Olyan, hogy ingyen, nincs, valakinek mindig fizetnie kell

Szeptembertől többszöri halasztás után életbe lép az új menzarendelet. Mostantól egészségesebb ételek kerülhetnek a gyerekek asztalára. A közétkeztetést végző cégek nem használhatnak sótartalmú leveskockákat, ételízesítőket, mellőzniük kell a zsíros húsokat és a túl sok cukrot. „Ez fontos lépés, mert az egészséges étkezésre nevelés irányába tereli a gyerekeket, jó döntés, hogy a felnövekvő generációnak megpróbáljuk megmutatni a közétkeztetésben, hogyan is kellene helyesen étkezni” – mondja Hartmann Gabriella dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének élelmezési munkacsoport- vezetője. A szülők és a pedagógusok egy része viszont attól fél, a gyerekek nem fogják megenni az új, egészségesebb, számukra ismeretlen, ne adj’ isten, ízetlenebb ételeket.

A dietetikus szerint nincs igazuk azoknak, akik attól tartanak, hogy a gyerekek elutasítják az új ízeket és alapanyagokat. „A gyerekeknek nincsenek előítéleteik. A pedagógusok, az óvónők és a szülők generálják inkább az ellenállást, mert sokszor ők maguk sem ismerik a bulgurt, a hajdinát vagy a kölest. Ha az újfajta étel jól van elkészítve, gusztán tálalják, és a gyerek nem hall negatív megjegyzéseket róla, meg fogja enni. Különösen igaz ez az óvodásokra és bölcsődésekre, akik mindenre nyitottak, legfeljebb a nagyobb iskolásoknál lehet ellenállás” – mondja Hartmann Gabriella.

Az majd csak hónapok múlva dől el, hogy az étkeztető cégeknek sikerül-e ízletes, a gyerekek számára is vonzó fogásokat kikísérletezniük. Egy forrásunktól azt hallottuk, a cégek az utolsó pillanatig bíztak benne, hogy elhalasztják a rendelet bevezetését, ezért nem is készültek fel kellően a szeptemberi kezdésre. Az is bizonytalan egyelőre, ki állja majd a többletköltségeket, hiszen a friss alapanyagok, egészséges gabonafélék jóval többe kerülnek, mint a korábban használtak, az iparágban 10–25 százalékos emelkedéssel számolnak. Nem csak anyagilag kell nagyobb erőfeszítést tenni, a nyers alapanyagokat meg kell pucolni, fel kell aprítani, fel kell dolgozni, és új konyhatechnológiákat is be kell építeni a gyakorlatba. „Kétségtelenül nagyobb munka a brokkolikrémlevest friss zöldségből elkészíteni, mint porból, de nem feltétlenül drágább. Viszont biztosan több munkaerőt és hosszabb főzési időt igényel” – teszi hozzá Hartmann Gabriella.

A legnagyobb fejtörést a közétkeztető cégeknek a sótartalom korlátozása jelenti. Egy közétkeztetéssel foglalkozó cég vezetője azt mondta lapunknak: ezen a ponton szinte lehetetlen betartani a szabályokat, az étel annyira sótlan lesz, hogy nem fogják megenni a gyerekek. Az óvodások esetében például a napi háromszori étkezés legfeljebb 2 gramm sót tartalmazhat. „Ezen a ponton valóban van a rendeletben egy korrigálásra szoruló hiba, mert a felhasználható só mennyiségét úgy állapították meg, hogy a nátriumtartalmat vették alapul, ami a zöldségekben is van. Így, ha ezt is beleszámolják a sómennyiségbe, ténylegesen nem lehet az ételekhez sót hozzáadni, mert nem férnek bele a határértékbe. Más lenne a helyzet, ha a hozzáadott só mennyiségéről szólna a rendelet, akkor teljesíthető lenne, és még az egészséges kereteken belül maradnának az ételek” – mondja Hartmann Gabriella.

Bárki is állja majd az egészségesebb ételek költségeit, a bölcsődések és óvodások 90 százaléka szeptembertől ingyen ehet. „Nincsen logika abban, hogy az óvodában még ingyen adjuk a gyerekeknek az ételt, az iskolában pedig már kifizettetjük velük, ott ugyanis nem bővítették az ingyenes kört” – kezdi aggályainak sorolását Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere. A kormány ugyanis kiterjeszti azoknak a körét, akiknek nem kell fizetniük, míg eddig a 48-49 ezer forintos egy főre eső átlagjövedelem alatti családoknak járt ingyen a menza, mostantól ez az összeg 89 ezer forintra emelkedik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy számolt: innentől körülbelül 335 ezer gyerek eszik ingyen a bölcsődékben és óvodákban. Ez két és fél-háromszor annyi, mint korábban, az államnak és az önkormányzatoknak így 240 ezer új jogosult étkezését kellene valahogy kigazdálkodnia, a MÖSZ számításai szerint mintegy 18 milliárd forintot. „Egy gyermek napi kosztja eddig körülbelül 650–850 forintba került. Ennek 60 százaléka a rezsi, a munkabér és az előállítás költsége, ez az önkormányzatot és az államot terheli. A fennmaradó 40 százalék az alapanyagnorma, körülbelül napi 250–270 forint, ez terheli a szülőket. Az igazán rászorulók és a három- vagy több gyermekes családok gyermekei eddig is ingyen ehettek. Ez már alapvető hiba a rendszerben, mert abból, hogy valaki nagycsaládos, nem következik, hogy rászorul az ingyenes étkeztetésre. A rendszer másik nagy hibája, hogy nem ellenőrizhető, mert önbevalláson alapul, senki nem vizsgálja, hogy a szülők valójában mennyit keresnek” – mondja Gémesi György.

Mivel a költségeket az önkormányzatoknak kell állnia, számításai szerint Gödöllőnek 50 millió forintjába fog kerülni az ingyenesség kiterjesztése egy évben. A polgármester úgy tudja, ugyan a költségvetésben 9,4 milliárd forint van erre a célra, az viszont azoknak a településeknek megy majd, akiknek semmilyen bevételük nincsen. Ezért a szövetség szerint azok lennének jogosultak az ingyen étkezésre, akiknek a családjában az egy főre eső havi jövedelem 60 ezer forint alatt van, 70 ezer forint alatt pedig félárat fizetnének. Emellett 110 ezer forint felett az alapanyagnormát is kifizettetnék a szülőkkel. Az új tanév kezdete előtt csupán néhány kérdés maradt a közétkeztetést illetően: hogy mi kerül a gyerekek asztalára, mennyiért, és azt ki, miből fizeti majd?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!