Egy évvel tovább élhetnénk - A levegőszennyezés egészséget fenyegető veszélyeivel mindenki tisztában van, mégsem vesszük igazán komolyan, menniyre nagy a baj. A légszenynyezettség ma már a negyedik vezető halálok: akár egy ártalmatlannak tűnő avarégetés is növelheti a stroke kockázatát.
Ma már nincs olyan évszak, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ne hívná fel nyomatékosan a figyelmet arra a hosszú évek óta mantrázott tényre, hogy a légszennyezés a környezeti kockázati tényezők közül a legveszélyesebb. Tartalomban nem igazán van új a nap alatt, leszámítva, hogy újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják, a levegő szennyezettsége nemcsak valamiképpen hatással van az egészségünkre, hanem tényszerűen a negyedik vezető halálok a világon. Magyarországra fokozottan igaz mindez, hiszen az EPIC (Energy Policy Institute At The University Of Chicago) napokban kiadott interaktív térképe alapján hazánk Európa harmadik legszennyezettebb, ekképpen a legfenyegetettebb országa – csak Lengyelország és Szlovákia „előz meg” bennünket.
Mindent elégetnek
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikája szerint évente közel 15 000 ember hal meg Magyarországon légszennyezés miatt kialakuló betegségekben – ezek az emberek, akik összességében 10 millió napot töltenek betegen, 1,12 évvel élhetnének tovább, ha komolyan vennénk végre, milyen nagy a baj. Mert ez nem csak az ipar felelőssége.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője szerint 10 százalék alatt van az ipari szennyezés mértéke, és bármilyen meglepő, országos szinten a közlekedés is csak nagyjából 15 százalékért tehető felelőssé. „A legnagyobb problémát a lakossági fűtés okozza – mondja –, ami nyilvánvalóan a vidéki településeket érinti fokozottabban.”
„Fűtésidényben számtalanszor mértük Gödön, a Börzsönyben, de még a pilisi falvakban is a budapesti légszennyezettség többszörösét – mondja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. – Nagyon sok mindent égetnek el az emberek, sokszor vizes fát, ami sokkal szennyezőbb. Még ennél is rosszabb a – sajnos szintén nagyon elterjedt – lignit, és ha ezt még szeretnénk továbbfokozni, akkor jönnek a hulladékok: a műanyag és a bálás ruha. A bútorlap például kiválóan ég, a hőértéke is nagy, viszont formaldehid kerül ki vele a levegőbe, ami rákkeltő anyag.”
Lenkei Péter szerint ez csak félig anyagi kérdés, a másik fele a szemlélet, melyet abszolút felülről, állami szinten kelleneformálni. A városokban zöld zónákat kellene létrehozni – az összefüggő zöldfelületek a porkoncentráció közel 20 százalékát megszűrik –, a falvakban pedig meg kellene tanítani az embereket fűteni, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy a megfelelő szűrőkhöz, szűrőkkel ellátott fűtőberendezésekhez hozzájussanak. A szegénység nagy úr.
„Hiába a lakosság egyre romló egészségi állapota – mondja dr. Kepes Zsuzsanna pulmonológus –, az emberek csak annyira kímélik magukat, amennyire a túlélésük engedi. Van olyan betegem, aki úgy vészeli át a telet, hogy a receptre felírt oxigénpalack ott van az ágya mellett.”
Apró gyilkosok
Minden szennyezőanyagok legveszedelmesebbike a szálló por – állítja Lenkei –, abból is a 10, illetve 2,5 mikrométernél kisebb nano-, úgynevezett aeroszol részecske (ilyen például a szálló koromszármazék), melyek belélegzés után 24 óra alatt képesek a tüdőből a vérkeringésbe vándorolni, és három hónappal később is észlelhetők. Kepes doktornő szerint évek óta bizonyított tény, hogy amikor a levegőben napokon át az egészségügyi határérték közelében keringenek a finom és ultrafinom részecskék, akkor nagyjából háromszorosára emelkedik a tüdőgyulladásos, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések esetszáma. „Stroke esetében már konkrét statisztikai adatokkal tudjuk bizonyítani, hogy ha magas a 10 mikrométer átmérő alatti szennyező részecskék koncentrációja a levegőben, akkor az adott időben a stroke-os halálozások száma másfélszeresére emelkedik” – nyomatékosítja a veszélyt a szakember.
Egyenes út az asztmához
Idén tavasszal, egy az ACS Nano szaklapban közölt tanulmányban a Brit Szívalapítvány tudóscsoportja pontosan levezette, mi zajlik a szervezetünkben, vagyis hogy miként befolyásolja például a szív egészségét, ha jó mélyeket szippantunk a szennyezett levegőből.
Mesterséges körülmények közötti kutatásukban ártalmatlan, nagyon finom aranyrészecskéket használtak, hogy első alkalommal végigkövessék, mi történik, ha az emberek belélegzik ezeket a nagyon apró nanorészecskéket.
Hogyan haladnak át a tüdőn és jutnak be a vérbe. A tanulmány szerint a belélegzett levegőben lévő részecskék a vérbe kerülve a test különböző részeibe, köztük az artériákba, a vérerekbe és a szívbe is eljutnak.
A legaggasztóbb az, hogy a nanorészecskék felhalmozódnak a már szívkoszorúér- betegségben szenvedők sérült ereiben, illetve a vérerek belsejében növekvő zsíros lerakódásokban, így okozva szívrohamot és agyvérzést. Ráadásul, ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége – dr. Kepes Zsuzsanna szerint nem kell, hogy meghaladja az egészségügyi határértéket, elég, ha a közelében mozog, ami a teljes téli idény, vagyis a fűtésszezon 90 százalékára igaz –, akkor tünetek nemcsak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is.
„Akkor tudjuk megakadályozni, hogy a tüdőnkbe kerüljön a 10 mikron átmérőjű részecskék nagy része, ha az orrunkon keresztül lélegzünk. Viszont a még ennél is kisebb, 2,5 mikron alatti részecskék az orron keresztül is remekül célba érnek, és egyáltalán nem vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Aztán van még más is.
A nitrogén-dioxid, ólom, ózon és króm (ami például dízelüzemagyag használatával kerül a levegőbe) mennyisége és aránya is fontos, mert ezek a tüdőbe jutva kapcsolatba lépnek a tüdő sejtjeivel, ami gyulladást válthat ki. A nyálkahártya duzzadtabb lesz, szűkebbek lesznek a hörgők, több lesz a váladék – egy kisgyerek esetében ez a hatás egyenes út az asztmához. Egyébként egy kutatás nemrégibenazt is egyértelműen kimutatta, hogy magas szennyezőanyag- és szállópor-tartalom esetén a sportolást követően a vérnyomás is magasabb marad, mint a tiszta levegőn végzett testmozgáskor. A rendszeresen szmogban vagy nagy forgalomban végzett sportolásnak tehát lehetnek káros következményei” – figyelmeztet a doktornő.
Évente csaknem 15 millió baba születik a terhesség 37. hete előtt, és a koraszületés a vezető halálok az ötévesnél fiatalabb gyerekek körében. A Stockholmi Környezetkutató Intézet (SEI) szakértői ezen a nyomon elindulva 183 ország légszennyezettségi és születési adatait elemezve arra jutottak, hogy évente 3,4 millió koraszülés kapcsolható a rendkívül rossz levegőhöz és a szmoghoz. Kutatásuk szerint a koraszülések 18 százaléka köthető a légszennyezettséghez – az édesanya által belélegzett kis szálló, szilárd részecskék egyértelműen eljutnak a babákig és befolyásolják a magzati keringést.
Tévedés azt gondolni, hogy a négy fal közé nem szivárog be a szálló por. Az autó utasterében például, pollenszűrő ide vagy oda, alkalmanként a kinti szennyezőanyag-koncentráció tízszerese is mérhető.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!