Semmilyen munkaerő-piaci tendenciával nem indokolható a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentése gazdasági területen. Kérdéses, hogy a diákok megváltoztatják-e továbbtanulási szándékaikat, és azokat a szakokat fogják-e megjelölni, ahol több az állami ösztöndíjas hely.

 
2012-ben 95%-kal kevesebb gazdasági szakos diákot támogat az állam, míg a kormány mesterségesen duzzasztaná fel a természettudományos és műszaki képzések létszámát azzal, hogy részösztöndíjas finanszírozási rendszerben a tandíj felét átvállalná a hallgatótól. 2011-ben azonban mindössze 90 természettudományos hallgató volt hajlandó fizetni a tanulmányokért. Kérdéses, hogyan lesz így 3150 fizetős diák idén? 

Az oktatáspolitikai mítosszal ellentétben nincs diplomás munkanélküliség. A gyakran emlegetett bölcsészeknek például az Educatio Nonprofit Kft. által végzett „Diplomás­pálya-követés 2010” című kutatás szerint mindössze 1,3%-a nem talált munkát annak ellenére, hogy keresett. Hajdú Csongor, a Frissdiplomás Kft. ügyvezetője, a HVG Állásbörze főszervezője szerint ugyan minden érintett tisztában van vele, hogy a demográfiai adatok és a költségvetés helyzete is átgondolt keretszám-csökkentést indokolnak, de a most javasolt drasztikus változásokat nem csak a felsőoktatási intézmények, de az oda jelentkező diákok sem tudják majd kezelni. „Már több mint egy évtizede foglalkozom a pályakezdők elhelyezkedésének segítésével, és ebben az időszakban soha nem tapasztaltam olyan mértékű túlképzést gazdasági területen, ami akár csak feleekkora keretszám-csökkentést indokolna. Valóban beszélhetünk túlképzésről, de elsősorban nem a leginkább sújtott gazdasági területen, és közel sem ekkora mértékűről. Itt egy nagyságrendnyi tévedés van” – mondja. Hajdú Csongor elismeri, hogy a kiindulópont helytálló, a legnagyobb munkaerő-piaci kereslet a műszaki és IT szakemberekre van, a munkaadók sokkal több jól képzett, nyelveket beszélő mérnököt, informatikust, programozó matematikust keresnek, mint amennyit az egyetemek, főiskolák kibocsátanak. Mesterségesen mégsem lehet a fiatalokat egyik pillanatról a másikra pályamódosításra bírni, csupán azzal, hogy megemeljük a műszaki és természettudományos képzések keretszámait.

Jó példa a természettudományos képzések esete. Tavaly a 5200 fős államilag támogatott helyet sem tudták feltölteni, csak 4156 diákot vettek fel erre a területre. Ehhez képest idén 4000 állami ösztöndíjas, és 3150 részösztöndíjas hely van ezeken a szakokon.

A legdrasztikusabb csökkenést a gazdaságtudományi képzések szenvedték el, a tavalyi 4900 fővel szemben, idén már csak 250 hallgató tanulhat államilag finanszírozott studiumokba. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora elmondta, még nem tudják, hogy mennyi hely jut az egyetemüknek a 250-ből. „Semmilyen munkaerő-piaci tendenciával nem tartom indokolhatónak ezt a csökkentést, az előzetes információk 2500 főről szóltak, ezért sokan azt gondolták lemaradt egy nulla, amikor a 250 fővel szembesültek. A mostani helyzet a világgazdaságban, Európában és Magyarországon különösen indokolttá teszi a jól képzett közgazdászok kiképzését.” Rostoványi Zsolt bízik abban, hogy kellő számban fognak jelentkezni hallgatók az önköltséges képzésekre, hiszen már a korábbi években is voltak olyan szakjaik, ahol túlsúlyban voltak a költségtérítéses hallgatók, de biztosan lesznek olyan képzések, amelyek áldozatul esnek a keret­szám­­csökkentésnek.

 

2012-ben 95%-kal kevesebb gazdasági szakos diákot támogat az állam, míg a kormány mesterségesen duzzasztaná fel a természettudományos és műszaki képzések létszámát azzal, hogy részösztöndíjas finanszírozási rendszerben a tandíj felét átvállalná a hallgatótól. 2011-ben azonban mindössze 90 természettudományos hallgató volt hajlandó fizetni a tanulmányokért. Kérdéses, hogyan lesz így 3150 fizetős diák idén? 

Forrás: Felvi.hu, NEFMI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!