Átlátható és világos ellenzéki koordináció nélkül fordult a kampány a célegyenesbe. Elkezdődtek ugyan a visszalépések, de ezek gyakran gesztusértékűek maradtak, így a taktikai szavazásra hajlandó választóknak sok helyen az utolsó héten kell dönteniük. Az esélyeseket soroló weboldalak ezt nem feltétlenül segítik.
Az ország kormányváltást akarók többsége évek óta vár arra, hogy létrejöjjön egy ütőképes ellenzéki összefogás, amely egyáltalán nem magától értetődő, de a Fidesz ravasz választási törvénye miatt szükségszerű. A kormánypárt fölénye ugyan továbbra is töretlen, de az egyéni választókerületekre vonatkozó koordinációval – magas részvételi arány mellett – megakadályozható Orbánék többsége. A szakértők ezért szavazásra és a két szavazat megosztására buzdítanak. Listán bármelyik ellenzéki formációra, egyéniben az esélyes jelöltre kell szavazni, érvelnek, így nyerhető akár 40-50 egyéni mandátum is, amivel oda szorítható a Fidesz, mondják, ahol a társadalmi támogatottsága alapján a helye van: kisebbségbe.
Négy évvel ezelőtt a megosztottság miatt csupán 10 egyéni helyet hozott el az ellenzék, 96 a Fideszé lett, jóllehet csak 23 helyen volt abszolút (50 százalék fölötti) többsége. A többi választókerületben jellemzően 35–45 százalékkal hozta a mandátumot. Átszavazással ezek a meccsek megfordíthatók.
A 106 választókerületet érintő teljes ellenzéki koordinációra már nemigen van esély, de az számos helyen csak az utolsó héten, esetleg a szavazás napján derül majd ki, egy-egy jelölt hol lép vissza a riválisa javára. A pártok, különösképpen a Jobbik és az LMP folyamatosan figyeli a közvéleménykutatásokat, Vonáék szerint megbüntetnék őket a választóik, ha a baloldal felé tennének gesztusokat. Ennek ellentmond a Publicus mérése, miszerint a jobbikosok majd’ kétharmada szavazna egy esélyes baloldali tömbre, ha ezzel elküldhetné a kormányt.
Az MSZP–Párbeszéd és a DK egyeztetetten indít jelölteket, azonban Pécsen Mellár Tamás, Veszprémben Kész Zoltán, Budakeszin Szél Bernadett ellen nem szállnak ringbe. A Jobbik minden körzetben elindul, az LMP Veszprém 2-es körzetben Kepli Lajos (Jobbik), Pestszentlőrincen Kunhalmi Ágnes (MSZP–Párbeszéd) javára lépett vissza. Az Együtt sok helyen állt félre viszonzást várva, a Momentum szintén jelentett be visszalépéseket.
Az a szavazó, aki a saját körzetében keresi a legesélyesebb jelöltet, több tucat körzetben talál ellentmondásos forrásokat. Legalább hét internetes portál vállalkozott arra, hogy az esélyesekről listát közöl, ám különösen a szoros versenyt ígérő körzetekben nem egyeznek a következtetések. Szakértők arra számítanak, hogy a hasonlóan esélyesre mért jelöltek a lehető legtovább kivárnak, s mint két szembehaladó autó, az utolsó pillanatban rántják félre a kormányt. Vagy nem, és meglehet, hogy ezzel a helyén is tartják…
Könnyen elképzelhető, hogy a pártok listái eggyel kevesebb (92) helyhez jutnak a parlamentben, ugyanis egy nemzetiségi mandátumot is kioszthatnak a választáson. A német nemzetiség lista vezetője, Ritter Imre kerülhet be jó eséllyel képviselőként a Házba, aki amúgy a Fidesz tagja. Már 2014-ben is létezett az a szabály, amely alapján nemzetiségi listák létrejöttek, de ezek akkor túl kevés voksot kaptak ahhoz, hogy mandátum legyen belőlük. A nemzetiségek kedvezményes kvóta alapján juthatnak képviselői helyhez, a „normál” mandátumhoz szükséges szám negyedét kell elérniük. Ez négy éve – 62 százalékos részvétel mellett – 22 ezer szavazatot jelentett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
