Egyre többen vagyunk, de fogyunk is. A két ellentétes állítás különlegessége, hogy egyik sem hordoz pozitív következményeket. Hivatalosan holnap, október 31-én a Föld népessége eléri a 7 milliárdot. Eközben hazánkban a legújabb adatok szerint egyre fogy a népesség. Ráadásul Európában nem vagyunk ezzel egyedül – bár elsőként, már 1981-ben megéreztük a csökkenést.

  <h1>fotó: AFP</h1>-
  <h1>fotó: Indranil Mukherjee, AFP</h1>-

fotó: AFP

- – Kép 1/2

A népességrobbanás az utóbbi évek egyik legégetőbb problémájává nőtte ki magát. Rohamos léptekkel népesítjük túl a bolygót, olyan sebességgel, melynek következményeit egyelőre fel sem tudjuk mérni. 7 milliárd ember – felfoghatatlan szám, pedig a küszöbön áll, legalábbis hivatalosan. Azért nem kell túl komolyan venni a pontos dátumot, inkább jelképes nap lesz a hétfő. A szakértők egy része szerint akár már hónapokkal ezelőtt megszülethetett az a baba, amelyik 7 milliárdra növelte a teljes népesség számát, mások szerint viszont ez a pillanat még nem következett be, és 2012 februárjára jósolják a történelmi eseményt. A nagy eltérések oka elsősorban az adatok feldolgozhatatlanságában keresendő. Leginkább csak találgatni lehet, mennyire gyors – vagy máshol éppen lassú – a népesség számának növekedése.

Hogy mi történik, ha túl sokan leszünk? Egyes régiókban már kezdik megismerni a választ: éhínség, kifogyó vízkészletek, elhasznált, termelésre, állattenyésztésre nem alkalmas, elsivatagosodott földterületek. Egyre több terhet rakunk a bolygóra, amely egy idő után nem lesz képes regenerálódni. Emellett fontos tényező a zsúfoltság, amely szükségszerűen agresszióhoz vezet. Egy szűk térben élő közösség tagjai, ha úgy érzik, nincsenek meg az alapvető feltételei annak, hogy biztosítsák létszükségleteiket, küzdeni kezdenek az életben maradásért. Ez azonban a kimerülő készletek mellett egyre nehezebbé válik majd, a kutatók ezért már jó ideje feketére festik a jövőképet: hosszú távon pedig akár ismételt háborúk törhetnek ki az élelem, a víz és az energiahordozók birtoklásáért. Mert ahogy nő a népesség, úgy nő a szegénység is: a népességnövekedés háromnegyede a fejletlen térségekre esik, közel fele pedig Afrikára: Fekete-Afrika ma 856 milliós lakossága 2100-ra 3,5 milliárdra nő. Szomáliában, Nigériában, de még Afganisztánban is 6-7 közötti értéket mutat a termékenységi ráta (a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga), azaz egy-egy nő akár hétnél is több gyereket szülhet élete során. Így a világ népességének rohamos növekedése elsősorban Afrikának köszönhető, bár India sem „szerénykedhet”, 2,7-es termékenységi rátájának köszönhetően 2050-re az ország lakosainak száma megelőzi majd Kínáét.

Mi, magyarok persze megint kivételként erősítjük a szabályt. Fogyunk, méghozzá feltartóztathatatlanul. Ráadásul ez a csökkenés nem új keletű, harmincéves folyamatról van ugyanis szó. A természetes fogyás elsődleges oka a születések számának folyamatos csökkenése, emellett kiemelkedően magas az európai átlaghoz képest a halálozási ráta. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy évről évre egy kisvárosnyi lakossággal csökken a létszámunk, bár a mutatókat a bevándorlók azért némileg korrigálják. Az utóbbi időben pedig a számításokat bonyolulttá teszi az elvándorlók egyre növekvő száma – tudtuk meg Pongrácz Tiborné demográfustól, a KSH szakértőjétől. „Azt még nem tudjuk, mi lesz ennek a vége. Vártuk, hogy a Ratkó-unokák, az 1974–79 közt született gyerekek, nekikezdjenek a családalapításnak, de amire számítottunk, az nem következett be. Pedig abban a nemzedékben elég sokan vannak ahhoz, hogy hosszú idő után növelni tudják a születések számát. Ám mostanra lassan kifutnak az időből” – magyarázta a demográfus. Az utánuk következő, ’80-as generáció körében pedig már egész más értékek kerültek előtérbe. Míg a hetvenes években a nők 90 százaléka legalább egyszer házasságot kötött, mára 30-35 százalékuk arról számol be, nincs kivel családot alapítania. Míg korábban az egyedüllét, a gyermeknélküliség sajnálatra méltó állapotnak számított, napjainkra egyfajta hedonista életmód vált egyes körökben népszerűvé, ráadásul a nők jelentős része nem tud, vagy nem mer szülési szabadságra menni, mert a karrierjére kell koncentrálnia.

A helyzet nem csak Magyarországra, Európa legtöbb országára igaz. A termékenységi ráta sok helyen kritikusan alacsony. Ahhoz, hogy a népesség ne csökkenjen, ennek a mutatónak 2 fölötti értéket kell elérnie. Magyarországon, csakúgy, mint Kelet- és Közép-Európában, 1,3-1,4 körül mozog, de Németországban és Ausztriában is 1,4.

A tudatos, jól finanszírozott gazdaságpolitika változtathat a helyzeten, ezt mutatja Franciaország és Svédország példája, ahol jól kidolgozott szociálpolitikai intézkedések segítik a nők gyermekvállalását és a munkába illeszkedését, az őket a munkahelyen érő diszkrimináció megszüntetését.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy önmagában a családpolitikára költött pénz nagysága nem befolyásolja a termékenységet – mutat rá Szűcs László Gergely szociológus. „Németországban a gazdasági feltételek adottak, a diszkrimináció mértéke nem magas, vannak bölcsődék és szociálpolitikai intézkedések, a termékenység mégsem nő a fiatal generációban tapasztalható, az átlagnál nagyobb individualizmus miatt. Itt nagyon magas a tudatos gyermektelenek aránya” – tette hozzá a szakértő. Annak ellenére, hogy a gazdasági problémákkal együtt jár a termékenység csökkenése, mindez nem „tisztán” válságjelenség. A kiváltó okok között pozitív társadalmi jelenségek is állhatnak: növekvő urbanizáció, a nők munkába állási lehetőségei, általában véve a női emancipáció terjedése, a patriarchális normák visszaszorulása.

Általában azonban nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni a gazdasági helyzet és a termékenység között. Egyénekre lebontva jellemző, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek (és érthető módon rosszabb gazdasági státuszúak) között magasabb a termékenység és a tudatos gyermekvállalás, a tradicionális értékek megléte, a kisebb mértékű individualizmus miatt. Közép-kelet-európai sajátosság, hogy az itt élők érzékenyebben reagálnak a gazdasági bizonytalanságra, a kiszámíthatatlanság növekedésére. Magyarországon is jellemző, hogy az elvonásokra és a bizonytalan törvényi helyzetre érzékenyebben reagálnak azok a párok, akiktől a gyermekeket várhatnánk – magyarázta Szűcs László Gergely.

A kilencvenes évek közepéig a magyarországi termékenység alakulása nem volt jó, de kiszámítható volt egészen a Bokros-csomagig, amikor megszűnt a gyed, és az alanyi jogon járó családi pótlék, jövedelemfüggő lett a gyes, ennek hatására a családalapítási kedv drasztikusan csökkent. Az első Fidesz-kormányzat a korábbi családpolitikai rendszer visszaállítására tett kísérlete azonban nem hozta meg a várt hatást, a korábbi megszorítás a bizonytalanságérzetet növelte. Ez inkább azt mutatja, hogy nem feltétlenül a támogatás mértéke, hanem a kiszámítható jövő segíti a családalapítási szándékot. A jelenlegi, csökkenő adatokkal kapcsolatban egyelőre nem tudni, a válsággal együtt járó bizonytalan törvényi helyzetre és a megszorításokra reagáltak-e a potenciális családalapítók. Az csak később ítélhető meg, hogy teljesen elmaradt szülésekről van-e szó, vagy csak későbbre – ha esetleg a válság megszűnik – tolják-e a tervezett szüléseket.

 

Az első 1 milliárdot elég nehezen értük el, egész pontosan 1804-ben született meg a történelmi gyerek, ami a homo sapiens megjelenése óta eltelt 50 ezer év távlatában meglehetősen hosszú időnek tekinthető. A második milliárd ehhez képest már könnyen „összejött”, csupán 123 évet kellett rá várni, a harmadik elérésérepedig 1959-ben került sor. 1987-ben született meg az 5 milliárdodik gyerek, innentől kezdve kicsit lassult a tempó, a 8 milliárdot 2025-ben, a kilencet pedig 2043-ban érjük majd el. A számítások szerint a világon eddig összesen körülbelül 108 milliárd ember született a kezdetektől, ha holnap elérjük a 7 milliárdot, az azt jelenti, a valaha élt emberek 6,5 százaléka jelenleg is életben van, körülbelül 42,5 millió ember pedig már akkor is élt, amikor a második milliárdot elértük. A 7 milliárd szemléltetésére: a teljes népesség 19 százaléka Kínában él, 33 százaléka keresztény, 73 százaléka soha nem használta az internetet. A világ népességének átlagéletkora pedig 29 év.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!