A mai napig nem kártalanították azokat a hoppon maradt utasokat, akik utazási irodán keresztül foglaltak Malév-jegyet, és nem tudni, hogy valaha is megkapják-e a pénzüket. A csődbe ment légitársaság pilótáinak és utaskísérőinek több mint fele ma is munkanélküli.
Ezen a héten be kellett volna fejeződnie a 66 évet megélt Malév felszámolásána k, de a cégnek nincs könyvvizsgáló által jóváhagyott mérlege, ráadásul több per is folyamatban van. Például a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetséggel (IATA). A szövetség bankszámlájára folyik be a jegyértékesítési engedéllyel rendelkező utazási irodáktól a taglégitársaságok repülőjegyeinek ára, amit az IATA utal át a tagoknak, így a Malévnek is, melynek csődje után az IATA lefoglalta a befizetett összegeket, hogy ebből lehessen majd a hoppon maradt utasokat kártalanítani. Ezt a lépést – bár a szerződében benne van – a Malév megtámadta. A magyar bíróság dönti el: az összegből az utasokat kártalanítják vagy a hitelezők felé fennálló tartozást csökkentik. Szerencséjük volt azoknak, akik kártyával fizették ki az online megrendelt repülőjegyeiket: a bankok szintén az IATA-nak utalnak, de csak az utazás megtörténtével, így ők visszakapták a jegyük árát. Akik viszont utazási irodában foglaltak maguknak helyet, a mai napig nem jutottak hozzá a visszatérített árhoz a per miatt.
Információink szerint az IATA a Malév kéthetes forgalmát foglalta le; a magyar Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) és a HUNALPA, a polgári közlekedési pilóták egyesülete szerint 540 ezer jegy volt még hátra, felhasználatlanul, de megrendelve. A szakszervezet korábban, amíg még nem került állami tulajdonba a Malév földi kiszolgáló része, ügyészségi bejelentést is tett a létszámleépítések, illetve a kevés kiválasztottnak kifizetett nagy összegű végkielégítések miatt, de az ügyészség három hónap alatt lezárta a vizsgálatot, nem látva csődbűntettre utaló jeleket. A szakszervezetnél másként látják: a privatizációs szerződés szerint a Malév Vagyonkezelő Kft.-hez tartozik a százhalombattai kerozint szállító csőcsonk, egy Boeing–767 – ezt most egészben vagy alkatrészenként értékesítenék –, pár balatonlellei üdülő megkímélt állapotban, s a Malév márkanév is. Faramuci helyzet, hogy az utolsó pillanatig saját nevét is bérelte a nemzeti légitársaság, amelynek összes fizetési kötelezettsége a fizetésképtelenség bejelentésekor meghaladta a 120 milliárd forintot.
Eközben az egykori Malév-pilótáknak, légiutas-kísérőknek még a fele sem tudott elhelyezkedni a cég februári csődje óta, és a mintegy ezer főt számláló hajózó személyzet is csak 3 hónapig kapta az álláskeresési járadékot. A többi, „földi” ex-Malév-dolgozó helyzete sem rózsás: ők kétezren kerültek utcára, sok család mindkét keresőjét elvesztette.
A reptéri „zuhanyhíradó” értesülései szerint 2012. február 3-án hajnalban a cég vezetése csak arra várt, hogy Martonyi János külügyminiszter gépe landoljon, aztán bejelentették a csődöt, törölve a további járatokat. A dolgozókat váratlanul érte a krach, mert korábban mindig volt mentőöv. Olyan ötlet, s hozzá befektetői pénz, ami Demeter Csaba – munkanélküli pilóta, Boeing-kapitány – a HUNALPA, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének elnöke szerint „kultúrnemzeteknél” bevett: az, hogy a becsődölt nemzeti társaság napok-hetek elteltével főnixként kel ki poraiból, mint ahogy történt ez a Swissairrel immár Swissként. De a Malév elszállt, mintegy 3 ezer saját dolgozót maga mögött hagyva, s majdnem ugyanennyit a különféle csatlakozó vállalkozásoknál.
Pár légitársaság a csőd után azonnal lépett: a most díjcsökkentést követelő ír fapados Ryanair is, amelynek budapesti visszatérésére a kormány 3 milliárd forintot fordított, majd pár héttel később becsukták a Malévet. Ők a Wizzairrel együtt azonnal állásbörzét is hirdettek. A HUNALPA korábbi vezetője, Óvári Tamás kapitány a Ryanairnél talált munkát, de szerinte az is kiszolgáltatott helyzetben van, aki el tudott helyezkedni. A Malévnél Boeing, Fokker és Bombardier gépek voltak forgalomba állítva, így aki fapadoshoz igazolt, annak át kellett képeztetnie magát 30 ezer euróért Airbusra – a képzés költségeit az új dolgozó fizetéséből vonják le.
A nagy európai társaságok a válság miatt maguk is leépítenek, így a közel- és távol-keleti piac maradt meg mentsvárként. Két hónap kihagyás után próbarepüléssel kell igazolniuk a tudást, fél év után lejár a szakszolgálati engedély, drága pénzért újra kell vizsgázni. Többen a török nemzeti légitársaságnál helyezkedtek el – Isztambul elvégre csak 1 óra 40 percre van Budapesttől. Voltak, akik Mongóliában találtak villámgyorsan munkát, tartva a pénztelenségtől, aztán két hónap múlva hazajöttek. Akik arab cégekhez mentek, azok még mindig nincsenek gépen. Afganisztánba, Pakisztánba senki sem menne szívesen. A női pilóták közül Tóvári Eszter a kínai Hainan légitársaságnál, Magyar Anna a Wizzairnél, Gyulai Eszter egy kereskedelmi flottánál kapott állást, Laposa Edina és Czigány Ildikó már nem repül. Utóbbi a Malév első pilótanője volt, 1998-ban kezdett. Mivel vadgazdálkodási üzemmérnöki diplomát is szerzett, most a fővárosi állatkert munkatársa. Mindanynyian dolgoznának egy új nemzeti légitársaságnál, félpénzért is.
A Malév volt dolgozói a központi Bérgarancia Alapból csak részben kapták meg a járandóságukat, teljes követelésük 12 milliárd forintra rúg, ebből 10 milliárd az elismert igény a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint, de teljes kifizetésére a Malév Zrt. teljes vagyona sem nyújt fedezetet. Demeter Csaba és Csorba Attila, a LESZ vezetője szerint a felszámolás botrányos. Többek közt azért, mert a Malév-csoport állami kézben megmaradt leányvállalata, a Malév GH érdemi tárgyalásokra sem hajlandó a bírósági határozat ellenére, s a megmaradt kevesek munkaszerződését törvényellenesen módosították a fizetések összegét százezer forint körülire csökkentve.
A Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. veszi meg a felszámolási eljárás alatt álló Malév Air Tours Kft.-t. A vevő egyike a Magyar Fogászati Turizmus Programirodához tartozó cégeknek – ezekben meghatározó szerepe van Bátorfi Bélának, Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának. A kormány 2011-ben egymilliárd forintot különített el a fogturizmus fejlesztésére, a pénzt most osztották szét 39 fogászat között. A hír már tavaly felborzolta a kedélyeket, mert miközben a költségvetési zárolások miatt a turisztikai célelőirányzat 2,6 milliárddal csökkent – ezen belül a Magyar Turizmus Zrt. büdzséje 1,3 milliárddal –, fogászati turizmus fejlesztésre e megpántlikázott milliárdos forrás jutott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!