Felzabált
pluszpénz
- Alig emelkedett az alacsony keresetűek bére – a drágulás ezt is felemészti
- Nekirugaszkodtak az élelmiszerárak, érdemben drágább lesz az élet
- A közszolgák besokalltak és sztrájkolnak, a munkaadók kétségbeestek és könyörögnek
Megeheti az infláció az idei év béremeléseit. Ezt akár szó szerint is lehet érteni, ugyanis az élelmiszerárak a jelek szerint kezdenek elszabadulni, azaz egyre drágább mulatság lesz a bevásárlás. Megjegyzendő: itt érhető tetten leginkább, hogy igazságtalan a kormány adópolitikája, amikor a fogyasztást sarcolja, ugyanis enni mindenkinek kell. Azaz, amikor híznak az élelmiszerárak, akkor a kevésbé tehetősek is egyre több áfát és jövedéki adót csengetnek be a költségvetésbe.
És ez nem elhanyagolható tétel, ugyanis a szegényebb családok jövedelmük 26,5 százalékát elviszi a „gyomruk”.
Éppen ezért elég aggasztó, hogy egy egyfogásos, egyszerű családi ebédet (mondjuk hárman ülnek az asztalnál) 12 százalékkal többől lehet kihozni, mint egy éve. Hiszen a fenti élelmiszerköltéssel számolva 84788 forint minimálbérből 22469 ment volna tavaly élelemre, de ez a summa átlagosan mintegy 7-9 százalékkal nő, azaz 24266 forintra hasasodik. A különbség mintegy 1797 forint, ez havonta, két keresővel számolva 3594 forint, ami éves szinten több mint 43 ezer.
Az emberek pechjére azonban az árak
elszállhatnak, mivel felpöröghet az
infláció. 2017-re ugyan 2,3 százalékos
általános pénzromlást jósolnak, ami azt
jelenti, hogy a vásárlói kosár termékei
érdemben drágulnak.
Ez önmagában sem öröm, ám két jelenség kimondottan aggasztó. Az egyik az, hogy pont a húsárak szálltak el (például a sertéscomb 15 százalékot drágult, kilóját így körülbelül 1230 forintért vesztegetik), miközben a kormány épp a disznóhús áfáját csökkentette öt százalékra. Így az emelés azt jelzi: az előállítási költségek „durvulnak”: a takarmány, a víz stb. kerül többe. Következésképpen az állattenyésztők a pluszkiadásaikat érvényesítik, ami azt jelenti, hogy a hús nem lesz olcsóbb. És azt is valószínűsíti, hogy nemcsak a húsárak izmosodnak, hanem a zöldségek és a gabonafélék is, hiszen termelésük szintén többe kerül.
Hogy ez nemcsak pesszimista jóslat, az bizonyítja, hogy hiába köszöntött be a szezon, az idényzöldségek ára még mindig jóval borsosabb, mint tavaly ilyenkor – a paradicsom például körülbelül 20 százalékkal kerül többe. Ami azt vetíti elore, hogy a szezon múltával is megmarad az árkülönbség. Hasonlóképpen – értsd: 20 százalék – drágult a kenyér is a húzósabb termelési költségek miatt, így jelenleg 328 forintért lehet egy kilót venni.
Az persze öröm az ürömben, hogy a családok második legnagyobb, a jövedelem 22,1 százalékát felemésztő költsége, a rezsi nem nő, legalábbis a választásokig biztos nem. (A vezetékes gáz árát köbméterenként 101 forinton, míg az áramét – 10 kilowattórás mennyiséggel számolva – 366 forinton betonozták be. Csakhogy úgy tűnik, maga a kormány hekkelheti meg a rezsicsökkentést, ugyanis egy bújtatott költséget akar a rendszerbe építeni. A jövőben nem a kéményseprők vizsgálnák a gázkazánok füstelvezetését (csőállapot, kémény), hanem gázszerelők. Csakhogy amíg az állami kéményseprők ingyen dolgoztak, a szakik mintegy 10-20 ezer forintot is elkérhetnek ezért a mutatványért, amit minden évben ismételni kell.
A fenti állításokat két dologgal lehet opponálni.
Az egyik az, hogy még félidőben jár az ország, az év második hat hónapjában változhat a helyzet. Erre azonban semmi nem mutat. A másik ellenérv úgy hangozhat, hogyha fel is pörög az infláció, a megemelt bérekből még akkor is többre futja, mint tavaly. Nem vitás: a kormányzat valóban izomból tolta meg a járandóságokat, amikor a bruttó minimálbért 15, a garantált bérminimumot (utóbbit szakmunkásoknak fizetik) 25 százalékkal emelte meg. Csakhogy ez a pénz mégsem landolt a robotosoknál. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint azonban a nettó járandóságok korántsem hasasodtak ilyen mértékben, a két fizetési kategóriában foglalkoztatottak 2-8 százalékkal vittek többet haza. Ezt egyrészt az indokolja, hogy a munkaadók 15-20 százaléka részmunkaidős állásba sorolta át azt, akit eddig nyolc órában foglalkoztatott, másrészt az magyarázza, hogy divat volt a melósokat minimálbéren bejelenteni és egy kis pluszt csúsztatni a zsebükbe. Ez a többletpénz most kifehéredett, ám mivel a magasabb bért masszívabb adóteher terheli, érdemben nem emelkedett a nettó. Különösen igaz ez az állítás a cafetéria-rendszer változását is figyelembe véve: a béren kívüli juttatások terheinek emelése következtében a legtöbb munkaadó nem biztosít utazási kedvezményt, étkezési utalványt. Azaz a kevésbé jól keresők – jellemzően a dolgozó szegények – körében nem „szálltak el a bérek”.
Nem kell tapasztalat, képzettség.
Brutális munkaerő-piaci helyzet rajzolódik ki abból a mintegy 34 700 álláshirdetésből, amit a legnagyobb álláskereső oldalon, a profession.hu-n tettek közzé. A jelek szerint már csak az a lényeg, hogy jöjjön valaki dolgozni, a végzettség egyre kevésbé fontos: a meghirdetett pozíciókra 65,5 százalékban elegendő a közép- vagy alapfokú végzettség. A munkatapasztalattól is hajlandók eltekinteni (vagy jóval szolidabbal is beérik) a cégek: az állások több mint háromnegyedénél egyáltalán nem elvárás a tapasztalat, illetve ahol mégis, ott 1–3 évnyi rutin már elegendő. A legtöbben (21 százalék) szakmunkásokat vennének fel, de erős (13 százalék) a fizikai, a segéd- és a betanított munka iránti kereslet. (Az élénkülő építőipari beruházásoknak és a külföldre költözött munkaerőnek köszönhetően az elmúlt három hónapban 61%-kal több betanított munkást kerestek a munkáltatók, mint tavaly ilyenkor.) A legnagyobb munkaerőhiány bolti eladókból, fizikai és betanított munkásokból, valamint programozókból van – úgyhogy nem csoda, hogy az értékesítés, a kereskedelem a harmadik legerősebb (8 százalék) munkásfelvevő szektor.
Sanyarú közszolgálat.
S. O. S. adatszolgáltatásra kötelezték (vagy akarták kötelezni) a jegyzőket a kormányhivatalok – mégpedig arról, hogy melyik önkormányzatnál sztrájkoltak az előző hétfő reggel.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint az adatszolgáltatásnak semmilyen jogalapja nincs, így egyetlen jegyzőnek sem kötelessége, hogy bevallja: beszüntették-e a munkát a polgármesteri hivatalban vagy sem. Annyi azonban publikus, hogy több mint 5 ezer önkormányzati dolgozó lépett sztrájkba – ami meglepő bátorságra vall, ugyanis a kormány több tagja – például Lázár János – világossá tette, nem veszi jó néven, hogyha a közigazgatás munkavállalója sztrájkol. Az egzisztenciális félelmeket azonban valószínűleg felülírta, hogy az önkormányzatok dolgozóinak zöme az utóbbi nyolc évben egyre rosszabbul él, mivel bére nem növekedett, magyarán: legalább 10-15 százalékkal ér kevesebbet a keresete. Az MKKSZ most azt követeli, hogy a kormány azonnal emelje meg 25 százalékkal a helyhatóságok robotosainak pénzét, illetve jövőre további 12 százalékkal tornázza fel a járandóságot.
A magyar bérek a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás (azaz a legfontosabb állami feladatok) területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal, mint Csehországban – így számol a Policy Agenda.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!