- A sátán emlegetése az EP képviselőinél is kiverte a biztosítékot

- Az asztal alá bújnak a fideszes delegáció tagjai, ha szóba kerül a Soros-terv

- Ha Magyarország nem csatlakozik az ügyészséghez, csökkenhetnek az uniós támogatások

 
Illusztráció - VH, 2017. október 14.

„Arra nincs szabály, mit lehet csinálni egy olyan párttal, amelyiknek teljesen elment az esze” – fogalmaz szkeptikusan a magyar kormánypártról Frank Engel. A luxemburgi európai parlamenti (EP) képviselő – aki a Fidesz európai pártcsaládjához, a néppárti frakcióhoz tartozik – szégyenteljesnek nevezi az újabb, a nem létező Soros-tervről szóló nemzeti konzultációt.

Úgy érzi: a magyarországi politikai közbeszéd a „földfelszín alatti” szintre süllyedt, hiszen a kormány azt állítja, hogy csupa ellenség veszi körül, és az egész világ, benne az Európai Unió fel akarja olvasztani az országot valamilyen magmában. Aki eljut a megszállottságnak erre a szintjére, az Engel szerint jobban tenné, ha távozna ebből a közösségből. „Ha olyan átkozottul meg vannak győződve arról, hogy Európa a pusztításukra törekszik, akkor menjenek Isten hírével.”

„Soha nem hallottam ilyen ostobaságokat. Soha nem hallottam olyat, hogy kormánytag a parlament előtt magát a sátánt emlegesse, mint olyan lényt, amely a magyar nemzet értékeit akarja lerombolni. Nincs a világnak még egy olyan sötét sarka, ahol ilyesmiket mondanának, csak az Orbán Viktor vezette Magyarországon” – háborodott fel Frank Engel. Úgy érzi, ez már nem politikai, hanem pszichiátriai kérdés, és az érintettek jól tennék, ha végigfeküdnének Freud díványán. Csakhogy sem az uniós alapszerződések, sem az egyes pártok nem alkalmasak a pszichiátriai esetek kezelésére, jegyzi meg a képviselő, aki szerint, ha az EU komolyan venné magát, „kirúgná” a közösségből Magyarországot. Ám ilyesmire nincs kidolgozott mechanizmus „mert „nem készültünk fel arra, hogy a 21. században egy tagállam kormánya erre a szintre süllyedjen”.


Amíg pénz van, minden van

Ráadásul a néppárti politikus szerint az sem segítene, ha a pártcsalád kitenné soraiból a Fideszt, ugyanis amíg az EU nem zárja el a támogatási csapokat, addig az Orbán-rezsim túlél. Belső kihívóktól pedig egyáltalán nem kell tartania. „Ha ránézek a magyar demokratikus ellenzékre, akkor ugyanolyan elkeseredett vagyok, mint a kormány cselekedeteinek láttán. Lett volna számtalan esélyük arra, hogy véget vessenek az Orbán-rendszernek jövő áprilisra. És azt látom, hogy a pártok egymás után úgy döntenek: ezt nem akarják megtenni” – kesereg Frank Engel.

Mindenesetre a néppárti képviselő folytatja eddigi tevékenységét, most a nemzeti konzultációs kampányt dokumentálja, és ennek eredményeit megosztja képviselőtársaival. Persze leginkább a magyarországi fejleményekre koncentrál, hiszen a fideszes európai parlamenti képviselők Brüsszelben és Strasbourgban nem beszélnek Soros-tervről.

„Mindegyikük az asztal alá bújik, amikor arról akarunk beszélni, mit művel a kormány Magyarországon, mert tudatában vannak annak, hogy az mennyire nevetséges. Tudják, ha védelmeznék azt, ami otthon folyik, akkor sokkal gyorsabban repülnének, márpedig nem akarják, hogy kirúgják őket” – magyarázza Frank Engel.

Ráadásul az is a magyar kormánynak kedvez, hogy ugyan az Európai Parlament plenáris ülése májusban kötelezte az állampolgári jogi bizottságát (LIBE), hogy tekintse át az uniós alapértékek feltételezett súlyos és módszeres magyarországi megsértését, ám az erről szóló jelentés jövő márciusra készülhet el. Ráadásul arról csak a választások után, valamikor a nyár elején szavazhatnak.


Puhák a németek

Az elítélő parlamenti jelentés elfogadásához – ami még csak a hetedik cikk szerinti eljárás kezdeményezését, és nem magát az érdemi elmarasztalást jelentené – a képviselők kétharmados többségére lenne szükség. „Tudom, hogy jelenleg közel sincs ekkora többségünk” – ismerte el Frank Engel. Úgy számol, hogy ha az EP néppárti frakcióján belül az olyan nagy létszámú nemzeti delegációk soraiban, mint amilyen a német és a spanyol, nem sikerül jelentős többséget szerezni a magyar kormányt elítélő határozathoz, akkor nem lesz meg a kétharmad a plenáris ülésen.

Ami a németeket illeti, az uniópártok között nem könnyen született meg a koalíciós megállapodás: az országos CDU-nak, vagyis a kereszténydemokratáknak szükségük van a bajor testvérpárt CSU-ra, a keresztényszociálisokra, és bizony a CSU kitart Orbán és a Fidesz mellett. Másfelől, „spanyol kollégáinkat halálra rémítette az, ami saját hazájukban történik Katalónia ügyében, és ezért szükségük van a néppárti frakció szolidaritására, tehát ők sem fogják megtagadni a szolidaritást egy másik nemzeti delegációtól”.


Mindenkire ugyanaz

A jogállamisági aggályokat kiváltó Magyarországot és Lengyelországot nem vennék fel az unióba, ha most jelentkezne, állítja Philippe Lamberts. Az EP belga zöldpárti társelnöke azzal azonban nem értene egyet, hogy az EU-ból való kitaszítással szankcionálják a két tagállamot.

Azt tartaná helyesnek, ha nyomást gyakorolnának rájuk, hogy tartsák tiszteletben az európai értékeket. Ráadásul Lamberts szerint a szabályoknak mindenkire vonatkozniuk kell, márpedig ő Franciaországban is lát jogállamisági problémákat – például az igazságszolgáltatás területén –, az unió azonban Párizzsal szemben nem emeli fel a szavát.

A zöldpárti Lamberts (és ez egybecseng Engel álláspontjával) úgy véli: az unióban a gyorsabb integrációra hajlandó tagállamoknak biztosítaniuk kell a lehetőséget azoknak is, akik csak később jutnak arra a következtetésre, hogy részt akarnak venni a mélyebb integrációban.

Az viszont Lamberts szerint nem megy, hogy egyes kelet-, illetve közép-európai tagállamok egyfelől azt mondják, nem akarnak kimaradni, másodosztályú tagokká válni, másfelől arról beszélnek, hogy nem akarnak több integrációt. A zöldpárti politikus úgy érzi: az sem várható el, hogy az integráció sebességét a leglassabban integrálódó országok szabják meg.
 

Elutasította Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztos azokat a javaslatokat, amelyek értelmében a jogállamiság és az európai értékek védelméhez kellene kötni a kohéziós támogatások kifizetését. „A polgárokat és a felzárkóztatási politika más haszonélvezőit nem szabad büntetni kormányaik magatartása miatt” – mondta Cretu.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogállamisággal nem ritkán hadilábon álló tagországok bizonyosan megússzák a pénz és a jogelvek közötti árukapcsolást.
Olyan terméketlen értelmezési viták helyett, hogy valamely tagállam a magatartásával éppen rászolgálhat-e a büntetésre, a dolog többek szerint sokkal egyértelműbben is megragadható. Eszerint amelyik tagország aláveti magát az uniós pénzek felhasználását teljes nyomozati jogkörrel ellenőrző, létrehozandó Európai Ügyészség joghatóságának, az rendben van, amelyik viszont nem hajlandó elfogadni ezt az ellenőrzést, az nehezebben kaphatna uniós pénzeket. Magyarország a dolgok jelenlegi állása szerint nem akar csatlakozni az Európai Ügyészség létrehozóihoz.


NAVRACSICS: SEMJÉN NEM FAIR
Visszautasította Navracsics Tibor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait, aki arra szólította fel a magyar EU-biztost, hogy „gondolja át a hűség fogalmát” a nemzet és egy nemzetközi szervezet vonatkozásában. Semjén szerint az a világ, amelyben Navracsics tevékenykedik Soros György zsebében van. A magyar kormányzat volt oszlopos tagja, jelenlegi uniós biztos nem tartja fairnek Semjén bírálatát, azt úgy értelmezi, hogy a hazaárulás vádját fogalmazza meg. „Ezzel kapcsolatban van egy függőben levő vitám a pártommal” - mondta Navracsics a Civil rádiónak nyilatkozva. „Hiszek abban, hogy végül a jó győz. Ki fog derülni, hogy kinek van igaza” – tette hozzá.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!