– Miért kapott arcot a „gonosz” – Beszélgetés Csontos Csabával, a Nyílt Társadalom Alapítványok magyarországi szóvivőjével

 
Csontos Csaba - Fotó: Draskovics Ádám

„Mantraszerűen újra és újra el kell mondani az igazságot” – sűríti küldetését egy mondatba a Nyílt Társadalom Alapítványok magyarországi szóvivője. Csontos Csabának nem lesz könnyű dolga: ismételhet és ismételhet a végtelenségig, hiszen a kormány az általa Soros-tervnek becézett összeesküvéselméletre építi kampányát. Csontos Csaba azonban bizakodó: hiszi, hogy a Brexit és az amerikai elnökválasztás után visszafelé billen az inga, az EU polgárai józansága visszatért, és kevésbé adnak hitelt a – részben orosz ihletésű – összeesküvés-elméleteknek.

Ám Magyarország egyelőre nem Nyugat: a bizonytalanságban élő, frusztrált társadalmi közösség könnyebben elfogadja azt az állítást, hogy valakik „mozgatják a szálakat”. Azaz bűnbak-politizálás folyik.

A hatalom – figyelmeztet Csontos – eddig olyan ellenségeket „épített fel”, akik a hétköznapi életben nincsenek jelen. Például migránsokkal nem találkozik az átlagpolgár. Ahogy az sem véletlen, hogy Brüsszelt kell megállítani: ez a kifejezés megfoghatatlan – a kabinet véletlenül sem az Európai Uniót vette célba, hiszen az ország uniós tagságát a választók mintegy 70 százaléka helyesli.

„Ez az az első kampány, amikor arcot kapott az ellenség, és az arc Soros Györgyé, a liberális közgondolkodóé. A liberális jelzőt mára szitokszóvá tette a hatalom, ráadásul Soros több mint harminc éve jelen van a támogatásain keresztül, a neve köztudatban él, lehet rá hivatkozni. És lényeges, hogy magyar származású” – állapítja meg a Nyílt Társadalom Alapítvány képviselője. De nemcsak ez predesztinálja a bűnbakszerepre.

Noha a kormányzati kommunikáció szerint Soros György dróton rángatja az EU-t, Csontos Csaba szerint erről szó sincs, az uniós döntéshozatali folyamatban egy a több ezer befolyásoló/ötletadó közéletigazdasági szereplő közül. Magyarországon sincs átütő gazdasági lobbiereje, hisz nem a befektetéseivel van jelen, hanem a társadalmi érzékenységéből adódó jótékonysággal.

Ráadásul Soros György nem tekinti magát politikai szereplőnek. Persze ő vagy alapítványai felemelik a szavukat, ha a közjót szolgáló szervezeteket bántja a kormány, de „abba semmilyen módon nem szólunk bele, hogy éppen ki legyen hatalmon” – magyarázza Csontos Csaba. További kormányzati előny, hogy Soros György nem szól vissza naponta, egyrészt életkorából adódóan is személyesen nagyon keveset nyilvánul meg, másrészt az is egyértelmű, hogy „nem akar olajat önteni a tűzre”.

A fentiekkel a kormány is tisztában van, így pontosan tudja, hogy Soros György remek ellenségkép-alapanyag. Ezért csöppet sem meglepő, hogy a kormány által manipulatív módon Soros-tervnek nevezett politikai terv nem létezik. Nem hallottak róla az Európai Unióban, de még Navracsics Tibor, az Európai Bizottság tagja (egykori közigazgatási és igazságügy-miniszter) sem tud ilyesmiről. Az úgynevezett Soros-terv a kormány koholmánya, elemeit évekkel ezelőtt írt, korábbi Soros-cikkek állításaiból „legózta” össze – olyan mondásokból, amiket később a szerző maga bírált felül. Persze a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció nem az igazságról szól: a hatalom célja az, magyarázza Csontos Csaba, hogy segítségével uralja a közbeszédet, ellehetetlenítse az egyéni kezdeményezéseket, a gyűlöletkeltéssel félelmet is ébresszen, és rombolja az unióba vetett hitet.

Az EU meggyengítése semmiképpen nem mellékcél, hiszen az Eurobarométer nyári felmérése szerint a magyarok 48 százaléka bízik az uniós intézményekben, és csak 38 százaléka a magyar állami intézményekben.

„Nem demokratikus hatalmi elitek nem szokták szeretni, ha nagyobb a lakosság bizalma olyan faktorokban, amelyeket ők nem tudnak ellenőrzésük alatt tartani” – jegyzi meg Csontos Csaba. De az EU beágyazottsága miatt a kabinetnek nincs könnyű dolga, ezért üti Soros Györgyön keresztül az európai közösséget is. Ha sikerrel tudja Sorost és Brüsszelt összemosni, akkor hatékonyabban megy át az üzenete. Ehhez persze Sorost egész mélyre kell rántani. Hogy az amerikai üzletembert a kereszténység tönkretételével vádolják, az olyan nonszensz, amire Csontos Csaba szerint kár is szót vesztegetni. A szóvivő amellett az állítás mellett viszont nem megy el, miszerint Soros György rombolná a magyar kultúrát.

Arra emlékeztet, hogy a rendszerváltás után, amikor még nem a Nyílt Társadalom Alapítvány globális, kontinentális vagy regionális nagy programjai futottak, hanem a Soros-alapítványok tevékenykedtek, akkor a magyarországi projektek között nagyon hangsúlyos volt a kultúra támogatása „Ott volt például az Utolsó óra projekt: 1200 órányi hangfelvételt rögzítettek határon túli, zömmel idős népzenészektől, hogy megmaradjon a magyar népzenei kincs.

Azóta persze változott a programok célja, de az nem, hogy mindig az adott emberek életét akarják jobbá, szabadabbá tenni.

Most indul egy új budapesti kulturális projektjük, valamint megállapodtak vidéki civil szervezetekkel – egy pécsivel és egy debrecenivel –, amelyek a közösségépítés mellett a szegénység elleni küzdelemre koncentrálnak, és arra, hogy a szükségben élők miképp juthatnak hozzá a leghatékonyabban az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. A pályázók büszkék a Soros-segítségre, de az elmúlt hónapok hecckampánya nyomán néhány pályázó már nem meri igényelni a támogatást, konstatálja Csontos. Az alapvető ok: a Nyílt Társadalom Alapítványok pénzét elfogadó szervezeteknek immár regisztrálniuk kell mint külföldi támogatásból működő szervezeteknek.

A Nyílt Társadalom Alapítvány az előírásnak megfelelően regisztrálta magát, de hogy „patronáltjai mit tesznek, abba nem szól bele”. „Hogy ők regisztrálnak-e, ez az ő szuverén döntésük, nem függnek tőlünk. Nekünk alapelvünk, hogy ahol csak működünk, mindenütt betartjuk a törvényeket. Ha a törvények akadályozzák a munkánkat, akkor azt bíráljuk, nyilvánosan is megszólalunk” – ismertette működési elvüket, és hozzátette: azért is regisztráltak, mert nem akarják kockáztatni az alapítványok munkáját. Tavaly nagyjából négymillió dollárt osztottak ki.  
 

Soros Györgynek egyetlen víziója van:
az, hogy szabad, demokratikus, társadalmi mobilitást biztosító, plurális, nyílt párbeszéden alapuló társadalmak legyenek minél több országban, mert az adja meg az embereknek a civil részvétel lehetőségét, az nyitja meg a csatornákat a szabad véleménykifejtéshez. Ha úgy tetszik, ez a valódi Soros-terv.


Pártpolitikát a Nyílt Társadalom Alapítvány nem támogat soha.
Mozgalomként való elindulásakor a Fidesz – olyan célokra, hogy legyen Magyarország szabad és független – kapott támogatást, embereik ösztöndíjakhoz jutottak. Amikor politikai párttá alakultak, a támogatás megszűnt.


2015. szeptemberben írt egy cikket Soros György a Project Syndicate nyitott véleményoldalán, ahol a világ sorsáért aggódó, nagy nemzetközi véleményformálók – politikusok, üzletemberek, befolyásos újságírók, kutatók, egyetemi professzorok – szoktak publikálni. Itt fogalmazta meg, hogy Európa évente mintegy 1 millió menekültet fogadhatna be. Abban az évben áradtak a menekültek, összesen mintegy 1,2 millió érkezett a vén kontinensre – azaz Soros György felvetése realitásnak tűnt. Ha úgy tetszik, Soros György cikke Orbán Viktor 2015. nyári igényére reagált – a magyar miniszterelnök a menekültek globális elosztását követelte.
2016 júliusában a Foreign Policy hasábjain Soros György egy hosszú, kidolgozott cikket publikált. Addigra már változott a nemzetközi felállás: például megszületett a menekültek ügyét szabályozó EU–török alku, illetve megjelent a kanadai modell is – utóbbi lényege, hogy Kanada nem kívánja lezárni a határait, hanem egyensúlyra törekszik a szigorú bevándorlási rendszer és a szükséget szenvedőknek nyújtandó segítség között. Mindebből Soros György arra következtetett, hogy évente már csak mintegy 300 ezer fővel kell számolni Európában. (És ami nagyon fontos: a cikk gerincét az a gondolat adja, miképp lehet megmenteni az Európai Uniót.)
Egyszóval egyértelmű hazugság a Fidesz állítása, miszerint Soros György évente egymillió menekültet fogadna be Európába.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!