Harcos és munkás őszt ígér nekünk Orbán Viktor. Persze megszokhattuk: ha Orbán munkához fog, annak legtöbbször harc a vége. Az ilyesmit szokták forró ősznek nevezni a politikai elemzők. A forróságot évek óta ígérik, mindig nyár végén, de több jel mutat arra: ezúttal bejöhet a jóslat.

 
fotó: Yves Logghe, MTI/AP

Miután a héten Schmitt Pál államfő is megrendelte őszre a kormánytól a sarkaltos törvényeket, nem lehet kétséges, hogy jövő héttől újra beindul a kétharmados parlamenti úthenger. Olyan, az ország jövőjét hosszú távon is meghatározó törvényekről születhet döntés, amilyeneket nálunk szerencsésebb helyeken évekig vitatnak szakértők és politikusok. Eldől például, milyen módon szabja újra, esetleg magára a választási rendszert a kormánytöbbség.

Közben a kormány parlamenti és azon kívüli ellenzéke is arra készül, magasabb fokozatba, nagyobb hangerőre kapcsol. Addig is a legsürgetőbb, egyben leginkább szorító dilemma: hogyan fog a kormány még idén százmilliárdot, jövőre pedig újabb mintegy 5-600 milliárdot megspórolni úgy, ha nem változtat a kudarcosnak tűnő gazdaságpolitikáján és tartja magát ígéretéhez, miszerint nem lesz megszorítás? Orbán Viktoron és Matolcsy Györgyön kívül nincs olyan hozzáértő, aki szerint ennek a feladványnak lenne megoldása. Számba vettük, mi vár ránk az őszi politikai szezonban.

Lyukak

Érthetetlen a kormányzat kommunikációja a „költségvetési lyukról”. Az idei 100 milliárdot ugyanis a törvénykezési átfutás miatt már nem lehet adóváltozásokkal betömni, míg a jövő évi félezermilliárdhoz meg egysze­rűen nem elég, ha megemelnek egy-két adót. Ennyi tartalék csak a személyi jövedelemadózásban van.

Eleve félreértés persze, ha lyukról, s nem lyukakról beszélnek. Mert nem csupán a már folyó költségvetést érinti az a sajnálatos körülmény, hogy az idei évben várt 3 százalék helyett csak körülbelül 2 százalékos lesz a gazdasági növekedés.

Az ősszel elfogadásra kerülő jövő évi büdzsé is szigorúbb kell legyen az ideinél, különösen, hogy a következő évre további gazdasági lassulás prognosztizálható. Más szóval, azt a bizonyos 100 milliárdot most kell összekaparni, miközben a költségvetés tervezésekor további néhány százmilliárddal kell javítani a bevételek és kiadások mérlegét. Így legalább két lyuk adódik: egy kisebb már idén, s egy nagyobb jövőre.

Az adótörvények változtatásával az idei bevételek már aligha növekednek, egyszerűen a parlamenti és az adminisztrációs átfutás okán. A 100 milliárdos kisebbik lyuk foltozása szempontjából ezért szinte csak a kiadási oldal kurtítása jöhet szóba. Sor kerülhet leépítésekre is, bár a végkielégítések miatt az idei költségvetés helyzetét ez igazából nem javítaná. Valószínűbb, hogy kifizetéseket, beruházásokat csúsztatnak át a jövő évre, esetleg az adósságátvállalásokból (MÁV, BKV, PPP-konstrukciók) halasztanak.

Orbán Viktor miniszterelnöknek is inkább a 2012-es büdzsé miatt fájhat a feje, ugyanis a jövő évi lyuk nem 100 milliárdos. Ha csupán ekkora lenne, akkor valóban betömködhetnék a kormányfő által említett jövedéki adó-emeléssel. Csak az a gond, hogy az alkohol, a cigaretta, a szerencsejátékok és az egészségtelen élelmiszerek adóin a pangó belső fogyasztás mellett csupán tízmilliárdokat lehet fogni. De százmilliárdok kellenének: 5-600 milliárdra tehető az a költségvetési lyuk, amit a jövő költségvetés tervezésekor még le kell fedni a tavasszal vázolt Széll Kálmán-tervhez képest, amely egyébként már önmagában is egy súlyos takarékossági intézkedéseket tartalmazó masszív kiigazítás, hogy ne mondjuk: megszorítás volt.

A gazdaság vártnál gyengébb idei és a jövőre várható még gyengébb teljesítménye ugyanis nem csak a költségvetés bevételi oldalát szűkíti, de az államháztartási hiány és az államadósság viszonyítási alapját (GDP) is csökkenti. Ami azért fontos, mert a hiánycél nem egy abszolút szám, hanem a gazdaságunk egyik éves teljesítménymutatójának 3 százaléka. Magyarán, ha gyorsul a gazdasági növekedés, akkor többet költhet a kormány, lassuló pályán meg egyre kevesebbet.

Lehetséges tartalék: a nyugdíj

A személyi jövedelemadózás lehet az a terület, ahol a jövedéki adókhoz képest egy nagyságrenddel nagyobb a tartalék, vagyis százmilliárdokkal növelhető a bevétel. Nagyjából 250 milliárd forintot jelentene a bevételi oldalon, ha a tavalyi ígéretek ellenére jövőre nem vezetnék ki az úgynevezett félszuperbruttót az szja-ból. (Az adócsökkentési tervek részeként ugyanis évente „felezik” a szorzót: a bruttó bér idei 1,27-es szorzója helyett jövőre 1,135-ös szorzó következne.) Hasonló összeggel, körülbelül 250 milliárddal lehetne növelni a bevételeket, ha kisöpörnék a rendszerből a már eleve is csökkentett adójóváírást. Végül 150-200 milliárdot hozhatna, ha feladnák az egykulcsos rendszert, s akár egy második kulcsot, akár egy speciális (szolidaritási) adót vezetnének be. És természetesen a három lehetőség kombinációi is megoldást jelentenek.

Eddig azonban úgy tűnik: Orbán nem kíván változtatni a súlyos gondokat okozó, társadalmilag pedig igazságtalannak bizonyult adórendszerén. A héten a közgazdászokkal tartott egyeztetésen több résztvevő számára az is kiderült: az egykulcsos adó nem is Matolcsy Györgynek, hanem magának a miniszterelnöknek „fixa ideája”.

Orbán Viktor a hét közepén egy rádióinterjúban megemlítette, hogy újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentés bejelentésére kerül sor a jövő héten. Annyit már közöltek, hogy a csökkentés forrása a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz. Ezt sokan úgy olvasták, hogy az államosított ma­­gán­­nyugdíjvagyon terhére tervez újabb lépéseket a kormány. Csakhogy az einstandolt vagyonnak mára csak az állampapírokban, illetve egyéb részvényekben lévő része maradt meg. Ezeket most érvényesíteni őrültség lenne, a piaci bizonytalanság miatt egy ilyen lépés jelentős vagyonvesztéssel járna. Vagyis, amikor Orbán a nyugdíjrendszerről beszél, akkor az időskori ellátást biztosító nyugdíjkasszát értheti alatta. Ha így van, talán nem is áll olyan távol a valóságtól a szakszervezeti vezetők lapunkban is megfogalmazott félelme: a nyugdíjak megadóztatása következhet.

Erőpolitika

Valami tehát készül, hogy aztán ősszel ismét felpörögjön a parlamenti törvénygyár munkája, mely nemcsak várakozásokkal és bizonytalansággal, hanem az erőpolitika folytatásával is járhat.

Az Orbán-kormány eddigi tevékenységét megalakulása óta kísérik a jogállam és a demokrácia lebontására vonatkozó nyílt ellenzéki kritikák, melyek csillapodására az ősz folyamán sem lehet számítani. Az újonnan kinevezett alkotmánybírák tevékenysége – a magán­nyug­díjpénztárak ügyében már ők is szavaznak –, Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának esetleges felfüggesztése, vagy éppen az államadósság növekedésének okait vizsgáló országgyűlési albizottság további működése mindegyike olyan terület, melyek megítélése aligha marad a szakmai és jogi keretekben.

Mivel a Fidesz által beígért „elszámoltatás” érdemi eredményekkel eddig nem járt, így e téren is nagyobb sebességre kell kapcsolnia ahhoz, hogy a „múlttal való leszámolás” igénye ne a Jobbik népszerűségét erősítse. Az eddigi tapasztalatok szerint, ha a kormányt valamilyen kudarc éri, megszaporodnak az előző kormányok politikusait érő vádak. A legfrissebb az új megfigyelési ügy, amely szerint a titkosszolgálatok adatokat gyűjtöttek Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról. Az újsütetű vádak kapcsán figyelemreméltó a Fidesz és hozzá kötődő médiagépezet visszafogottsága: úgy tűnik, el akarják kerülni azt a felsülést, ami ehhez hasonló ügyben az első Orbán-kormány indulásakor érte őket.

Nem lehet kétséges azonban, hogy a parlament a jövő héten felfüggeszti majd Gyurcsány Ferenc volt kormányfő mentelmi jogát, így szabad lesz az út az ügyészség előtt Gyurcsány megvádolására a Sukoró-ügyben. Az eddigi hírek alapján az ügyészség hivatali visszaéléssel vádolja Gyurcsányt, azért mert szerintük „utasításértékű iránymutatást” adott a Sukorón 2500 munkahelyet teremteni kívánó amerikai befektetővel folytatott első megbeszélésen. Ezt a vádat még a kormánypárti többségű mentelmi bizottság sem tartotta megalapozottnak, ezért korábban úgy határozott: addig nem dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről, amíg az ügyészség dokumentumokkal nem támasztja alá a megfogalmazott gyanúját. Az ügyészség a kért dokumentumokat nem küldte meg, a bizottság jövő héten mégis szavazni fog. Nehéz elhessegetni a feltételezést: a korábbi bizottsági álláspontot a politikai megrendelés írja felül. A Fidesz-kormány által magas állami kitüntetésben részesített ügyész vezette eljárás azért sem tűnik mentesnek a politikai befolyástól, mert a Sukoró-ügy összes szereplője eskü alatt azt vallotta: nem kaptak konkrét utasítást a telekcserére Gyurcsánytól, a miniszterelnök pusztán a beruházás megvalósulásának jogszerű elősegítését szabta feladatul az arra illetékeseknek. A volt kormányfő mindenesetre eltökéltnek tűnik, határozottan fogalmazott Orbánról. – A magyar történelembe gazemberként fog bevonulni, egy szerencsétlen III. Richárdként, aki cselt vetett, de rajta vesztett. Hogy közben esetleg engem becsukat? Ugyan! Mit számít? Egyszer annak is vége lesz, és erősebben, bölcsebben jövök ki, mint ahogy bementem. A franc se akar mártír lenni. Ki akar becsukva lenni? Én nem. De minden pátosz nélkül mondom, nyugodtan vállalom sorsomat ezekkel a brigantikkal szemben – írta legutóbbi Facebook-bejegyzésében.

Hogy Gyurcsány mellett utódja, Bajnai Gordon is a Fidesz célkeresztjébe kerülhet, jelzi: a volt miniszterelnököt másfél napon keresztül faggatta az ügyészség a héten Sukoró-ügyben. Azonban Bajnai sem tűnik ijedtnek. Meghallgatása utáni közleményében kiállt a beruházás mellett, azt írta: a beruházás jelentősen hozzájárult volna a magyar gazdaság növekedéséhez, nagyságrendje megfelel a Mercedes kecskeméti, az Audi győri és az Opel szentgotthárdi beruházásáénak. Ezzel együtt a politikai pletykák arról szólnak, újabb ügyekben kívánja megvádolni a Fidesz volt képviselőjelöltje által vezetett Legfőbb Ügyészség Bajnait, aki egyébként ezekben napokban kezdi meg kéthónapos vendégtanári munkáját New Yorkban a neves Columbia Egyetemen.

Ellenzéki esélyek

Tavaly tavasz óta egyre erőteljesebben hallatja hangját a civil társadalom is, amely az ősz folyamán ismét „lehetőséget” kap arra, hogy utcára vigye a politikát. A szakszervezetek és a civil mozgalmak őszi terveiről keretes írásaink szólnak, ennek alapján nem kizárt: ez az ősz „szakszervezeti reneszánszról” is szólhat. Nagy kérdés, hogy az említett tüntetésekre, kritikákra továbbra is az erőpolitika jegyében válaszol-e a kormány, vagy a tárgyalásos megoldást választja. Ha az előbbit, úgy fennállhat, hogy október 23-a az ellenzéki tiltakozás „ünnepe” lesz. Ehhez a demokrata ellenzéki pártok magukra találása is szükséges. Ez leginkább az MSZP kapcsán kérdéses, melynek belső vitái a novemberi kongresszusig biztosan napirenden lesznek, ott azonban lezárulhatnak. A hírek szerint új stratégiai irányt kíván szabni a párt közpolitikai felkészülésének és kommunikációjának Mesterházy Attila pártelnök, ugyanakkor a pártszavazás eredményét nagy sikerként megélő, Gyurcsányhoz kötődő Demokratikus Koalíció is közzétette a napokban: „ősszel mindent megteszünk azért, hogy a november 12-én tartandó MSZP-kong­resszuson érvényt szerezzünk a tagság által a pártszavazáson kinyilvánított igényeknek”.

Az LMP profiljának tisztulásához hozzájárulhat, hogy az OVB a párt tizenhat népszavazási kezdeményezése közül tízet hagyott jóvá. A sikeres aláírásgyűjtés az ellenzéki oldal eddigi legnagyobb eredménye lehet. Ugyanakkor a demokratikus ellenzéki pártok együttműködésének kérdése minden eddiginél élesebben vetődhet fel Gyurcsány esetleges megvádolása kapcsán. Hiszen az ügyészségi eljárás ürügye Schiffer András LMP-frakcióvezető feljelentése a Sukoró-ügyben.

A valamivel magasabb támogatottságot a nyáron stabilizálni tudó Jobbik célja nyilvánvalóan továbbra is a Fideszből kiábrándult radikális szavazók megszólítása. Ebben a cigányellenes retorika mellett a gazdasági populizmus, illetve bank-, valamint bankárellenesség lehet a szélsőjobboldali párt új iránya. Ezt jelzi a héten bejelentett kezdeményezésük: hétfőtől aláírásgyűjtést indítanak a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban. Annak a kérdésnek a megválaszolását kérik az emberektől: „Egyetért-e azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a felvétel időpontjában lévő árfolyamon történjen meg a forintosítás és ennek a terheit a bankszektor viselje?”

Ami a Fideszt illeti: az ősz nagy kérdése, felerősödik-e, nyilvánosságot kap-e a párton belüli elégedetlenek hangja. Második vonalbeli fideszesekkel beszélgetve gyakori az érzés: cizelláltabb szókinccsel szidják saját kormányukat, mint egyes ellenzékiek. Hogy ezekből lesz-e rövid távon politikai erő, az is kiderülhet az előttünk álló hónapokban.

Egyes információk szerit a miniszterelnök a nyári felcsúti kormányértékelő beszélgetéseken egyértelművé tette miniszterei számára: mandátumuk az idei év végéig szól. Ennek alapján ősszel aligha várhatók jelentős személycserék a kormányban. A kormányzati pozíciók osztogatása eszköz lehet ugyanakkor a kormányfő kezében az esetleges belső ellentétek leszerelésére is.

Az említetteken felül az ősz folyamán a kormánykritikusok bővelkedhetnek az „ellenzéki” témákban.

A választási rendszerrel foglalkozó, a helyi önkormányza­tokról vagy a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatok ügyében aligha kerülhető el az éles politikai harc: a 2014 utáni „világ” ugyanis a fenti törvényekben dől majd el. A választójogi törvény kiemelkedik ezek közül. A várhatóan még szeptemberben a parlament elé kerülő javaslat tétje világos: bebetonozhatja-e magát hosszabb távra a hatalomba, az esetleges népszerűségvesztés ellenére is a Fidesz.

A pár éve Brüsszelbe száműzött Áder János által készített és a Fidesz-elnöksége által már jóváhagyott szövegtervezet az ellenzék részéről egyhangú elutasításba ütközött. Ennek ellenére a Fidesz–KDNP a maga kétharmadával valószínűleg egymaga fog dönteni a végleges szabályokról. Ugyanakkor a kormányzó erőnek érdeke kell legyen, hogy minden egyes párt számára legitim választási rendszert hozzon létre. Ezen kívül az egyes Fideszen belüli csoportoknak is meg kell majd állapodniuk egymással, hiszen a parlament létszáma radikálisan csökken, vagyis 2014-től a Fideszen belül is sokan lesznek, akik nem lesznek tovább országgyűlési képviselők.

Bár a közvélemény-kutatási adatok egyelőre még nem igazolják vissza, az ősz folyamán megdőlhet a (jó) kormányzás kompetenciájába vetett választói bizalom. Az Orbán-kormány ugyanis kevés érdemi eredményt (kedvező adatot) tud felmutatni ahhoz, hogy a következő hónapok belpolitikai konfliktusait, gazdaság- és társadalompolitikai lépéseit érdemi népszerűségvesztés nélkül megússza. A fent felsorolt ügyek konfliktusos kezelése esetén elfordulhatnak a választók Orbántól. Ez azonban csak egy, a lehetséges forgatókönyvek közül. Most még nem tudjuk, hogy a szereplők színpadra viszik-e. Csak az biztos, hogy „valami készül”.

 

Az MSZP elnöke szerint tandíjat, vizitdíjat és svéd nyugdíjmodellt jelentett be Orbán Viktor, amikor azt mondta, önfenntartóvá kell tenni az felsőoktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert – erről a TV2-nek nyilatkozott pénteken este Mesterházy Attila. A szocialisták első embere arra számít, hogy a küzdelmes őszt, nehéz tavasz fogja követni, amikor megérzik majd az emberek ezeknek az intézkedéseknek a következményeit. Megismételte pártja álláspontját, hogy az ország érdekében Matolcsy Györgynek mennie kell, valamint azt, hogy pénzügyminisztériumra és egy új emberre van szükség.

Szakszervezeti nagykoncert elõzenekarral

Hétfőn, a parlament őszi ülésszakának megnyitása napján élőlánccal veszi körbe több ezer szervezett dolgozó az Országházat, hogy felhívják az országgyűlési képviselők figyelmét a munkavállalókat hátrányosan érintő, a kiszolgáltatottságukat növelő új munkatörvénnyel kapcsolatos kifogásaikra, amelyeket egyébként valamennyi honatya e-mail címére is eljuttatnak. A munka világát szabályozó törvény tervezete szerint jelentős jövedelemcsökkenéssel jár a műszak- és túlórapótlékok megszüntetése, könnyebben, akár végkielégítés nélkül is kirúgható a dolgozó, akinek – ha marad – nem kell a hozzájárulása ahhoz, hogy megváltoztassák a munkakörét, egyoldalúan módosíthatják a munkaviszonyát, s ha esetleg kárt okoz, a teljes összeget neki kell majd kifizetnie. A tervezett jogszabály gyengíti a munkavállalók érdekérvényesítésének lehetőségeit is, és megszűnik a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme.

A forró ősz legnagyobb, a legtöbb embert mozgósító megmozdulása mindazonáltal a szakszervezeti akcióegység szeptember 29-re meghirdetett úgynevezett D-day akciója lehet. Erről Székely Tamás, a vegyészszakszervezet elnöke, az egyik főszervező annyit árult el, hogy „szeptember 12-e a nagykoncert előtti előzenekarnak tekinthető”. Tömegdemonstrációk lesznek, helyenként akár sztrájkok, és olyan törvényes nyomásgyakorló eszközöket is bevetnek, amelyekkel reagálni lehet az eddigi kormányzati politikára. A munkavállalók körében a tapasztalatok szerint egyre nagyobb a feszültség, amit tovább gerjeszt az a legfrissebb információ, amely szerint a kormányzat a nyugdíjak megadóztatására készül annak érdekében, hogy minél több bevételhez jusson. Arra a felvetésünkre, hogy eldurvulhat a szakszervezeti kezdeményezés, Székely azt mondta: ha a hatalom, a kormány nem hajlandó stílust és szemléletet váltani, könnyen elszabadulhat a pokol, társadalmi robbanás következhet be, de emiatt szerinte a szakszervezeteket nem lehet felelősségre vonni.

A következő hetek tiltakozó akcióival a szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a kormány tárgyaljon a szociális partnerekkel a nyugdíjról, az adórendszerről, a gazdaság helyzetéről, az új Munka Törvénykönyvéről, a sarkalatos törvényekről. Ha a kormány ez elől elzárkózik, a tiltakozó akciók októberben folytatódnak.

(K. J. E.)

 

Szeptembertõl aktivizálódnak a civilek is

– Elég forró lesz az ősz, erre készüljön mindenki – figyelmeztet Székely Sándor, a Civil Kontroll – Egymillióan a Demokráciáért Egyesület (EMD) társelnöke. A sajtószabadságért létrejött Facebook-csoport (Millások) közreműködésével alakult egyesület a nyáron is tevékenykedett, s azt ígérik: ennek eredményét heteken belül tüntetések és beszélgetéssorozatok formájában mindenki tapasztalhatja. Szeptember 17-én Párbeszéd a demokráciáról címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek a nemzeti demokrácia napjának alkalmából. Várnak minden demokratát a Városligeti Sörsátorba, amin Tétényi Éva, Árok Kornél, Kónya Péter, számos civil, valamint szakszervezet is részt vesz, de tárgyalnak a Magyar Demokratikus Chartával is. Szeptember 23-25. között az EMD Esztergomba megy, ahol Tétényi Éva szervez pikniket. Szeptember 30-án társadalmi kerekasztalt rendeznek civil szervezetekkel, egy országos rendezvénysorozat első állomásaként a budapesti Nagy Imre-szobornál. Október 23-án pedig az egyesület a Millával tart közös tüntetést, felszólalókkal és zenével.

(K. V.)

 

Sarkalatos törvények

• Állampolgárságra vonatkozó részletes szabályok
• A címer és a zászló használatának szabályai
• Állami kitüntetések
• Családok védelme
• A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését biztosító független hatóság létrehozása
• Pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályai
• A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályok
• Nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályok, helyi és országos önkormányzataik megválasztásának részletes szabályai
• Katonai szolgálat teljesítésének formái és részletes szabályai
• Választójog
• Magyarországon élő nemzetiségek részvétele az Országgyűlésben
• Országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályok
• Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések szabályai
• Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségének szabályai
• A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályai és javadalmazása
• Önálló szabályozó szervek létrehozása
• Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályai
• A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályai, valamint a bírák javadalmazása
• Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályai, valamint javadalmazásuk
• Helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályok
• A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményei
• Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének köre, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátai és feltételei
• A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályai
• A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályai
• A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok
• Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályai
• A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályai
• A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályok
• A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályok, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályai, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályok
• A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályok

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!