A görög válság kezelése során új, a korábbinál markánsabb szerepet talált magának az Európai Bizottság, amely korábban sok bírálatot kapott, hogy nem viselkedik európai „kormányként”. Ez magyarázza az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy jövő január hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
A deficitcélt 8 éve nem teljesítő Magyarország kormánya tehát nem az Orbán Viktor által emlegetett kettős mércével találkozott a héten, hanem a szigorodó uniós pénzügyi renddel, amelynek kidolgozásában paradox módon éppen az Orbán-kormány vállalt jelentős szerepet a magyar EU-elnökség idején. Két szakértőt kérdeztünk.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője: politikai indíttatású a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztésére vonatkozó javaslat. Korábban sok kritika érte a bizottságot, hogy nem viselkedik európai „kormányként”, nos, úgy tűnik, a görög válság kezelése során a korábbinál markánsabb karaktert talált magának az unió végrehajtó szerve. Miközben Athénnal rendkívüli intézkedések egész sorát fogadtatta el „erőből” a bizottság, teljesen megváltozott a szerepe. Az külön pechünk, hogy nyolc éve nem teljesítjük a költségvetési hiánykritériumokat, s éppen akkor kapunk büntetést, amikor egyébként a háttértárgyalásokon jól halad az IMF-hitel megállapodás előkészítése.
A kormány, persze, nincs reménytelen helyzetben, hiszen a már korábban elfogadott és a héten bejelentett, összesen körülbelül 550 milliárdos megszorításokkal az idén nincs messze a 3 százalékos hiánycél. Jövőre azonban számolni kell a válságadók kivezetése miatt keletkező 350 milliárdos költségvetési lyukkal, amit nyilvánvalóan be kell tömni.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője: erőteljes nyomásgyakorlás a bizottság döntése. Ennél többről egyelőre azért sem beszélhetünk, mert leghamarabb 9 hónap múlva lehetnek közvetlen konkrét következményei egy ilyen döntésnek, ráadásul, nincs olyan európai ország, amely 70 százalékosnál jobban ki tudná használni ezt a lehetőséget.
Miután egy időszak végén vagyunk, a projektek ütemezésével jórészt kivédhető a negatív hatás. Ezzel nyilván az Európai Bizottság is tisztában van, s arról sem szabad elfeledkezni, hogy év végéig bármikor automatikusan feloldódik a felfüggesztés, ha Magyarország teljesíti az előírt feltételeket. Miután a szankció hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság aggályosnak tartja a jövő évi költségvetés hiányszámainak teljesülését. Mindenesetre a márciusban esedékes konvergenciajelentés talán eloszlatja az aggodalmakat, különösen, ha a kormány visszatér a Széll Kálmán-terv szelleméhez. Emellett, bár nincs közvetlen összefüggés az IMF/EU-tárgyalások előkészítése és a kohéziós pénzek felfüggesztése között, de észre kell venni, hogy hitelfeltételek teljesítése egyúttal a kohéziós pénzek újbóli folyósítását is jelentheti. Márpedig az IMF-hiteltárgyalások előkészítése jól halad, komoly háttérmunka folyik, s a csúszás javarészt ügyrendi okokkal magyarázható.
Strukturális hiány
Tavaly az öt százalékot is meghaladta a strukturális hiány, amelynek számításakor nem veszik figyelembe az egyszeri tételeket. A költségvetést pedig éppen ilyen egyszeri, nem megismételhető tételek hozták valamelyest egyensúlyba, mint a magánnyugdíjkassza államosítása.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
