A kínai kormányfő magyarországi látogatásának hosszú előtörténetébe az is beletartozik, hogy a jelenlegi kormánypárt szemében az akkor „kommunista Kínának” nevezett népköztársaság jó ideig vörös posztót jelentett. 1989-ben, amikor a Tienanmen téren eldördült a tragikus sortűz, a Fidesz ezt a közlemény fogalmazta meg: „Kérjük az Egyesült Államok kormányát, hogy vizsgálja felül és vonja vissza a közeli napokban hozott döntését, amelyben a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt biztosítja Kínának”.
Nem egészen két esztendővel később, amikor a kínai külügyminiszter Magyarországra látogatott, Deutsch Tamás így nyilatkozott: „Semmilyen gazdasági racionalitással nem magyarázható a kínai külügyminiszter, Csien Csi-csen magyarországi látogatása. Ez nem szolgál mást, mint egy véres kezű diktatúra politikai szalonképessé tételét”. Ezután nyolc(!) évvel, 1999. február végén Rogán Antal, a Fidesz által kezdeményezett Diktatúraellenes Akciócsoport alakuló ülésén fogalmazta meg ezt a követelést: az Országgyűlés választott tisztségviselői ezentúl ne utazzanak olyan országba, ahol nem szabadon választott parlamentek működnek, és ne is fogadjanak ilyen államból érkező delegációt; Kínát is külön megemlítette erre vonatkozó felsorolása. 2000-ben, amikor a dalai láma, a tibeti buddhizmus legfőbb méltósága Budapesten járt, Orbán Viktor is fogadta őt. Mint az MTI akkor jelentette, a beszélgetés után a Fidesz elnöke „a buddhista hagyománynak megfelelő hosszú fehér kendővel a nyakában hagyta el a tárgyalóhelyiséget”. A Fidesz 2002 után még tiltakozott Medgyessy Péter kínai látogatása ellen is. A későbbi álláspontváltozás első fecskéi közé tartozott Orbán 2005. szeptemberi kijelentése egy diplomatakonferencián: „2006 után új fejezetet kell nyitnunk hazánk és az ázsiai országok között a politikai és a kereskedelmi kapcsolatok terén”. Megállapításának két pikantériája is volt, az első, hogy – mint a fogalmazásból kitetszik – a választási győzelem biztos tudatában tette, mint utóbb kiderült, tévesen. A második, hogy röviddel korábban a mindenkori pártálláspontot a Nyugat számára elemző Budapest Analyses még az állítólagos fő dilemmát így fogalmazta meg: vajon Tokióra vagy Pekingre kell-e a nagyobb figyelmet fordítani? Félreérthetetlenül új álláspontot fogadott el a pártvezető 2008. október 8-án a gyáriparosok szövetségének találkozóján: „A nyugati világ szembesülni kénytelen azzal az új politikai-gazdasági kombinációval, amelyet korábban nem ismert, s legjobb meghatározása a szabadságot korlátozó autoriter politikai rendszer egyfelől, és a piacgazdaság másfelől. Úgy tűnik, hogy ezek az országok váltak a globalizáció haszonélvezőivé, mint Kína, Oroszország és a muszlim államok”. 2009 decemberében Orbán Pekingbe látogatott, és útja végeztével kijelentette, annak legfőbb eredménye a Fidesz kapcsolatfelvétele a Kínai Kommunista Párttal.
Mindenesetre 2011-re beértek azok az erőfeszítések, amelyek évekkel korábban az előző kormányok időszakában kezdődtek. Mára kapcsolataink Kínával a modernizálás egyik fontos összetevőjét jelentik: a Magyarországra irányuló kínai export 90 százalékát high-tech eszközök, korszerű elektronikai berendezések adják. A világ második legnagyobb telekommunikációs berendezés gyártója, a Huawei például jelentékeny összeszerelő bázist készül létrehozni Pécsett és Komáromban, a szintén kínai ZTE pedig a Telenor Magyarország 4G mobilhálózatának kiépítésén dolgozik, Berettyóújfalun kínai vállalati háttérrel indulna be egy legkorszerűbb technológiai színvonalat képviselő napelemüzem. A hosszú diplomáciai előkészítés eredményét tükrözte az is, hogy Kína 2010-ben Budapesten hozta létre az állami befektetésösztönzési ügynökség (Chinese Investment Promotion Agency) első külföldi irodáját, amely egyszersmind európai központként is működik. Mára biztosítottnak látszik Peking részvétele a MÁV talpra állításában. Erről már áprilisban, a kínai fővárosban egyezmény született, amely szerint a világ egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportjaként számon tartott kínai cég, a CRCC technológiai, építési és finanszírozási eszközökkel vesz részt a MÁV korszerűsítésében: ebbe beletartozik a meglévő vasútvonalak berendezéseinek modernizálása, új vasútvonalak tervezése és építése, mozdonyok és vasúti berendezések gyártása és leszállítása. Az együttműködésbe foglaltak finanszírozásának értékét több száz milliárd forintra taksálják. A vasútfejlesztéshez hasonló konstrukcióban épülhet meg a Liszt Ferenc légikikötőt a fővárossal összekötő gyorsvasút. Dinamikus előrelépés várható a magyar–kínai pénzügyi együttműködés fejlesztésében is. Ez a tervek szerint azt jelenti, hogy Kína az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank kötvényeiből vásárol, forrást teremtve ilyen módon a beruházási együttműködéshez.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
