A DK és az Együtt nem akar közös listát, Botka a kongresszusba menekülhet
- Ha az ellenzéki pártok tovább gyilkolják egymást, az erősítheti a Momentumot
- Illúzió lehet a bizonytalanokra építeni
Újabb szereplője támadt az ellenzéki térfélnek: párttá alakul a Momentum Mozgalom.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a baloldal színesedne, a Momentum ugyanis épp a balj-obb oldali felosztást/értékítéletet szeretné megtörni és kvázi ügyekkel megszólítani a szavazókat. Ebből az önmeghatározásból az következik, hogy a formáció a bizonytalanokra fókuszálna, akik között tömegével akad a Fideszből, illetve a baloldalból kiábrándult választó. Az önbizalmat – ami alapján a Momentum belép a pártpolitikai térbe – a többi között az indokolhatja, hogy az új erő már mérhető: Igaz, még a háromszázalékos hibahatáron belül mozog: eredménye 2 százalék, legalábbis így találta a Medián. És ez nem kevés, hiszen a közvélemény-kutató statisztikái szerint mindössze egy százalékkal marad el az LMP-től vagy az Együttől. Hogy a támogatottsága mennyire tartós, az egyelőre megjósolhatatlan.
Emlékeztetőül: 2012-ben, amikor Bajnai Gordon visszalépett a politikai színtérre egy október 23-i nagygyűlésen, akkor az általa vezetett Együtt 2014 Mozgalom népszerűsége hirtelen 14 százalékra kerekedett, azaz több mint tíz százalékot ugrott. Ám ahogy múlt a tömeggyűlés lelkesítő hatása, úgy kopott a Bajnai-formáció kedveltsége és az Együtt fővárosi kispárttá aszalódott.
Az olimpiaellenzés ráadásul egy különleges mozgósító téma: anélkül lehet protestálni a rendszer ellen, hogy ez ellenzéki értékválasztással járna együtt, nem kell pártot támogatni – magyarán nincs választási helyzet.
Ha lenne, akkor a lelkesedés jóval lanyhább lenne: politikai preferenciákat nagyon nehéz felülírni. És ez az említett bizonytalanok esetében is igaz. Ugyanis az egy megtévesztő szám, hogy több mint 43 százaléknyi, azaz majdnem 3,4 milliónyi, pártra egyelőre nem találó választó van. Ebből a tömegből ugyanis mintegy 2,2 millió mozdíthatatlan, praktikusan már az előző 3-4 választáson sem vett részt. A fennmaradó 1,2 millió embernek pedig több mint a fele kiábrándult kormánypárti vagy ellenzéki szimpatizáns.
Márpedig a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs azonnali táborváltás, gyakorta egy választás kihagyása után zsilipelnek át egy új formációhoz a pártelhagyók. A bizonytalanok fennmaradó része pedig nem ideológiai kiábrándult, hanem szociálistranszfer-szavazó, aki anyagi körülményeinek romlása miatt hagyta oda pártját – őket csak gazdasági ígéretekkel lehet megnyerni.
Ám megeshet, hogy a Momentum mégis érdemben erősödik, és a parlamenti küszöböt (5 százalék, körülbelül 400 ezer szavazó) is átviszi, a baloldalon ugyanis a káosz az úr.
A felfordulás oka alapvetően az, hogy Botka László bevállalta a miniszterelnök- jelöltséget. Ami senkinek nem okozott felhőtlen örömet. Egyrészt a baloldal legnépszerűbb politikusaként érdemi esélye van arra, hogy sikerrel csípjen le a DK, az Együtt, a Párbeszéd bázisából. Másrészt, ha sikerül „egységbe forrnia” a kis pártokkal, akkor a baloldal másik értelmezhető méretű pártját, a DK-t is rászoríthatja, hogy beálljon mögé.
A kérdés csak az, mi a helyes stratégia, azaz Botka akkor tudja-e megnyerni a többi formációt, ha egységesen maga mögé állítja az MSZP-t, vagy akkor képes „rendet tenni” pártjában, ha már kívülről is támogatják. A látszat ugyanis tényleg csalóka.
Pro forma az MSZP vezetése egységesen Botka László mögött áll, a háttérben viszont gyengíteni igyekeznek a sajátjai. Egyebek mellett ennek tudható be, hogy mégsem adta fel miniszterelnök-jelölti ambícióit, noha korábban beharangozott feltételei szerint csak akkor lesz az ellenzék közös arca, ha lesz közös lista is. Márpedig az Együtt és a DK egyelőre azt mondja: nem lesz. Viszont ha ebben a helyzetben a szegedi polgármester visszalép, akkor gyakorlatilag soha többet nem lesz az MSZP országos politikusa, sőt helyben is gyengíthetné az országos központ.
Hogy mi a helyzet feloldása, arról csak találgatni lehet. Egyik előremenekülési forgatókönyv az lehet, ha Botka eléri, hogy az MSZP kongresszusa hivatalos miniszterelnök-jelöltté emeli. Ebben a pillanatban ugyanis az Országos Választási Bizottság elnöke lesz, márpedig ez a grémium irányítja a választásokig az MSZP-t. Így pedig mind párton belül, mind párton kívül teljesen más pozícióból tárgyalhat.
Hogy melyik párt mennyire tart ellen, az majd kiderül – de a zuglói időközi választás adhat támpontokat. A XIV. kerületben az időközi választáson az MSZP, a DK és az Összefogás összekapaszkodik, és közösen indít jelöltet, míg az Együtt a Civil Zugló Egyesülettel dolgozik össze. Azt ugyan így sikerrel felmérheti a két versengő összefogás, hogy mekkora a támogatottságuk, és erre építhet országos stratégiát is, de Zugló rámehet a tervezésre. Ugyanis, ha a Fidesz jelöltje fut be, akkor Karácsony Gergely, a PM polgármestere elveszti balos többségét a közgyűlésben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
