Elveszik a másik kézzel. - Nem lehet könnyű helyzetben a Fidesz–KDNP frakció, hiszen idén áprilisban még a profitjukat féltő francia multiktól és a brüsszeli bürokratáktól védte a SZÉP Kártyát és az Erzsébet-utalványt. Most viszont a kormány támadja a béren kívüli juttatásokat.

 
Cafeteria - illusztráció - Fotó: Balatoni József, MTI

A Fidesz tavasszal még úgy gondolta, nyilván „okkal”, hogy az adókedvezményekkel körülbástyázott béren kívüli juttatások a magyar emberek érdekét szolgálják, s egyúttal a magyar gazdaság fejlődését. A kafetériával ugyanis két legyet lehet ütni egy csapásra. A munkáltatók a béremelésnél olcsóbban növelhetik dolgozóik jövedelmét, másfelől – például – a vidéki szállodák, éttermek, fürdők bevételeit is megdobta 25 százalékkal az 50 milliárd forintnyi pántlikázott SZÉP Kártya „pénz”. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint azonban most tövig visszametszenék a kafetériarendszert – így a kétharmados parlamenti többségnek saját kormányával szemben kellene megvédeni a SZÉP Kártyát és az Erzsébet-utalványt.

Hogy mekkora csapást mérnek a béren kívüli juttatásokra a tervezett adóváltozások? Az Erzsébet-utalvány, a SZÉP Kártya vagy épp a helyi bérlet adóterhe az idei mérték másfélszeresére, 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelkedik. Ez forintosítva azt jelenti, hogy amíg a munkáltató idén még 74 ezer forintot juttathat 100 ezer forintos bruttó kafetériakerettel a dolgozóinak, jövőre ugyanez már csak 67 ezer forintot ér. Még rosszabb a helyzet, ha a munkaadó olyan rendes, hogy túllépte az évi 450 ezer forintos keretösszeget, vagy olyan különleges béren kívüli juttatásokat is adott, mint például fitneszbérlet. Mert ebben az esetben még magasabbak lesznek jövőre a közterhek: az ilyen juttatásokból a 100 ezer forintos keretből már csak 60 ezer forint jutna a munkavállalónak.

Nem nehéz belátni, hogy a terhek növelése értelmetlenné teszi a pántlikázott juttatásokra épülő rendszer fenntartását. Amikor közel ennyit, 51 ezer forintot a szabadon felhasználható nettó bérben is ki tud hozni a munkáltató 100 ezerből. Megspórolva a kártyákkal és utalványokkal járó külön adminisztrációt.

A jövőbeni adótervek még nem véglegesek. Bár a kafetéria-rendszer kimúlása hozhat némi béremelést, mégis könnyen kitalálható, ez nem jár együtt a jövedelem emelkedésével. Magyarán: a munkavállaló vásárlóereje kisebb lesz, mint a jelenlegi – bért és béren kívüli juttatást is tartalmazó – rendszerben, a különbözetet meg felszippantja az állam. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a nemzeti össztermékből minden tizedik forintot termelő turizmus-idegenforgalom ágazat bevételei, s ezáltal a költségvetési befizetései is jelentősen csökkennek, akkor aligha üdvözölhető ez a koncepciótlan és a tavaszi tervekkel is szembemenő őszi elképzelés.

Mitől fél a kormány?
Izgalmas kérdés, hogy miért tervez a Brüsszelben előírt 3 GDP-százaléknál jóval alacsonyabb, 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal a költségvetés. Három elemzői magyarázat is ismert, hogy miért kell a kormánynak a 180 milliárd forintos „mozgástér”. Elsőként adódik, hogy el akarják kerülni az uniós túlzottdeficit-eljárást, annál is inkább, mert a hazai beruházások 95 százaléka európai forrásokból táplálkozik. Másfelől, a magas szinten rekedt, a GDP arányában közel 80 százalékos államadósság csökkentése sem képzelhető el a hiány leszorítása nélkül. Az államadósság ugyanis az egyes esztendők költségvetési hiányainak „évgyűrűiből” terebélyesedik. Az államadósság gordiuszi csomója indokolhatja, hogy a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában immár a nullszaldós vagy akár többletes költségvetésről szőtt álmát is megemlítette. Végül a rezsicsökkentés kockázatai is szóba kerültek. Amennyiben ugyanis újra emelkednének a világpiacon az energiaárak, akkor a Magyar Villamos Művek állami érdekeltségein keresztül az árkompenzáció jelentős terhet róna a költségvetésre.

Mennyire fájna a nullás költségvetés?
Meglepte hallgatóságát Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában a többletes magyarországi költségvetés tervével. A jövő évre tervezett 877 milliárd forintos deficitből kiindulva ugyanis még a nullszaldóhoz is megközelítőleg 1200–1500 milliárd forintos kiigazító, másként fogalmazva megszorító csomagra lenne szükség. És akkor még nem számoltuk a paksi gigaberuházás hatását, aminek a költségei már a jelenlegi hiánycél fenntartását is veszélyeztetik, körülbelül 400 milliárd forinttal. A nullás költségvetés, tehát Pakssal együtt 1600–1900 milliárd forintos megszorítást igényelne.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!