Interjú Kiss Anitával, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivőjével
– Melyek a leggyakoribb panaszok a súlyra vagy darabra árult termékek esetében és mennyire „vevők” a vevők a csökkenő méretekre?
– A 90 darabos papír zsebkendő vagy a 19 darabos cigarettán már alig akad fönn bárki is. Az azonban már sokaknál kiveri a biztosítékot, hogy a toalettpapír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt. Találkoztunk olyannal is, hogy kevesebb kávé van a csomagban, esetleg vékonyabb a tejesdoboz. A vásárlók megtévesztéséről, vagyis tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról viszont csak akkor van szó, ha a termék csomagolásán nem a valós információk szerepelnek. Ha megfelelő a tájékoztatás a terméken, úgy megtévesztésről nem beszélhetünk.
– Az NFH rendszeresen végez vizsgálatokat az ilyen árukkal kapcsolatban. Milyen eredménnyel?
– A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság csaknem 120 féle termék nettótömeg-vizsgálatát végezte el 2013-ban, akkor 29 százalékos volt a kifogásolási arány. A hatóság tapasztalata szerint a leggyakrabban a nagyobb kiszerelésű (500 gramm, 1 kilogramm) termékeknél fordult elő hiányosság – liszt, rizs, cukor és só esetében, de arra is akadt példa, hogy a 20 grammos fűszer címkén jelölt mennyisége nem volt megfelelő. Volt olyan rizstermék, amelynél a vizsgált 20 mintaelemből mind a 20 kifogásolt volt. Egy rétesliszt esetében a jogszabály szerint maximálisan megengedhető negatív eltérés több mint háromszorosa volt megfigyelhető, vagyis a terméken jelzett 1000 gramm helyett csupán 948,8 gramm lisztet tartalmazott.
– Vagyis gyakran vernek át minket. Kötelező-e a kereskedőnek feltüntetnie, ha egy árucikk súlya, mérete, űrtartalma a megszokottnál kisebb lett? Mire figyeljünk?
– A termékekre vonatkozó jelöléseknek elsődleges funkciója, hogy tájékoztatást adjanak az adott termék tulajdonságairól. Az alapszabály az, hogy ne legyen félrevezető az adott jelölés, hanem az pontos és valóságos legyen. A kereskedőnek az egységár feltüntetésében van kötelezettsége. Az egységár a hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek esetén, az eltérő kiszerelési mennyiségtől függetlenül nyújthat támpontot a fogyasztóknak az árak összehasonlításához. Például ha ugyanúgy 200 forintért árulják a 100 darabos és a 90 darabos papír zsebkendőt, akkor az egyik darabára, vagyis az egységára 2 forint, addig az utóbbinak 2,22 forint. Az egységár feltüntetésével kapcsolatosan tapasztalhatóak visszaélések. Az utolsó ellenőrzésen a vizsgált üzletek 32 százalékában volt ezzel kapcsolatos kifogás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
