Akár lehetne sikeresnek is értékelni Orbán Viktor – a Süddeutsche Zeitung német napilap kifejezésével élve – „Rambo-diplomáciáját”, csakhogy ez a hozzáállás megakadályozza, hogy közös európai megoldás szülessen a menekültkrízisre. Anélkül pedig csak az újabb és újabb válsághelyzeteket lehet talán kezelni, magát a problémát nem.

 
Matteo Renzi olasz miniszterelnök a rendíthetetlen magyar kollégájára mutat. Megoldás nincs, a feszültség egyre nő Európában - Forrás: AP

Magyarország és Bulgária külön elbírálás alá esik majd, ha el kell helyezni a menekülteket. Az európai állam- és kormányfők péntek hajnalig tartó csúcsértekezletükön úgy határoztak, hogy 40 ezer menekültet helyeznek át Görögországból és Olaszországból olyan uniós tagállamokba, amelyek kevésbé vannak kitéve a migrációs nyomásnak. De Magyarországnak nehéz helyzetére való tekintettel kevesebbet kell majd vállalnia, így érvényesül a miniszterelnök elve, miszerint „Magyarországra nem hozni, hanem innen vinni kellene a menekülteket”.

A magyar kormány szerdán jelentette be, hogy felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, és nem fogadja vissza azt a 16 ezer menekültet, akiket Ausztria és Németország akar az uniós norma értelmében visszaküldeni Magyarországra. Egy nappal később már visszakoztak, mondván, hogy csak „nem értenek egyet” a szabályozással.

Közben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján megerősítette a múlt heti bejelentésüket, miszerint megépítik a kerítést a szerb határ mentén. A költségvetésből máris 6,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra, de a becslések szerint a munkálatok akár 22 milliárdot is felemészthetnek.

Pedig több európai politikus és uniós intézmény is jelezte, hogy nem értenek egyet az „Európa-erőd” gondolatával. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács csütörtöki ülését megnyitó beszédében külön kiemelte, ellenzi, hogy falakat építsünk. „Európa a második világháború óta nem tapasztalt ilyen humanitárius válságot. Ugyanakkor mindezt előre lehetett volna látni, de a vezetők nem foglalkoztak vele” – nyilatkozta Yves Pascouau a Vasárnapi Híreknek. A brüsszeli European Policy Center migrációkutatója „cinikusnak és szégyenteljesnek” tartja az európai országok kezdeti hozzáállását a 4 millió szíriai menekülthöz, hiszen eredetileg úgy gondolták, hogy majd az öt szomszédos ország befogadja őket. „Míg a Közel-Keleten voltak, ez rendben is lett volna, de most, hogy az európai országokban kérnek menedéket, lépni kell. Ha időben foglalkoztak volna a jelenséggel, összehangolt és érett választ adhattak volna rá” – mondta a francia szakértő, aki az európai szolidaritás próbájának tartotta a csütörtöki csúcsot. Azonban az európai állam- és kormányfők csúfosan megbuktak, hiszen nem állapodtak meg az egyenlő tehermegosztásról. Az uniós döntéshozatalra jellemző módon az eredmény ismét felemásra sikerült, hiszen a hangzatos bejelentést egyelőre senki nem tudja, hogyan ültetik át a gyakorlatba. Különösen éles vita alakult ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és az Európai Bizottság feje ,Jean-Claude Juncker között arról, hogy kötelező kvóták vagy egyéni vállalások alapján osszák-e szét a menekülteket a tagországok között. Az egykori luxemburgi miniszterelnök azzal vádolta lengyel kollégáját, hogy túlságosan részrehajló a kelet-európai államok iránt. Végül Tusk álláspontja érvényesült: a Görögországban és Olaszországban veszteglő 40 ezer, illetve a válságtérségekből kimentendő további 20 ezer embert önkéntes vállalások alapján oszthatják szét a tagállamok között. Az eredmény különösen Matteo Renzi olasz miniszterelnököt háborította fel.

„Ha ez az elképzelésetek Európáról, tartsátok meg magatoknak” – mondta, felhíva a figyelmet arra, hogy ha tagországok akaratától függ, mennyi menekültet fogadnak majd be, akkor pontosan ott vagyunk, mint a csúcstalálkozó előtt. Az EU olasz külügyi főképviselője, Federica Mogherini is indulatosan nyilatkozott a megbeszélés után: „Ezek szerint nem létezik az a nagyszerű Európa, ami a világban egységesen fellépve tárgyalhat.” Az olaszok felháborodása érthető. Nemcsak a tengeri utakon érkező tízezrek fogadását kell megszervezniük, hanem az is nehezíti a helyzetüket, hogy Franciaország nemrég bejelentette: visszaküldik az Itáliából érkező menekülteket.

Az uniós válaszlépések kiforratlanságát jelzi az is, hogy a tagállami vezetők egyelőre csak a keretszámokban tudtak megegyezni. Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteiről a belügyminiszterek július végéig egyeztetnek majd. „Megragadtak a politikai szólamok szintjén” – összegezett Yves Pascouau, aki a jelenség tipikus példájának tartja Magyarországot. „A kormány szerdán bejelenti, hogy felfüggeszti a Dublin III-at, csütörtökön pedig tagadja, hogy ez bármikor is szóba került volna. A miniszterelnök külön üzenetet küld a magyar népnek és az európai partnereinek is” – véli a francia kutató.

A taktika mégis sikeres, hiszen már az Európai Bizottság is vizsgálja, hogy 2,4 millió euró (744 millió forint) rendkívüli támogatást folyósítson Magyarországnak. Csak emlékeztetőül: ezt a 744 milliót a kerítésépítés 20 milliárdos költségéhez érdemes viszonyítani.

A számok tükrében
- 153 ezer menekült érkezett ebben az évben az EU-ba.
Ebből
- 63 ezren Görögország partjain
- 62 ezren Olaszország partjain
- 10 ezren a szerb–magyar határon át (csak májusban!)

 

2014–2020 között Magyarország összesen 24 millió eurót (7,44 milliárd forint) költhet közösségi forrásokból a menekültek befogadását és integrálását szolgáló rendszerekre, 40 millió eurót (12,4 milliárd forint) pedig a külső határok őrizetére és a vízumok kezelésére. Februárban 1,2 millió eurót (372 millió forint) már folyósítottak, és augusztusban újabb 4,5 millió euró (1,3 milliárd forint) érkezhet.

 

Nem is volt hírszerzőjelentés?
A rendőrség, az osztrák és szerb társszervek jelentéseire alapozta a magyar kormány a döntését – nyilatkozta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke a Népszabadságnak. Molnár ezzel cáfolta a kormánynak azt az állítását, a magyar hírszerzés információi alapján döntött volna arról, hogy 10 méter magas kerítést épít a szerb határ mentén.

 

Miért jönnek vissza 16 ezren?
A Dublin III. rendelet, amelynek felfüggesztésével fenyegetőzött a magyar kormány, azt határozza meg, hogy melyik uniós tagállam köteles elbírálni a menekültstátusra vonatkozó kérelmet. Az eljáráskor először azt nézik, van-e az illetőnek olyan rokona valamelyik tagállamban, aki már beadott menekültkérelmet. Ha van, az az ország az illetékes. Ha nincs, azt nézik, kapott-e valamelyik országtól vízumot vagy tartózkodási engedélyt. Ha nem, annak az országnak kell a menekültkérelemmel foglalkoznia, ahol az illető belépett az EU területére. Ezért állhatott elő az a helyzet, hogy 16 ezer olyan menekültet kell Magyarországnak visszafogadnia, akik már elindultak Nyugat-Európába.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!