Már-már kritikus a kistelepülések gyógyszerellátottsága, van olyan megye, ahol a 2000 fő alatti helyek alig több mint 10 százalékában van patika. Ugyan a kormány valamennyi reformterve épp a vidék gyógyszerhelyzetének javítására készült, a paragrafusok és már a gyakorlat is azt mutatja: az államnak épp a nehéz helyzetűek gyógyszertáraira nincs szüksége.
Ha elhajítunk egy követ, biztosan patikát találunk el Budapesten és a nagyobb városokban – nagy a versenyfutás a vásárlókért, végeláthatatlan ötletekkel igyekeznek a patikusok piacot szerezni. Csakhogy a nagy patikabiznisz úgy tűnik, leginkább a tehetősebb(nek tartott városi) fogyasztókat célozza…
A közforgalmú gyógyszertárakat és a fiókpatikákat is figyelembe véve a kétezer fő alatti települések összesen 69,2 szá za lékában nem működik semmilyen gyógyszertár, mintegy 760 000 ember lakik ilyen településen. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye településeinek 40 százalékában nincs patika, ahol pedig van, ott a többségük rövidebb nyitva tartással működik. Vas megyében a legrosszabb a helyzet, ott a kistelepülések mindössze 11 százalékának van patikája, de kritikus a helyzet Baranya, Zala, Veszprém, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében is. Jóllehet, a kormány éppen azzal az indokkal írta át a gyógyszertár-tulajdonlási szabályokat, hogy a vidéki gyógyszerellátás biztonságát akarja szolgálni. A cél nemes, de legalábbis jól hangzik, csak a valóságban éppen a kommunikált szándékkal ellentétes hatást sikerült elérni. Az új gyógyszertár-tulajdonlási szabályok legnagyobb vesztesei ugyanis a vidéki kis patikák. A közelmúltban megszavazott törvénymódosítás értelmében a gyógyszerészeknek 2017. január 1-jéig többségi tulajdonnal kell rendelkezniük a magyarországi gyógyszertárakban. Azokon a 2000 főnél népesebb településeken, ahol csak egy patika van, az állam a gyógyszerészeket megelőzve is többségi tulajdonossá válhat. Csakhogy a törvénymódosítás nem foglalkozik a 2000 főnél kisebb lélekszámú településekkel, így amennyiben ezeken a településeken nem valósul meg a gyógyszerészi többségi tulajdon vagy a jövőben a tulajdonos gyógyszerész nyugdíjba megy, és nem talál vevőt a patikájára, ezek a kis patikák be kell, hogy zárjanak, pedig így sincs belőlük elég. Hiszen – és éppen ez magyarázhatja, miért nem érdeklik a kormányt a kistelepülési gyógyszertárak – kis patika kis üzlet, nagy patika nagyobb üzlet.
A kistelepüléseken az állam nem akar beavatkozni, azok magukra maradnak – mondja Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke. A hazai gyógyszertárak működtetése és fenntartása évről évre egyre nehezebb. Az elmúlt években nemcsak a vaklicitek okoztak jelentős kiesést – ami havi szinten 400-450 ezer forintot jelent patikánként –, de a gyógyszertárak forgalmát komoly mértékben rontotta az is, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan szűkült a patikában forgalmazható termékek köre. A szövetség szerint a jelenlegi környezetben a gyógyszertárak működtetése nem fenntartható, ezért csökken a számuk folyamatosan.
Miközben a kistelepüléseken a túlélésért megy a küzdelem, dübörög az állam támogatott hitelprogramja. Hamarosan már látható, mekkora az érdeklődés a tulajdonhányad kivásárlásához biztosított támogatott hitelek iránt. Jogszabály írja elő, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig már az 50 százalékot. Kedvezményes hitelre 2016 végéig jelentkezhetnek a gyógyszerészek. A magánszemélyeknek nyújtandó államilag kamattámogatott konstrukció 6,7 százalékos kamatozású kölcsönt jelent, amelyhez az állam 3,7 százalékos kamattámogatást nyújt. Abban az esetben, ha valaki vállalkozóként akar patikában tulajdonrészt vásárolni, azt az állam megelőlegezi, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie.
A patikusokba mélyen beleivódtak az államosított gyógyszerellátással kapcsolatos negatív tapasztalatok – mondta el a Magyar Hírlapban Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a patikatulajdonlásba belépő állami elővásárlási jog kapcsán. Úgy gondolja, a sok helyen felmerült „patikamutyi” kifejezés és az aggályok nagy része információhiányból fakad. Sok múlik a részletszabályozásokon, amelyek kidolgozása csak most folyik. Szerinte is előfordulhat, hogy egyes üzletrészeket irreálisan magas áron próbálnak majd értékesíteni, ezekbe a patikusoknak nem éri meg beszállni, de a kormányról nem feltételezi, hogy átlag feletti áron vásárol tulajdont.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!