Gyakorlatilag minden amerikai állampolgár az Egyesült Államok likvidálható célpontjává válhat: szakértők többsége legalábbis így értelmezi az amerikai igazságügyi minisztériumból a héten kiszivárgott jogi állásfoglalást, mely azt taglalja, hogy az amerikai elnök milyen feltételekkel adhat ki külföldön élő amerikai állampolgár meggyilkolására parancsot az al-Kaidával folytatott drónháborúban.
A kiszivárgott dokumentumok igencsak tágan értelmezhetők. A vita teljes erővel zajlik az Egyesült Államokban, és kiterjed a távirányítással működtethető, felfegyverzett drónok bevetésére is: használhatók- e olyan országokban, amelyekkel az Egyesült Államok nem áll háborúban?
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére kijelölt John O. Brennan szenátusi hírszerző bizottsági meghallgatása előtt derült ki, Obama elnök utasította az igazságügyi minisztériumot, hogy adja ki a bizottságnak a kért dokumentumokat. Az izzasztó meghallgatást a CIA drónpolitikája ellen tüntető aktivisták többszöri bekiabálással zavartak meg.
Az 57 éves Brennan az utolsó négy évben az Obama-kormányzat vezető terrorelhárító tisztviselője volt, s nemcsak, hogy döntési helyzetben volt a drónok célzott bevetésének eldöntésekor, hanem a New York Times szerint ő volt a megtervezője annak a titkos drónprogramnak, amely a kiszemelt al-kaidások célzott meggyilkolását szolgálta. Mellesleg éveken át a CIA szaúd-arábiai főrezidense volt, s talán ez is megkönnyítette, hogy a Jemennel határos Szaúd-Arábiában titkos drónbázist hoztak létre, ahonnan az al-Kaida regionális vezetőinek rejtekhelyet adó Jemenben támadhattak célpontokat. Ezt leplezte le most a New York Times, példaként hozva fel az 1971-ben született Anwar al-Awlaki amerikai állampolgár, újmexikói születésű radikális imám meggyilkolását. A most nyilvánosságra került feljegyzés értelmében egy tájékozott, magas rangú személy rendelheti el amerikai állampolgár külföldön történő megölését abban az esetben, ha az a közelmúltban potenciális veszélyt jelentő tevékenységet folytatott, és ha nem bizonyított, hogy tevékenységével felhagyott volna, vagy megtagadta azt. Al-Awlaki az egyik legelőkelőbb helyet kapta a CIA célpont listáján, miután legalább egy tucat terrorista merényletkísérlethez kötötték, és az al-Kaida vezetőjének számított az Arab-félszigeten. Két éven át keresték. 2011. szeptember 30-án egy dróntámadás végzett vele és a szervezet más vezetőivel is. Egy hónappal később tizenhat éves fia is dróntámadás áldozata lett. A bírálatokra Brennan annyit mondott, hogy az Egyesült Államok változatlanul háborúban áll az al-Kaidával.
Ami egy amerikai állampolgár elleni támadást illet, a vitába bekapcsolódó New Yorker szakértője szerint a kiszivárgott dokumentumok szövege semmilyen különbséget nem tesz amerikai állampolgár és amerikai állampolgár között, minek következtében nem csak a terroristagyanús, Amerika-ellenes személyek esnek a likvidálhatók csoportjába, hanem gyakorlatilag minden amerikai állampolgár.
A New York Times szerzője emlékeztet arra is, hogy az Egyesült Államok jelenleg egyedül Afganisztánnal áll fegyveres harcban, drónjait ennek ellenére Jemenben, Szomáliában és Pakisztánban is bevetette már, sőt, van esélye, hogy a közeljövőben ezt Líbiában, Nigériában és Maliban is megteszi. Az újság leleplezése, Brennan bizottsági meghallgatása kapcsán régi vitákat újított fel, vajon hogyan lehet egyszerre garantálni a titkos akciók (titkos) jellegét és valamiféle törvényhozási kontrollt gyakorolni felettük, ahogy a leendő CIA-főnök mondta, egyszerre „optimalizálni az átláthatóságot” és „optimalizálni a titkosságot”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!