Az oltáselleneseknek köszönhetjük a kanyarójárványt
- A felnőttek nagy részének nincs meg a védettsége
- A korábbi tiszti főorvos szerint a járványügyi laborok szétverése bűn, és újabb járványokhoz vezethet
„Magyarország járványügyi helyzete stabil, a lakosság a Makón észlelt kanyarómegbetegedések miatt nincs veszélyben” – mondta Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa a hét közepén, s hozzátette, a Szegedi Tudományegyetemen nem alakult ki járvány, a makói kórházban pedig kontroll alatt tartják a megbetegedéseket. Itthon eddig a Romániához közeli Makón és Szegeden ütötte fel a fejét a betegség, összesen 29 kanyaróst ápolnak.
Makón a kórház dolgozói kapták el, Szegeden pedig eddig két embernél mutatták ki, egyiküket Makóról hozták át, másikuk pedig Szegedi Tudományegyetem egyik egészségügyi dolgozója. Több környékbeli kórházban látogatási tilalmat rendeltek el. Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal (OTH) utasítása szerint ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, akik nem kaptak második oltást, azoknál ezt pótolni kell.
A mostani helyzetben aggasztó, hogy a magyarországi fertőzöttek közül heten úgy lettek kanyarósak, hogy korábban már megkapták a kettős oltást, tehát elvileg védettek voltak. A makói kórházat járványügyi megfigyelés alá helyezték.
A fertőzés Romániából indult. Egyik oka, hogy ott nagyon megerősödtek az áltudományok hívei és az oltásellenes csoportok, ezért egyre több szülő tagadja meg a kötelező védőoltásokat. A legutóbbi romániai áldozat még 2 éves sem volt, a szövődményekbe halt bele a nagyváradi kórházban. Úgy tűnik, Európa is kezdhet félni: a belga egészségügyi hatóságok állítják, hogy egy Romániából visszatért férfitől származik a fertőzés, amely már több mint hetven megbetegedést okozott Belgiumban.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a romániai háromezer megbetegedésen kívül további négyezer kanyarós esetről tud Európában.
Veszélyes átszervezés
Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint növeli a járványveszélyt a tisztiorvosi szolgálat szétverése, amit Lázár János tavaly „átszervezésként” aposztrofált. E szerint az Országos Epidemiológiai Központnak március 31-ig kell beolvadnia az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz tartozó új intézménybe, így az irányítás átkerül az Emberi Erőforrások Minisztériumába.
„Nem az a baj, hogy ezentúl népegészségügyi főosztályvezetőnek hívják a megyei tiszti főorvost, hanem az, hogy megváltozott a szolgálati út. Annak idején, ha éjjel 11-kor valaki felhívott, hogy egy településen gyanús megbetegedést észleltek, reggelre minden ott volt, amire szükség volt a járvány megfékezéséhez – mondja Falus Ferenc. – Most ez hivatalosan úgy nézne ki, hogy a főosztályvezető ír egy levelet a minisztériumba, ahonnan utasítják a kormányhivatalt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. Szerencse, hogy ezt nem mindig tartják be. Amíg az ÁNTSZ és annak a hálózata egységes volt, addig a járványügyi biztonság, a tömeges megbetegedések megelőzése, a járványok kezelése nagyobb eséllyel működött, mint a jelenlegi rendszerben fog” – teszi hozzá Falus.
A szakember szerint a legnagyobb bűn a rendszer lelkének, az epidemiológiai laborok önállóságának megszüntetése volt. A laboratóriumok az átszervezéssel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alá kerültek (ÁEEK), a járványügyi szakemberek pedig a minisztérium fennhatósága alá. „Az Országos Epidemiológiai Központ függetlensége több szempontból is fontos volna – mondja az egykori tiszti főorvos. – Például a kórházi fertőzési adatok mérése és publikálása hiteltelen, ha azok a fenntartó államtól (értsd a minisztériumtól) és nem egy független laboratóriumból érkeznek.”
Falus Ferenc aggályosnak tartja, hogy ezentúl a minisztérium mondhatja meg, engedélyezi-e, és ha igen, milyen mennyiségben az adatgyűjtést egy-egy járványról.
„Ha nincs elég adatunk a betegségek lefutásáról, a szövődményekről, akkor későn fogok észlelni egy eseményt, és egy-egy járvány sokkal súlyosabb lesz, mint kéne. Végül pedig járvány is csak akkor lesz, ha ők akarják” – teszi hozzá Falus Ferenc.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki, óvatosságra intik a Romániába utazókat, ugyanis már a legtöbb megyében (leginkább Arad, Hargita, Krassó-Szörény, Maros, Szatmár, Temes) akuttá vált a kanyarójárvány.
MAGYARORSZÁGON 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltást,
tehát a 47 éven aluliak többsége legalább egy kanyaró elleni oltást kapott. 1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, ami hajlamossá tehet a betegségre: a védettség ugyanis évek alatt csökken.
(Két oltásra van szükség ahhoz, hogy biztosan védettek legyünk.
Az 1989-ben születetteknél már ezt érvényesítették.) Ráadásul 1969 és 1991 között az oltóanyag hőérzékeny volt, tehát akkoriban az emberek egy részét tulajdonképpen vízzel oltották be. Jelenleg 15 hónapos, majd 11 éves korban oltják be a gyerekeket.
A kanyarónál a legveszélyeztetettebbek a 15 hónaposnál fiatalabbak, mivel az oltás leghamarabb akkortól adható. Romániában most már a 9 hónapos csecsemőket is beoltják.
Az oltás a beadás után két héttel ad védelmet. Magyarországon az utolsó kanyarójárvány 1989-ben volt.
A KANYARÓ FERTŐZŐKÉPESSÉGE
sokkal nagyobb, mint a többi fertőző betegségé: az influenzánál egy ember hármat fertőz meg, a kanyarónál viszont egy beteg mindenkit, aki nem immunis, tehát nincs beoltva vagy még nem volt kanyarós.
A betegség a kiütések megjelenése előtt és elmúlásuk után is napokig fertőzhet, cseppfertőzéssel terjed.
Kezdeti tünetei az influenzához hasonlítanak: magas láz, légúti problémák, kötőhártya-gyulladás, majd bőrkiütések a fejen, az arcon, amelyek továbbterjednek. A pöttyök néhány nap után a megjelenésük sorrendjében tűnnek el. Minden 11-12. esetben hasmenés és/vagy középfülgyulladás jelentkezik szövődményként, de 5-6 százaléknál tüdőgyulladás lép fel, és ritkán előfordulhat agyvelőgyulladás, amely akár halálos is lehet. Ha valaki volt már kanyarós, az többet nem kaphatja el.
HA VALAKI NEM BIZTOS BENNE, hogy annak idején megszerezte a szükséges védettséget (vagyis volt kanyarós vagy megkapta a megfelelő oltásokat), kérheti a háziorvosát, hogy oltsa be. Földes Katalin háziorvos a Vasárnapi Híreknek elmondta: az oltás nem veszélyes akkor sem, ha már átesett a beteg a kanyarón, vagy korábban beoltották. Ennek ellenére csak azoknak javasolja, akik veszélyeztetettek: idősek, krónikus betegek vagy ilyen emberekkel élnek együtt. Felnőttkori védőoltás előtt lehet ellenőrizni az úgynevezett védettségi szintet. Ezt a vizsgálatot az oltási központokban végzik el, indokolt esetben. A kanyarót vírusfertőzés okozza, vagyis nincs rá gyógyszer. Megelőzésként szedett immunerősítővel enyhíteni lehet a későbbi tüneteket – mondja a háziorvos. 
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!