Új generáció nő fel: Magyarország új arca paternalista lehet – a fiatalok ismerik el a legnagyobb arányban az állam mindenhatóságát, és ők azok, akik a leginkább elvárják, hogy a kormány gondoskodjon róluk. A Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet azt mérte, hogyan viszonyulnak az emberek a közpénzekhez és a sajátjukhoz – annak apropóján, hogy Orbán Viktor saját maga kalapozott pénzért, hogy a Fidesz sikerrel kampányolhasson és védhesse meg az országot Soros Györgytől. Pro forma rend van a fejekben, azaz az emberek négyötöde azt vallja, hogy a kormány folyamatos elszámolással tartozik az adófizetőknek, mire is költi a pénzüket. Ezt a véleményt a pártpreferenciák sem torzítják durván: a legtöbben a Jobbik hívei közül vallják, hogy megválasztása után a kabinet négy éven át kontroll nélkül költheti az adófizetők pénzét – de ez az arány is csak 23 százalék (a Fidesz esetében pedig 22 százalék). Az egyetlen aggasztó adat a korcsoport szerinti megoszlásnál bukkan elő. Ugyanis a 18–29 évesek között a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy a hatalom kénye-kedve szerint költse az adóforintokat. Persze önmagában a 24 százalék nem lenne sok, két tényező azonban komorabbra színezi a képet. Az egyik az, hogy a többi generáció tagjainak attitűdje sokkal inkább számonkérő – például a 30–44 évesek közül csak 12 százalék (és ez az arány a 60 év felettiek körében is) szerint bánhat szabadon az adófizetői pénzekkel a kormány. A másik az, hogy a 18–29 évesek zömének politikai tudata az utóbbi nyolc évben alakult ki, és ezek szerint igenis hat az „állam mindenek fölött áll” kommunikáció.


Ifik és gyurcsányisták:
mindent akarnak

Hogy a fiatalok izmosodó állampártisága létező jelenség, azt több adat is aládúcolja.

Amikor a Publicus azt firtatta, vajon a polgárok adófizetőként joggal várhatjáke el az államtól, hogy azonnali, ingyenes, magas színvonalú ellátást kapjanak az egészségügyben, és ingyenes legyen a közoktatás – nos, erre a kérdésre is a 18–29 év közöttiek igeneltek a legnagyobb arányban.

Ebben persze nyilván szerepet játszott, hogy fiatalok tízezrei érezhetik úgy: a kvázi fizetős iskolarendszer csonkolta életesélyeiket. Az élethelyzet azonban önmagában nem magyarázat, hiszen az államtól leginkább függő nyugdíjasoknak, akik a legaktívabban használják az egészségügyet, csak 29 százaléka gondolja azt, hogy mindenből a legjobb jár és persze ingyen.

Az idősek 31 százaléka beérné azzal, ha egy tisztességes alapellátás lenne ingyenes, és csak az extrákért kellene fizetni. A hatvan év fölöttiek 30 százaléka szerint pedig nem várható el az ingyenesség, az embereknek is érdemben hozzá kell járulniuk az egészségügy és a közoktatás költségeihez.

A fiatalok attitűdjéhez hasonló meglepetést okoznak a pártpreferenciák is. Miközben Gyurcsány Ferenc kormányzásának egyik alaptétele volt a szabadság és felelősség (utóbbi az öngondoskodást jelentette), leginkább a DK szavazói – 50 százalékban – akarnak minőségi ingyenességet, míg összességében 25 százalékuk járulna hozzá valamilyen formában az oktatáshoz és az egészségügyhöz. Hasonló arányban (49) ingyenességpárti a Jobbik tábora, az más kérdés, hogy a magát néppártnak beállító párt híveinek 49 százaléka hajlandó lenne a zsebébe nyúlni a jobb szolgáltatásért.

A leginkább öngondoskodásra hajlamos szimpatizánsi kör az MSZP-é: 36 százaléka „mindent ingyen” akar, 63 százaléka viszont hajlandó lenne áldozni a jobb minőségű közszolgáltatásokra.


Tudják, hogy nincs elég

Persze, hogy valójában ki gondolja komolyan, hogy hozzájárulna egészségügyi ellátásához és az oktatásához, az erősen kérdéses. Az öngondoskodásra a jelek szerint a szükség szorítja az embereket, mert ugyan majdnem 100 százalékuk úgy gondolja, hogy az államnak kötelező lenne biztosítani a közszolgáltatásokat, több mint kétharmaduk őszintén belátja, erre esély sincs. És nemcsak azért, mert az állam pazarló/alulfinanszírozott/rossz rendszereket működtet, hanem azért is, mert a forráshiány egyik oka az, hogy az emberek nem fizetnek adót. Legalábbis ezt jelzi az a majdnem kétharmados vélemény, hogyha az állam megfelelően gazdálkodna a közterhekkel, akkor többen rónák le az adójukat. Csakhogy az emberek nem érzik úgy.


A kormány gyenge pontja

A Publicus Intézet úgy találta, az emberek 85 százaléka szerint keveset költ a kormány az egészségügyre – ezt vallja a Fidesz-szavazók több mint 70 százaléka is.

Nem véletlen, hogy a kormány siet emelni a béreket, az orvosok és az ápolók itthon tartása, ha nem is javítja, legalább konzerválja az ellátás színvonalát. És csökkenti az egészségügyisek elkeseredettségét – akik ráadásul kisközösségi hangadók, ha egy orvos vagy egy ápoló dohog, akkor egyszerre több tucat páciens véleményét befolyásolja. Csakhogy az egészségügyet sem kerülik el a közbeszerzési botrányok – többek között egy lélegeztetőgép-beszerzési tendert is le kellett állítani, mivel a közbeszerzési hatóság szerint a hatalom szívének kedves versenyző felé lejtett a pálya. Ezekkel az ügyekkel a kabinet nem tud mit kezdeni – így kiszivárgásukat próbálja lefojtani.


Szegénység és nyugdíjak

Az egészségügyön kívül még egy ügyben fordult szembe a Fidesz-tábor a kormánnyal: 53 százaléka úgy látja, a kabinet alulfinanszírozza a szociális ellátást. És tényleg, a terület dolgozói közül sokan a létminimumszint alatt élnek, és rendkívül szerények a különböző támogatások. Akinek épp nincs közmunkája, az mindössze 22 800 forint jövedelempótló támogatásra jogosult, akinek van, az havi 51 ezer nettót keres, a szegények számára létfontosságú tűzifa ára kitartóan megy felfelé, és így tovább. Csakhogy míg az egészségügy helyzete érdemi ellenállást csiholhat ki a társadalomból, a szociális ellátások hiánya nem. Sőt! Ugyanis az, hogy ilyen ritkás és kevés a segítség, a hatalom kezére játszik: senki nem meri megkockáztatni az ellenállást, ugyanis a „rebelliseket” garantáltan elkerülik a támogatások. Az elégedetlenség bronzérmese az oktatás – ezzel már csak a fideszesek harmadának vannak fenntartásai. Az ellenzéki pártok tagságának azonban 90 százalékban fáj a terület pénztelensége, és ennek a bizonytalanok háromnegyede sem örül. Nem csoda, hogy számos önkormányzat (például Csömör vagy Budaörs) megpróbálja visszaszerezni iskoláit: egyrészt így jobb képzést nyújthatnának a település gyerekeinek, másrészt egy ilyen „visszarablási akcióra” remek kampányt lehetne építeni a jövő évi önkormányzati választásokon. Abban is egyetért a többség, hogy a nyugdíjakra sem szán elég pénzt a kabinet – a kormány támogatóinak 38 százaléka is ezt gondolja. Tekintve, hogy a mintegy 2,2 milliós táboruk negyede hatvan év fölötti, ez egy elég komoly jelzés, és jól magyarázza, miért kezdett el a kabinet nyugdíjprémiumot, illetve extra emelést folyósítani az időseknek.

A szocialista szavazók 78, a DK-hívek 94, míg az LMP-támogatók 64 százaléka kevesli a nyugdíjra fordított adóforintokat (ahogy a bizonytalanok 66 százaléka is ezt teszi), többek között ennek tudható be, hogy az MSZP első kampánytémájává a nyugdíjasprogramot emelte.


Lőrinc csak elteszi

Miközben a választók pontosan tudják, mire költenének többet, azt is látni vélik, hol landol a pénzük – zömük úgy gondolja, hogy a pályázatok előre le vannak játszva: az ellenzéki pártok esetében általában 90 százalék fölött van ez az arány, és a bizonytalanok esetében sem süllyed 76 százalék alá. Fontos, hogy a Fidesz-tábor sem vak: mintegy harmada egyértelműnek tartja a mutyit. És ahogy a többiek, úgy a kormánypárt szavazói is látják, hova megy a pénz. Példának okáért csak 12 százalékuk hiszi, hogy Mészáros Lőrinc a politikától függetlenül, becsületesen halmozta fel vagyonát.

A Fidesz-hívek 22 százaléka nem vitatja, hogy Mészáros korrupt, de állítja: amit összeszedett, az valóban az ő pénze és nem Orbán Viktoré. A kormánypárt támogatóinak 27 százaléka arra jutott, hogy Mészáros Lőrinc tőkéje Orbán Viktor és a Fidesz-kormány segítségével ellopott pénz, csak épp nem a sajátja. A Fidesz-szavazók 39 százaléka – és ez beszédes adat – nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A többi választói csoport többsége egyértelműen Orbán strómanjaként tartja számon Mészáros Lőrincet.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!