magas a bizalmi tőkéje, ahogy magasak a várakozások is. Míg a megkérdezettek többsége a gazdasági helyzetet rövid távon tovább romlónak látja, viszont felettébb derűlátó az ország és saját jövő évi anyagi helyzetét illetően. Ameddig ez a derűlátás fennmarad, ameddig a választók úgy érzik, a terheket más viseli és a kormány képes azt a képzetet kelteni, hogy a gazdaságot lendületbe hozza – és ráadásul a kormányzóképes ellenzéki alternatíva is hiányzik –, fennmarad a Fidesz támogatottsága is.
A magánnyugdíjak einstandolása felboríthatja-e ezt a képletet? Magyarországon az öngondoskodás hajlama nagyon alacsony, így a nyugdíjszámla is elvont fogalom, egy Századvég-kutatás szerint csak a tagok 29%-a tudja, pontosan mennyi pénz van a számláján. Ha pedig nincs tulajdonosi tudata, nem úgy éli meg, hogy elveszít valamit. Ha ez igaz, akkor hiú remény azt gondolni, hogy a történtek után a Fidesz támogatottsága hamarosan zuhanni kezd. Távlatosabb perspektívában inkább az aggaszthatja a Fidesz stratégáit, hogy törzsszavazóinak egy fontos rétegét bizonytalanítja el: azt a politikailag tudatos, jellemzően 50 év alatti középosztálybeli munkavállalót, akit ez az intézkedés húsbavágóan érint, és akit ráadásul a Matolcsy-féle retorika meg is bélyegez azzal, hogy az állami nyugdíjközösségből való kizárással fenyegeti.
-kk-
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
