Az állam számára fontos terjeszkedési területekről rendelkezik majd érzékeny információkkal Rogán Antal „kebelcége”. A Hunguard-ügyben nem a közös találmány a lényeg, de még csak a 260 milliós uniós támogatás és az olcsó önkormányzati lakás sem. Az ügyészség Rogánt „kimosta”, most a Fidesz pártigazgatójának segít be.
Ha az egyik kezedben szexet és drogot tartasz, a másik kezedben egy anyahajó is lehet – ad receptet a sajtófigyelem terelésére a Charlie Wilson háborúja című film főszereplője, egy amerikai szenátor. A honi parafrázis nagyjából úgy hangzik: amennyiben az egyik kezedben egy politikusi találmányt, egy kedvezményes lakást meg egy offshoreszerű céget tartasz, akkor a másik kezedben lehet bármi. A kezek gazdája ez esetben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Az említett „adóparadicsomi vállalkozás” pedig a Hunguard Kft. – amelyik az állam szívességéből kasszíroz durva pénzeket. Ám mielőtt valaki nyakig merül a részletekben, érdemes kicsit távolítani az ügyet. Ugyanis nem a visszás részletek rejtik az érdemi információt. A lényeg az, mely területeken kap lehetőséget a Hunguard Kft. Jelen állás szerint a közműcégeket világíthatja át, a jövőben pedig a pénzügyi vállalkozásokat. Márpedig ebben a két szektorban az állam az utóbbi években mást sem csinált, csak teret foglalt (és ha tudott, centralizált).
Emlékeztetőül: az energetikában az állam az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) Zrt. létrehozásával nyomult – mára az összes lakossági gázfogyasztó átkerült a magáncégektől az állami vállalathoz; 2017-re pedig az összes áramfogyasztót az ENKSZ „alá tereli” a kormány. Illetve most áprilisban, az állam a centralizáció jegyében összekalapálta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t, és azóta csak ez a holding köthet szerződést a lakossági szemétszállítás ügyfeleivel, ez gyűjtheti be a díjat és oszthatja vissza a szolgáltatást ténylegesen elvégző önkormányzati, illetve magánvállalkozások járandóságát. Csakhogy az NHKV valamiféle „rendszerhiba miatt” képtelen számlázni, így a cégeknek sem fizet. A helyzet valószínűleg októberig nem változik, ám az állam ennek ellenére behajtja a szemétszállítók bevételeit (ezek jelen pillanatban nem léteznek) terhelő sarcokat.
A piaci szakemberek szerint úgy tűnik, mintha a kormány csődbe taszítaná a hulladékvállalkozásokat, hogy aztán átvehesse azokat (egy rendes kivásárlással megoldott államosítás becslések szerint 200 milliárdot kóstálna). A két említett területen kívül a közszolgáltatások közül egyelőre a víz és a távközlés szabad – igaz, utóbbit, pontosabban a mobil(telefon)kommunikációt a kormány szintén szívesen betagozná a nemzeti közszolgáltató alá.
Ami a bankvilágot illeti, az állam ott is bőszen okkupál: teljes egészében lenyelte az Eximbankot, aztán jött a Budapest Bank és az MKB, illetve nemrég vette meg az Erste Bank 15 százalékát 39 milliárd forintért. (Érdemes még megemlíteni Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamásnak a pénzintézetét, a Növekedési Hitelbankot, ami szépen izmosodik politikai hátszéllel.)
Magyarán elmondható, hogy az állam a biztos bevételt hozó (ez különösen igaz, ha sikerül monopolhelyzetet kialakítani, mint például az ENK esetében) szektorokat maga alá gyűri. Márpedig a piacszerzést semmi sem segíti jobban elő, mint a szereplőkről szóló „bennfentes információ”.
Amik ráadásul a miniszterelnöki kabinetfőnöknél futhatnak össze (lásd keretes írásunkat). Érzékeny adat pedig vélhetően tömegesen áramlik a Hunguardhoz, hiszen, mint szó volt róla, most épp a közműcégek számlázási rendszerét auditálja – s valószínűleg a pénzügyi cégek (a bankoktól a biztosítókon át a befektetési cégekig) informatikai rendszerét fogja, legalábbis egy június 23-án elfogadott, majd július 1-jén hatályba is lépő kormányrendelet szerint.
Amit mintha a Hunguardra szabtak volna, ugyanis más kevéssé képes megfelelni a kritériumoknak. A kormányrendeletet – a formális követelményeknek megfelelően – a Miniszterelnökség szerkesztette, ám Rogán Antal lobbizott érte. És bár alaphelyzetben senki nem kérdőjelezné meg, hogy a Hunguard kellő diszkrécióval, az üzleti titokra vonatkozó előírásokat betartva kezeli a tudomására jutott adatokat, két kétely is felmerül. Egyrészt túl szorosnak tűnik a Rogánt a céghez kötő szál, másrészt az új szabályok értelmében csak az a cég „vizsgálhatja be” a pénzügyi vállalkozások informatikai rendszerét, amelyik legalább öt olyan kollégát fel tud mutatni, aki átesett a nemzetbiztonsági, C típusú átvilágításon. Ez pedig értelmezhető úgy, hogy az informatikai rendszereket górcső alá vevő alkalmazott ténykedését a nemzetbiztonság felügyeli, rosszmájúbb értelmezések szerint ő maga is „kolléga”.
Infóhatalom
Egy banknál rendkívüli mennyiségű érdekes információra lehet bukkanni. Önmagában sokat ér a pénzintézet anyagi helyzetéről, stabilitásáról szóló valós adat, ha valaki a bankszektorban akar mozogni. Szintén sokat mondhat az ügyféllista, ami egyrészt a pénzintézet klienseinek anyagi helyzetét mutatja, másrészt azt, ki miképp mozgatja a pénzét (mibe fektet, milyen vállalkozásra készül – egy hitelkérelemhez gyakorta csatolni kell az üzleti tervet is), ki honnan szerzi a bevételeit stb. Egyszóval aki belelát a bankszektor érdemi információiba, az simán képes mozgatni a gazdaságot.
Miután Rogán Antalról az ügyészség seperc alatt deklarálta, hogy Portik Tamás mégsem kente meg (a sajtóban gyakran maffiózóként emlegetett férfi azt állította, hogy 10 millió forintnyi eurót adott a volt V. kerületi polgármesternek, hogy segítsen ár alatt megszerezni egy önkormányzati ingatlant), most a Polt Péter vezette szervezet Kubatov Gábornak segít. Ugyanis a Fidesz pártigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy kapott egy levelet az éjszaka egykori császárától, Vizoviczki Lászlótól, ám azt rögtön át is adta a hatóságoknak. Az ügyészség most azt állítja, nála nincs ilyen levél. (Annyit elismer a szervezet, hogy egy nyolcoldalas, valóban Vizoviczkitől származó, Kubatovnak írt levélből talált és foglalt le töredékeket.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
