Gyertyagyújtással és tüntetéssel készül a Tanítanék mozgalom a Köznevelési törvény elfogadásának 5. évfordulójára. A PISA-eredmények minden eddiginél pontosabban mutatták meg, hogy baj van az oktatásban, de a laikusok sokszor nem értik, mi a gond. Törley Katalinnal, a mozgalom képviselőjével beszélgettünk, aki szerint a tanároknak is önvizsgálatot kell tartaniuk.
– Miben lesz más a december 19-i demonstráció, mint a korábbiak, hogyan készül a Tanítanék mozgalom a Köznevelési törvény elfogadásának 5. évfordulójára?
– Ez az esemény annyiban különleges, hogy egy nagyon fontos évfordulóhoz kötődik, azt szeretnék érzékeltetni és kimondani, hogy ez a törvény megbukott. Annak, hogy ez a mostani tragikus helyzet – amit a PISA-tesztek eredményei árnyalnak – kialakulhatott, igenis vannak felelősei. Felelősek mindazok, akik megalkották ezt a törvényt. Róluk egyébként a mai napig nem tudjuk, hogy kicsodák, mert soha arccal és névvel nem vállalták a művüket. Felelősök a parlamenti képviselők, akik elfogadták, és az oktatásirányítás minden vezetője ebben az időszakban, Hoffmann Rózsától Czunyiné Bertalan Juditon át Palkovics Lászlóig. És mindenképpen felelős a területet felügyelő miniszter: Balog Zoltán. Felháborítónak tartjuk, hogy a sokkoló PISA-eredményeket a kormányzati kommunikációban relativizálni próbálják, és át akarják tolni a felelősséget a tanárokra és a diákokra. De hogy a hétfői ne csak egy panaszdélután legyen, szeretnénk alternatívát is kínálni, hogy milyen módon lehetne kijönni ebből a gödörből. A helyzet legnagyobb áldozatai ugyanis a gyerekek, akik évek óta ezt az iskolarendszert kénytelenek elviselni.
– Milyen alternatívát tudnak nyújtani?
– Ennek a részleteiről egyelőre még nem beszélhetek, de a közel 60 közoktatáshoz kötődő (szakmai, érdek-képviseleti) szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) hétfőn bemutatja ezt a dokumentumot. Ezt megelőzően – A Tanítanék Facebook-oldalán immáron három hete – a kritikus oldalunk mellett igyekszünk megmutatni a konstruktívat is. Elkészült egy hatrészes kisfilmsorozat, amely azokat az oktatási alapértékeket mutatja meg, amiket fontosnak tartanánk egy a 21. század kihívásainak is megfelelő új oktatási rendszerben. Ezekben a lehető legérthetőbb módon próbáljuk elmagyarázni azokat az alapvetéseket – például a kompetenciafejlesztést, esélyteremtést, gyermekközpontúságot –, amik egyébként nagyon absztraktnak tűnhetnek a laikusok számára.
– Jó is, hogy említette az érthetőséget. A PISA-eredmények értelmezése kapcsán az látszik, hogy folyik egy magas színvonalú szakmai párbeszéd, viszont nincs nagy társadalmi felháborodás, mert nem feltétlenül értik, mi a gond.
– Nagyon fontos, hogy elkezdjünk ezekről a problémákról közérthetően beszélni. Szakmabeliek, oktatáskutatók már jó ideje hangsúlyozzák a problémákat, és kínálnak lehetséges megoldásokat a maguk nyelvén, de ez nem feltétlenül értelmezhető mindenki számára. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy az elmúlt egy évben rengeteg fal áttört ezen a téren, egyre több emberhez elér, amiről beszélünk.
– A Tanítanék mozgalom szerint a rossz eredményekért elsősorban az oktatáspolitika felelős, de azt a szakértők is sokszor megállapítják, hogy a tanárok egy része jobban szereti, ha megmondják neki, pontosan mit tanítson. Az ön számára pedagógusként mi a PISAeredmények legnagyobb tanulsága?
– Rengeteg dolgon kell változtatni, például a tanárok egyéni motivációin és a képzésen is. Emellett a pedagógusoknak önvizsgálatot kell tartani, hogy vajon értelmes-e, amit csinálnak. De ebben a rendszerben nincs választási lehetőségük, még akkor sem, ha esetleg arra jutnak, hogy változtatni szeretnének. Nem csak az alaptantervvel, a tananyag mennyiségével van a baj, hanem az egész keretrendszerrel, amelyet az utóbbi pár évben végletesen centralizáltak. Ebben az autoriter piramisrendszerben a mozgásteret teljesen beszűkítették, az iskolák mint kreatív értelmiségi alkotóműhelyek nem tudnak működni, hiába ismernek fel problémákat, nincs lehetőségük változtatni. Ha az iskolák autonómiája helyreállna, és megjelenne a szabadság a falak között, az azokat is inspirálná, akik egyébként nehezen mozdulnak.
– Az elmúlt hónapokban volt néhány akciójuk, de kicsit talán csöndesebbek voltak, mint korábban. Milyen lesz a következő időszak?
– Van bőven feladatunk. Azt az elmúlt egy évben sikerült elérnünk, hogy az oktatás ügye folyamatosan terítéken van, mind a sajtóban, mind a személyes beszélgetésekben. Most a PISA-eredmények miatt megint van egy olyan pillanat, amikor az embereket be lehet vonni, fel lehet szólítani, hogy dolgozzanak velünk, mert azt látjuk, hogy ez a hatalom nem ért másból, mint az erőből. De lehet, hogy még abból sem. Azt viszont nem szeretnénk, hogy meg kelljen várni a teljes összeomlást, hiszen az mindenki, de főleg a gyerekek számára tragikus következményekkel járna.
– Palkovics László mindenhol azt mondja, hogy nyitott az egyeztetésre a Tanítanék mozgalommal. Ha megalakul a tervezett Köznevelési Stratégiai Kerekasztal, aminek már a jogszabályi háttere is tisztázott lesz, elképzelhető, hogy részt vesznek benne?
– Azt gondoljuk, hogy Palkovics Lászlóval nincs dolgunk, mert ő leszerepelt, rendre elképesztő inkompetenciáról tesz tanúbizonyságot, egyszerűen nem ért a közoktatáshoz. A CKP egy konkrét és részletesen kidolgozott dokumentumot juttatott el a minisztériumba, amiben lefektetik azokat a demokratikus minimumfeltételeket, amik egy egyeztetéshez elengedhetetlenek. Erre semmiféle reakció nem érkezett, én nem látom a nyitottságot. Hiába állítják, hogy többször akartak velünk tárgyalni, ez egyszerűen nem igaz: valójában először novemberben hívtak el minket a Köznevelési Kerekasztalhoz, ami egyébként – ahogy azt többször fáradhatatlanul kifejtettük – teljesen illegitim. Szerintem az utóbbi időszak azt mutatja, hogy nekünk volt igazunk, amikor azt mondtuk, hogy nem szabad részt venni ezen a fórumon. Ebben a katasztrófahelyzetben ismét álmegoldások születnek, de a szakma hangját most sem hallgatják meg.
Egyelőre kétséges, hogy a PISA-eredmények milyen változtatásokra sarkallják a kormányt, de Palkovics László államtitkár legalább nem vonja kétségbe a teszt fontosságát, és egy háttérbeszélgetésen azt mondta, az eredményeit el kell fogadni. Ugyanakkor azt egyáltalán nem ismeri el, hogy a Fidesz oktatáspolitikája vezetett volna a jelenlegi helyzethez. Palkovics a Magyar Szülők Országos Egyesületének véleményét, mely szerint a Nemzeti Alaptanterv újragondolásáig Magyarországnak nem kellene részt vennie a PISA-méréseken, mert „ezek az eredmények csak lejáratják a magyar diákokat”, egyszerűen baromságnak nevezte. Az államtitkár úgy gondolja, két dolog van, amivel mindenképpen „kezdeni kell valamit”. Az egyik, hogy a magyar gyerekek esetében nagyon erős a családi háttér hatása, a teszten rosszul teljesítők jórészt a hátrányos helyzetűek közül kerülnek ki, és ezt az iskolák nem képesek kompenzálni. Az oktatás módszertanát szerinte szintén át kell gondolni, a tanároknak a tudás átadására kell koncentrálniuk, és véget kell vetni annak a szemléletnek, hogy az megy matektanárnak, aki rossz lenne matematikusnak. Az iskolai autonómia mindenhatóságában viszont nem nagyon hisz az államtitkár. Ráadásul szerinte a tanárok akkor sem élnek a lehetőséggel, ha megtehetnék: például a szakgimnáziumi komplex természettudományos tárgy bevezetésekor is a központi utasításra vártak ahelyett, hogy saját szájuk íze szerint kezdték volna el tanítani a tárgyat. Mindenesetre az oktatási kormányzat egy olyan rendszeren dolgozik, ahol az új, most készülő NAT egyfajta minimum lesz, és Palkovics ígérete szerint a tanároknak jóval nagyobb szabadsága lesz a tanteremben, ugyanakkor azt is hozzátette: a valódi változásokhoz valószínűleg szükség lesz egy pedagógus-generációváltásra is.
Azt ő is elismerte, hogy a különböző pótlékok megszüntetésével eltűntek az ösztönzők a rendszerből, az életpályamodell egyáltalán nem honorálja a pluszmunkát. Éppen ezért a bérrendezés utolsó lépcsőjeként 2017 szeptemberében esedékes 3,5 százalékos emelés egy részét az iskolaigazgatók saját hatáskörben oszthatják majd szét, a pedagógusok által teljesített extra feladatok jutalmaként. Ez borítékolhatóan konfliktusokat szül majd, de Palkovics szerint egy igazgatónak ilyen feladatokat is el kell látniuk. A minisztérium most az eredmények elemzésén dolgozik, amelynek összegzését január második felében ismertetik Orbán Viktorral, aki azt ígérte: mérlegeli a leírtakat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!