Ellavírozta magát a néppárt

Ugyanakkor az EPP úgyszólván megfutamodott: a zárónyilatkozat egyik mondatából kivették a liberális demokráciára vonatkozó részt, tálcán kínálva a menekülőutat Orbánnak.

Meglehetősen kínos, hogy az Európai Néppárt finnországi csúcstalálkozójának középpontjában a magyar demokrácia helyzete állt. Az a tény ugyanis, hogy a liberális demokrácia tiszteletben tartása szerepelt a tanácskozás napirendjén, és egy erről szóló dokumentumot terjesztettek aláírásra a küldöttek elé, azt jelzi: az Európai Néppártnak elege van a magyar kormánypárt demokráciaellenes intézkedéseiből, de még dobott egy újabb, talán utolsó mentőövet a Fidesznek, amelyet egyelőre nem zárnak ki a konzervatív közösségből. Ez esetben csak Orbán Viktor pártja volt célkeresztben, a nacionalista, populista lengyel Jog és Igazságosság (PiS) más pártcsalád tagja.

Orbánnak üzentek

Egyértelmű, hogy az EPP ülésén született dokumentum a magyar miniszterelnöknek szólt, mert a határozat szembemegy mindazzal, amit Orbán az illiberális és a kereszténydemokrácia összefüggéseit illetően hangoztatott. Igaz, a jogállamiságról szóló nyilatkozat végül nem volt annyira kemény, mint az a változat, amit eredetileg a küldöttek asztalára tettek. Abban még egyértelmű utalás szerepelt arra, hogy a demokrácia liberális lehet. A végső változatból sem maradt ki ugyan a liberális demokrácia kifejezés, ez azonban csak a múltra vonatkozott, arra, hogy a kereszténydemokraták a második világháború után sokat tettek a liberális demokráciák felépítéséért. Vagyis a végső változat felkínálta a menekülőutat Orbánnak, a fideszesek pedig megszavazták a dokumentumot, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.

A nyilatkozat szerint a kereszténydemokrata (itt került ki a liberális demokrácia kifejezés) értékek közé tartozik a jogállamiság, a többpártrendszer, az erős civil társadalom a független médiával, továbbá a vallás- és véleménynyilvánítás szabadsága. „Ezeket az alapértékeket és elveket ma sosem látott kihívások érik. A vasfüggöny lebontása óta a populista és nacionalista szélsőségesség, a dezinformáció, a diszkrimináció és a jogállamiság fenyegetése jelentik a legnagyobb fenyegetést az európai szabadság és demokrácia számára, ezért fontos megvédeni értékeinket.” Ezért egy 13 pontból álló memorandumot fogalmaztak meg. Ebben az emberi jogok, a kisebbségek jogai, az emberi méltóság tiszteletben tartására, illetve toleranciára szólítanak fel. Kimondják, hogy a populizmus és nacionalizmus összeférhetetlen az európai értékekkel.

A dokumentum szerzői aggodalmukat fejezik ki – és ez a pont egyértelmű üzenet Orbánnak –, hogy korlátozzák az alkotmányos rendszert, a bíróságok függetlenségét, a korrupció elleni harcot, a média függetlenségét és a civil társadalmat.

Aggasztó korrupció

Szintén a magyar kormánynak adott fricska az a pont, amely szerint a korrupció komoly fenyegetést jelent a jogállamiságra, az emberi jogokra, a szociális igazságosságra, és akadályozza a gazdasági fejlődést, gyengíti a demokratikus intézményrendszert. A dokumentum kitér továbbá arra, aggodalomra ad okot a média helyzete „egyes” tagállamokban, az egyes médiumok tulajdonlásának átláthatatlansága, az elfogult tömegtájékoztatás. Felszólítják az EPP tagjait, garantálják a demokratikus intézmények működését. A dokumentum óva inti a tagállamok kormányait a hamis hírek, összeesküvés-elméletek terjesztésétől az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az európai együttműködés ellen, ami a budapesti kormány Brüsszel-ellenes kirohanásaiból kiindulva szintén egyértelmű, kinek is szól.

Nincsenek csodák

A dokumentum ugyan leszögezi, hogy az Európai Néppárt mennyire elkötelezett az európai alapértékek iránt, komoly hiányossága, hogy nem határoz meg szankciókat, mi történik akkor, ha az EPP egyik tagja továbbra is fittyet hány ezekre. A határozat inkább egyfajta üzenet a néppárt azon tagjainak, akik úgy vélik, ilyen politizálással a Fidesznek nem lehet helye az EPP-ben. S ilyen politikus több is akad. Például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jövő tavaszig hivatalban lévő elnöke vagy Alexander Stubb volt finn kormányfő, aki a német Manfred Weberrel szemben indult az EPP listavezetői tisztségéért.

Csoda tehát nem várható a dokumentumtól. Maga Orbán is közölte, néhány nappal az EPP ülése előtt: tagja akar ugyan maradni az Európai Néppártnak, politikáján nem változtat. Sok függ attól, milyen eredményt hoz a 2019. májusi EP-választás. Ha a Fidesz megint túlnyeri magát, mandátumai fontosak lehetnek az EPP számára, így végképp elhallgathatnak mindazok, akik a párt kizárását követelték. Másrészt akadnak olyan érvek is, melyek szerint közel kell tartani az ellenséget, s még mindig jobban pórázon lehet tartani a magyar kormányfőt, ha a Fidesz konzervatív pártcsaládban marad, s nem egy a jobboldali radikális Matteo Salvini olasz belügyminiszter által fémjelzett euroszkeptikus szövetséghez csatlakozik.

Orbán Viktor egyébként a finnországi csúcson harcra hívó beszédet tartott a küldöttek előtt. Arra sürgette a pártcsaládot, hogy a saját kereszténydemokrata identitása szerint politizáljon, és ne a liberálisok és szocialisták mércéjével mérje magát. 

FOTÓ: MARKKU ULANDER, LEHTIKUVA/AFP

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!