A földkerekség legbátrabb lánya újból beszél és ír: az egész világ a felépüléséért szorít. Malala Yousafzai, a tizenöt éves pakisztáni lány súlyos agykárosodást szenvedett, miután három hete tálibok lőtték fejbe blogbejegyzései miatt.

  -
  -
- – Kép 1/2

Malala tizenegy évesen kezdett blogot írni a BBC urdu nyelvű portálján a tálib törvények árnyékában élt mindennapjairól, főként arról, hogyan folytatta a tanulást, miután a tálibok kitiltották a lányokat az iskolákból. Az elmúlt években Malala a lányok oktatáshoz való jogáért vívott harc egyik legjelentősebb alakjává vált. Nemcsak környezete, hanem egy amerikai filmes, Adam Ellick is felfigyelt tehetségére, aki 2009-ben filmet készített róla a New York Timesnak. Malalát hamar szülővárosa kerületi gyermekegyesületének elnökévé választották, ő nyerte el az első pakisztáni gyermekbékedíjat, és nemrég hozta létre alapítványát, amely szülővárosának lányait segíti, hogy iskolába járhassanak. Azon a szörnyű napon a lány társaival az iskolabuszon ült és beszélgetett. Jókedvükben énekeltek, aznap estek túl egy dolgozatíráson. A buszt hirtelen megállították. Két fegyveres szállt fel, Malalát keresve. Az egyik fegyveres hirtelen rámutatott, majd azzal a lendülettel lőtte nyakon és fejen a lányt. A terrorista két másik lányra is rálőtt. Malalát a támadás óta Birminghamben ápolják, szülei a héten látogatták meg az angliai kórházban. Az elkövetőket azóta sem fogták el, de a tálibok vállalták tettüket, mondván, Malala a fekete ördögöt, Barack Obamát bálványozó kém. Sőt megfenyegették azokat a helyi újságírókat is, akik a Malalával történtek felderítésén dolgoztak. A tálibok célja a félelemkeltés és a lázadozó hangok elcsitítása volt. Fegyverük azonban visszafelé sült el, cselekvésre ösztönözve a világ civiljeit, politikusait, hírességeit. Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök az ENSZ oktatásért felelős különmegbízottjaként e-mailben ösztönöz mindenkit a fellépésre. November tizedikét „Malala és a harminckétmillió lány” címen a nemzetközi cselekvés napjává nyilvánította (merthogy a világon 32 millió lány él, aki nem járhat iskolába), és bejelentette, jövő hónapban személyesen nyújtja át a pakisztáni elnöknek a több mint egymillió aláírást tartalmazó petíciót, amely szerint minden gyereknek joga van iskolába járni. „Ez a szörnyű esemény a világ lányainak oktatáshoz való jogáért vívott forradalom kezdete” – nyilatkozta a Newsweeknek Angelina Jolie, aki nem sokkal a történtek után ötvenezer dollárt ajánlott fel a „Nők a világban” alapítványnak, hogy segítse a nők oktatásáért harcoló pakisztáni és afgán szervezeteket. A világ fiataljai pedig büszkén hordják „Én vagyok Malala” feliratú pólóikat. A Ms. Jolie által emlegetett forradalom azonban hosszú és gyötrelmes harcnak ígérkezik. Az UNESCO legújabb felmérése szerint a világon 61 millió gyermek nem részesül oktatásban, 200 millió ember pedig analfabéta. Bangladesben évente több tízmillió lányt rángatnak ki az iskolapadból házasságba kényszerítve őket, Indiában tizenötmillió 14 éven aluli gyermeket dolgoztatnak bányákban, ültetvényeken.

Büntetésből vágta le a haját egy egyiptomi tanár annak a két tizenkét éves lánynak, akik fejkendő nélkül mentek iskolába. Az eset a tanári szigoron jócskán túlmutat, a konzervatív iszlámisták és a keresztény egyiptomiak közötti feszültséget is mutatja. A luxori diáklányokat tanáruk két órán keresztül kényszerítette arra, hogy kezüket a fejük fölött tartva álljanak, hogy levághassa hajukat. Az eset a Malala ellen elkövetett merénylet napján történt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!