Villámgyorsan leváltották az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatóját és a teljes vezérkart. Az új vezető személye legalább akkora felzúdulást váltott ki, mint elődje tevékenysége, amely alatt a szolgálat eladósodott, az autók műszaki állapota katasztrofálissá vált, az OMSZ működésképességének határára sodródott, többtucatnyi dolgozó erkölcsileg és anyagilag is ellehetetlenült – erről szóltak korábbi cikkeink.
Gyorsítást akar – ezzel indokolta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, hogy távozik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) éléről dr. Mártai István, és az egészségügyi kabinet tagja, dr. Burány Béla az új vezető. Egyéb magyarázatot nem adtak, újságírói kérdésekre pedig nem volt lehetőség. A szolgálat, amelyik 2010, vagyis a most leváltott vezető regnálása óta kétmilliárddal több pénzből, 25 milliárd forintból gazdálkodik, a korábbi adósságokat havi szinten 200 millióval toldja meg, miközben az ellátás színvonala romlik, egy pár tízezer forintos javításra sincs főigazgatói engedély, a több tízmilliós tartozások miatt a szervizben várakoznak az autók és ma is kézzel írják a riasztásokat.
Miközben az OMSZ a működőképesség határán egyensúlyozik, dolgoztak, dolgoznak olyan munkatársak rendszeres havi apanázsért a szolgálatnál, akik egyébként be sem tették a lábukat a szolgálathoz. De telik a 35-40 „törzsgárdatagnak” díszegyenruhára, miközben nem sikerül a fejlesztésre kiírt 11,5, illetve 4,1 milliárdos tendert megpályázni. Cikksorozatunk harmadik része arról szól, mire mennek el a súlyos milliárdok.
Megkérdeztük az OMSZ vezetését is néhány közbeszerzési tételről. Például: amikor van egy ötfős jogi iroda, miért fizettek ki 42 millió forintot jogi tanácsadásra egy külsős cégnek tavaly? Mit takar a 41, illetve 35 milliós képzés, ami a „dolgozók konfliktuskezelését”, illetve „komplex kompetencia fejlesztését” szolgálta? A mentőápolók, betegkísérők képzésére kifizetett 24 millió forintnak mi lett a kézzelfogható eredménye? Mit takar a „fekete-fehér” öltöző kialakítása és mi került ezen 11 millió forintba?
A sajtóosztály magyarázata a következő volt: a külső jogi megbízásokat az indokolja, hogy munkajogi, illetve uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó eljárásoknál kötelező külső jogi képviseletet igénybe venni. (Mégis 2 millió forintra büntették a szolgálatot nyáron az esetkocsik beszerzése miatt – a szerző.) A megbízások a magyarázat szerint közbeszerzésekhez vagy uniós tenderekhez kapcsolódtak, a cégeket közbeszerzés útján választották ki. „A beavatkozó, »kéklámpás« szervezetek a rendelkezésre álló források függvényében hazánkban és külföldön egyaránt súlyt fektetnek a konfliktuskezelés, a kommunikáció fejlesztését célzó képzésekre. Örömünkre szolgál, hogy uniós forrásból sikerült dolgozóink nagy körét továbbképezve erősítenünk nehéz feladatuk hatékonyabb elvégzésében, mely a betegek érdekét szolgálja” – szól a válasz, amely szerint a mentőket a Munkavédelmi Felügyelőség kötelezte arra, hogy a szennyezett és a tiszta ruhát elkülönítve kezeljék, ezért kellett erre alkalmas öltözőrendszert kiépíteni. Újabb levelet írtunk, azt kérdeztük, mi a szerződések eredménye, mi lett a szolgálat tavalyi hiányával, a minisztériumi vizsgálat eredményével, a pénzt visszapótolták-e és lett-e felelőse a túllépésnek, továbbá azt is, hogy ha a közbeszerzésekre „profi céget” kell foglalkoztatni, akkor miként kaphattak kétmilliós bírságot, és van-e ennek valami következménye. Ezekre a kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
Hacsak nem tekintjük egyfajta válasznak az államtitkárság mostani lépését – igaz, az új vezető személye legalább akkora felzúdulást váltott ki, mint a szolgálatnál tapasztalható viszonyok. Burány általános megítélése és elfogadottsága legalábbis megkérdőjelezi hitelességét a szervezet élén. Az ok: ő volt a kárhelyparancsnok, amikor 2008-ban egy terepjáró belerohant egy óvodásokat szállító kisbuszba, ami felborult. Négy gyermek kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet, de két fiúcska kizuhant; egyikük az úton zúzta össze magát, a másik pedig a kocsi alá került és meghalt – legalábbis a mentést irányító orvos szerint. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a kisfiú 20 percig feküdt fekete nejlonnal letakarva. Újraélesztését később egy tűzoltóorvos kezdte meg, noha a hírek ezt is a mentőknek tulajdonították, akik később szakmai protokolljukkal magyarázták, hogy halottként kezelték a gyermeket, akinek sérülései maradandó fogyatékossághoz vezettek. Burányt tanúként hallgatták ki az eljárás során.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!