Mifelénk hagyományosan augusztus 20-ig tart a nyár: a héten is egy csapásra ürült ki az amúgy 20 éve nem látott mértékben megtelt Balaton-part. De legalább a turizmus jó nyarat zárt, talán ez az egyetlen pozitív hozadéka az idei szokatlan hőségnek. Mert megfizetünk még ezért a kánikuláért: egyrészt már novembertől hordhatjuk a téli kabátot, másrészt az aszály miatt többet fizethetünk az élelmiszerekért. Legfeljebb majd nem veszünk annyit az idei nyár slágertermékéből, a citromos ízesítésű sörből. Az uborkaszezon mindenesetre elmaradt, és nem csak a termőföldeken: ami a politikában és a gazdaságban történt, azzal bőven lesz dolgunk jövő nyárig.
Forróbb nyár, hosszabb tél
Szélsőségesebb volt az idei a szokásos nyaraknál, ez vitán felül áll – nyilatkozta lapunknak az Időkép meteorológusa. Cséki Gergő szerint az különösen rendkívüli volt, hogy június elején minden eddigi csúcsot megdöntő rekordárvíz vonult le a Dunán, ám azóta az ország nagy részén alig hullott csapadék – vannak helyek, ahol eddig mindössze 1-2 millimétert mértek. A hosszabb, forró, aszályos időszakok már korábban is jellemzők voltak; tavaly különösen, ahogyan az is, hogy az ezeket lezáró hidegfrontos időszakok is egyre erősödtek. Idén is tapasztalhattuk, hogy orkánerejű szélviharral és dió nagyságú jéggel érkezett a hidegfront a kánikula után, s a hirtelen nagy lehűlés utáni néhány napos enyhülést ismét kánikula követte. A hőmérséklet is szélsőségesen alakult: júniusban 1 napi melegrekord dőlt meg és egy másik beállt ismét, júliusban megint egy, augusztusban pedig 3 napi meleg rekord is született. Zabaron, az ország leginkább fagyzugos helyén a múlt héten 3 egymást követő napon is új napi hőmérsékleti minimumrekordokat, ebből két napon 5 fok alatti értékeket mértek. A nyár legmagasabb hőmérsékletét augusztus 8-án Győrben regisztrálta az Országos Meteorológiai Szolgálat – ott 40,6 fok volt – ám ezzel még nem dőlt meg a hazai abszolút csúcs: 2007 júniusában Kiskunhalason 41,9 fokot mutatott a hőmérő.
Cséki Gergő elmondta: ameddig az időjárási modellek előre látnak, azaz szeptember elejéig, úgy tűnik, még marad a mostani késő nyári, délutánonként 25-30 fokos idő, majd a jövő hét elején az ország nagy része kiadós záport, zivatart kaphat a dél-nyugat felől érkező meleg, de labilisabb légtömegekből. Azután ismét visszatérhetnek még a melegebb, szárazabb napok, s az észak felől érkező hűvös légtömegekre a jelek szerint még várnunk kell. Ami a távolabbi kilátásokat illeti: lehet, hogy rövid lesz az ősz és idén november környékén már beköszönt az igazi tél. Az pedig, hogy a kánikulai időszakok egyre hosszabbak, s ennyire szélsőségesen magas, 35 fok feletti hőmérsékletekkel járnak, és egyre gyakrabban, ha még nem is nevezhető nyilvánvaló trendnek, de már a klímaváltozás jele – jelentette ki Cséki.
Botrányról botrányra
A jól bevált uborkaszezon helyett botrányok és rossz hírek sora borzolta ezen a nyáron a kedélyeket. Miközben a márciusi hókrízishez hasonlóan egy fél ország segítette a bajbajutottakat, és hordta a homokzsákot, Orbán Viktor a dunai árvízben turnézva erősítette a Nagy Vezető imázsát. Horn Gyula volt miniszterelnök halála egy pillanatra összehozta a jobb- és a baloldalt, de az élet ezúttal sem állt meg: a magyar kormányt antidemokratikus lépései miatt elmarasztaló Tavares-jelentés kapcsán úgy az Európai Parlamentben, mint a sajtóban egymás torkának estek a felek. A válaszcsapás sem maradt el: az Országgyűlés határozatban mondta ki, hogy az EP szembemegy az európai értékekkel. A szomszédságpolitika sem úszta meg: bár Traian Băsescu román elnök magyarellenes kirohanása hivatalosan nem ártott a kapcsolatoknak.
A fideszes földmutyi nevű szélmalom ellen évek óta harcoló Ángyán József feladta: kilépett a Fidesz-frakcióból. Ez persze ugyanúgy lepergett a kormányról, mint a július 1-jén bevezetett és azonnal káoszba fulladt elektronikus útdíjrendszer miatti botrány, vagy a szociális temetés keltette felháborodás. Lecsen desedni látszik a július 15-től dohányárusítási monopóliumot szerzett trafikok keltette országos felháborodás; pedig becsületes, ám a Fidesszel sajnos nem elég jó politikai (vagy rokoni) kapcsolatot ápoló családok vesztették el megélhetésüket. Ráadásul a finoman szólva is homályos kritériumok alapján elbírált pályázatokat egyszerűen visszaküldték a veszteseknek, ezzel is lehetetlenné téve a korábban megígért ellenőrzés, összehasonlítás lehetőségét.
Az viszont, hogy a legnagyobb hőség közepén zárták el Ózdon a közkutak vizét, már Pintér Sándor belügyminiszterből is kicsiholt egy felszólítást.
Az évtized bűncselekményében, a romagyilkosságok ügyében megszületett az elsőfokú ítélet: három vádlott tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapott, a negyedik pedig 13 évet. Arról nem szóltak a hírek, hogy a szemtanúk öt elkövetőről beszéltek, de a sajtó és a szakértők által komolyan tárgyalt lehetséges tettestársat csak a 2008. márciusi besenyeszögi fegyverrabláshoz kötik, nem a gyilkosságokhoz. A katonai elhárítás szerepét pedig új nyomozás tisztázhatja. Az viszont biztosan titok marad, hogy miért is kapott első fokon letöltendő börtönt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter a „kémügyben”.
A nyár szenzációjának számít, hogy Áder János államfő megkérdezte az ellenzéki pártok véleményét az új ombudsmanról. Székely László jelölése nem váltott ki különösebb tiltakozást, de aki azt hitte, hogy a Fidesz személyzeti politikája változik, az egy hét múlva, Karas Monika kinevezésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére le is számolhatott illúzióival.
A Fradi–MTK örökrangadón egy „in memoriam Csatáry László” feliratú molinóval emelték a színvonalat a ferencvárosi szurkolók. Az FTC elnézést kért, de így is 800 ezres bírságot kapott az MLSZ-től, és ezért nyilván okafogyottá is vált bármiféle politikai elhatárolódás a kormányoldalról.
Megfizetünk még ezért
Az aszály mellett az élelmiszer magas áfája és az elektronikus útdíj bevezetése is sújtotta a mezőgazdaságot: 5-20 százalékkal drágábbak a termékek.
Idén is óriási, legalább 200 milliárd forint az aszálykár – tavaly a 300 milliárdot súrolta. Nagyjából bő 6 millió tonna búzát, árpát, rozst és egyéb kalászost arattak az idén. Ez jó hír. Viszont a környező országokban is jó termés volt, ami 30-40 százalékkal lenyomta az árakat. A forró és aszályos nyár miatt óriási, akár 30-50 százalékos kiesés várható kukoricából és napraforgóból. (Sok helyen kármentő betakarítás folyt augusztus végén, holott szeptemberben kezdődik e termények normális aratása.) Jócskán mérséklődik a gyümölcs- és zöldségtermés – a mindent meghatározó almából a múlt évi 750 ezer tonnával szemben az idén csupán 500-570 ezer tonna terem – és borból is csupán a tavalyihoz hasonló 2,5-3 millió hektó kerül a hordókba, de csak, ha nem folytatódik a szárazság. Az állatok a kánikula miatt kevésbé híztak, tejeltek, sőt, sok baromfi és sertés el is pusztult. A termelők költsége nőtt, míg bevételük csökkent. Közben volt még egy rekordárvíz, bár „csak” 2,7 milliárdos a kár, ennél még az ár elleni védekezés hetekig tartó kormányzati kommunikációja is többe kerülhetett.
Az állam mindeddig egy eredményt könyvelhet el: óriási kormányzati promócióval a dinnye 10 százalékos nyereséggel termelhető, illetve az unió engedélyezte, hogy december helyett már október közepétől elkezdjék az idei területalapú támogatások kifizetését. Nem tudott azonban a kormány mit kezdeni az élelmiszer-ipari válsággal: hiába adott csaknem 6 milliárd forintot a pápai, a kaposvári és a gyulai húsfeldolgozónak, utóbbit kivéve nagyok a bajok. Erről nem sokat hallani, viszont óriási kampánnyal kifizettek, kifizetnek 300 milliót a több éve bajba jutott libatenyésztőknek. Hogy miért csak nekik, a Hajdú-Bét Rt. károsultjainak, s más tönkrement élelmiszer-feldolgozók beszállítóinak miért nem, arra magyarázatot legfeljebb a Bajnai Gordon személye elleni kampány adhat. A kormány intézkedései jócskán emelték az élelmiszerek árait: ide sorolható az európai rekord magas, 27 százalékos áfa és az új útdíjsarc bevezetése. Ezek legalább 5-20 százalékos áremeléshez vezetnek az egyes termékeknél.
Folytatódott viszont az állami földosztogatás: az eddigi 40 ezerrel szemben további 240 ezer hektárt adnak bérbe. Ebből 140 ezer hektárnyi a nemzeti parkokhoz tartozó állami termőterület, 100 ezer hektár pedig a Nemzeti Föld alapkezelő Szervezet (NFA) vagyonkezeléséből kerül új, természetesen Fidesz-közeli bérlőkhöz. Központosították az agrárszakképzést: az eddigi 13 helyett nyártól már 60 agrár-szakképző intézmény kerül a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába, felügyelete alá. Januártól pedig integrálnak 9 agrárkutató bázist és szintén a tárca irányítja majd ezeket. A nyár fontos döntése volt még, hogy az EU-ban csak 2019-ben lesz egyenlőség az agrártámogatások terén, és egy évet csúszik, így csak 2015-től lesz új agrárpolitikája és támogatási rendszere a közösségnek.
Árnyékos kilátások
Akár költségvetési sikersztori is lehetne a nyár, hiszen az EU megszüntette az uniós csatlakozásunk óta folyó túlzott deficit eljárást. A kormány pedig egész kampányt épített arra, hogy visszafizettük az IMF-től felvett hitelt. De az ünneplést beárnyékolja, hogy júliusban történelmi csúcsot döntött az államadósság és az első 7 havi államháztartási hiány elérte az egész éves előirányzat 96,7 százalékát. Ráadásul az államháztartás központi alrendszerének júliusi 129,5 milliárd forintos hiánya az utóbbi 11 évben a második legnagyobbnak számít. Idén is süllyedő hajóra emlékeztet tehát a költségvetés, amennyiben az év első felében a költésen volt a hangsúly, ősszel meg majd a bevételek után kapdos a kormány. Adóemelések már augusztus 1-jén is voltak: megduplázták a készpénzfelvétel adóterhét, a tranzakciós díjat másfélszeresére emelték, 6 százalékos egészségügyi hozzájárulással terhelték a kamatbevételeket, míg a céges és flottás előfizetéseknél másfélszeresére nőtt a telefonadó.
A forint is sokat szenvedett. Majdnem mindegy volt, hogy mikorra időzítették a nyaralók az utazásukat, tartósan meg kellett békélniük a 300 forintos euróval. A forintot érzékenyen érintette Matolcsy György jegybankelnök által erőltetett kamatcsökkentési periódus, továbbá az inflációs cél rögzítettségének elvi feloldása.
Az igazi pánikreakciók azonban a devizahiteles mentőcsomag különböző verzióihoz kötődnek. Amikor néhány napig a kormányzati kommunikációból azt lehetett leszűrni, hogy a devizahitelesek megmentésének teljes ezermilliárdos terhét a bankrendszerre terhelik, akkor nem csak a forint omlott be, de az OTP-részvényeket is a parkettre szórták a befektetők. Talán sose tudjuk meg, hogy az OTP-vezér látványos kitárazása összefügg-e a devizahiteles csomaggal, vagy tényleg csak Csányi Sándor agrárpiaci terveivel magyarázható. Tény, hogy azóta jelentősen megszelídültek a kormányzati tervek. Két forgatókönyv tűnik reálisnak, a devizahitelek azonnali forintosítása és a fokozatos, akár évekig elhúzódó forintosítás. Mindkét forgatókönyv további, még nem tisztázott könnyítéseket feltételez, mert a devizahitelek piaci áron való forintra váltása nem csökkentené a háztartások adósságállományát.
A hírre, hogy az állam átveszi a hatalmat a takarékszövetkezetek felett, sorban adták be lemondásukat a pénzintézetek vezetői. A jelek szerint Demján Sándor hiába küzd az integráció ellen – sajtóhírek szerint éppen a Csányi Sándor vezette OTP-banknak akarnak ellensúlyt teremteni a lépéssel.
Túl a válságon a turizmusban
A hetekig tartó kánikula az utóbbi évek legjobb balatoni szezonját eredményezte, a Velencei-tavat is egyre többen fedezték fel. A városi turizmusnak viszont nem kedvezett a hőség, bár a fővárosi fürdők forgalma 16 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
„Évek óta nem volt olyan jó szezon a Balatonnál, mint az idei” – nyilatkozta lapunknak a Balaton Regionális TDM szövetség elnöke, egy tóparti szálloda igazgatója. Hoffmann Henrik szerint a tikkasztó meleg, a tó kiváló minősége, a rengeteg program, fesztivál és a sokféle fejlesztés százezreket vonzott a Balaton partjára az elmúlt másfél hónapban. „Siófokon szinte özönlöttek az emberek a város utcáin, de az más kérdés, hogy mennyit költöttek; jellemző, hogy sokan étterem helyett a közértben veszik meg a vacsorát és a reggelit. Nálunk az árbevétel 10-15 százalékkal emelkedett, ugyanis 2008 óta idén először mertem árat emelni egy felújítás után, a vendégek mintegy 70 százaléka magyar volt idén is, de valamivel több külföldi érkezett, mint tavaly. Kevesebb volt a német és az osztrák vendég, viszont jöttek orosz, ukrán, cseh és lengyel nyaralók” – mondta Hoffmann.
A Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese. Horváth Gergely szerint a várhatóan kedvező adatokhoz a színvonalas szolgáltatások és programok mellett az időjárás is hozzájárult: az idén először megrendezett Nagyon Balaton rendezvénysorozat ideje alatt ki lehetett tenni a „megtelt” táblát a Balatonnál.
Az idei első félévben a budapesti és a balatoni szállodákban is nőtt a vendégéjszakák száma 2012 azonos időszakához képest, az előbbiben 10,7, utóbbiban átlagban 5,6 százalékkal, országos szinten pedig a 10,6 százalék volt a növekedés. „Budapest esetében a fapados repülőjáratok térnyerésének jótékony hatása idén is érződik. Ezekkel főleg Nagy-Britanniából, Olaszországból, Francia or szágból, Izraelből érkeznek nagy számban turisták, akik általában a háromcsillagos szállodákat keresik. Az ötcsillagosok forgalma kissé vissza is esett, főként az üzleti és konferencia turizmus hiánya miatt” – mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Idén lehet az első olyan év, amikor meghaladhatja a 2008-as, válság előtti szintet a hazai hotelek szobafoglaltsága.
Az utazási irodák tapasztalatai szerint a charteres úti célok esetében Görögország, Bulgária és Törökország a dobogós idén is. Az egyénileg utazók leggyakrabban Horvátországot és Olaszországot választják. A Neckermann-nál a vártnál egy árnyalattal kevesebben foglaltak a first minute időszakban, holott évek óta erősödik az előfoglalás. Idén jóval kevesebb last minute akció volt a piacon, így akik erre vártak, lemaradhattak a akciós utakról. Idén egy utazási iroda, a Best Reisen dőlt be, de sok bajba került utazási iroda már a csőd előtt „lehúzta a rolót”.
Tarolt az olcsó
Talán soha nem volt még ennyi fesztivál, mint idén. Ennek oka, hogy az augusztus 20-i hosszú hétvégére igazi fesztiváláradatot szervezett a Volt Produkció Kft. a Balatonra, amely hagyományosan megtelik ilyenkor. Bevált az olcsóság is: míg a Volt Fesztiválon 11 ezer forint, a Szigeten pedig 14 ezer forint volt a napi belépő, a Strand Fesztiválra egy napijegy 6500 forintba került. Ezzel a lépéssel a Sziget Kft.-ben is érdekeltséggel bíró Lobenwein Norbert az olyan olcsóbb fesztiválok piacára lépett, mint az EFOTT vagy a Hegyalja Fesztivál. Valószínűleg ez a terjeszkedés folytatódik, és a hagyományosan olcsóbb rendezvényeknek jövőre új, a Szigethez közelálló új programokkal is meg kell majd küzdeniük.
Ez biztosan nem lesz egyszerű, ha nem sikerül a trafikok kérdését megoldani a következő szezonban. A piacot jól ismerő rendezvényszervező forrásunk szerint a kisebb fesztiválok bevételeinek akár a fele is dohányeladásból és szponzorációból származott korábban. Az EFOTT idén a probléma kezelésére egy héttel korábbra, júniusra hozta a programját, a Hegyalja időpontja pedig július harmadik hetéről ugyancsak visszakerült a monopólium előtti napokra.
A rengeteg új fesztivál ellenére a kicsik és alternatívok is jól állták a sarat. Senki nem ment tönkre, és nagyon nagy buktákról sem csiripelnek a madarak. Ahogy a mini alternatív fesztivál, a Bánki-tó, úgy a Lovasi-féle Fishing on Orfű, vagy a botrányoktól hangos Ozora is lezajlott. Érdekes változása ennek az évnek, hogy a Sziget Kft. zászlóshajója – legalábbis, ami a bevételt illeti – többé nem a Sziget, hanem vidéki programjai: a Balaton Sound és a Volt fesztivál.
Jövőre azoknak biztosan nehéz lesz, akik ugyanazt a receptet követik, mint a piac legnagyobb szeletét uraló, Gerendai Károly-féle Sziget-érdekeltségek. Vagyis hogy mindenki igya ugyanazokat a szponzorált italokat, és másodvonalbeli, de még híres előadókat hallgasson a reklámokkal felmolinózott díszletek között. A legkisebbek, akik nem tudnak más modellt kitalálni, még egy évet biztosan nem bírnak ki. A közönség szempontjából a helyzet azonban ígéretes is lehet, hiszen a szükség egy még kreatívabb, érdekesebb és jobb fesztiválszezon bábája is lehet.
Citromos sör fagyival
Nyáron nem meglepő módon a fogyasztási szokásaink is megváltoznak: több friss zöldséget és gyümölcsöt eszünk, eleve más termékeket részesítünk előnyben, mint a hűvösebb évszakokban. A GfK Hungária Háztartáspanel adatai szerint gyümölcsből az almát és a dinnyét kedveljük legjobban, ezeket a friss élelmiszereket nagyobb arányban vásároljuk meg a piacokon őstermelőktől, mint más feldolgozott élelmiszereket. A Tesco áruházlánc úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a nyár legkedveltebb italai a sörök és a frissítő cider italok; ezekből kétszer annyit fogyasztunk a forró hónapokban, mint tavasszal. Az alacsonyabb alkoholtartalmú gyümölcsös sörök közül az abszolút kedvencek a citromosak. Az ízesített ásványvizeket is egyre jobban kedveljük, de a sima szénsavas változatot isszuk nyaranta a legnagyobb mennyiségben, pedig az év többi szakában a mentesek fogynak jobban. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha arra következtetünk, hogy a szénsavas víz egy része fröccsként végzi a poharakban. Június 1. óta összesen 40 millió palack ásványvíz fogyott a hazai Tesco áruházakban, a vásárlók elsősorban a nagy kiszerelésű, alacsony árkategóriájú vizeket keresik. Nyáron az élelmiszerek közül leginkább a jégkrémek iránti kereslet nő meg. Ilyenkor nem csak az utcai fagyiárusoknál kígyóznak a sorok, a nagyáruházakban is fele-fele arányban vásárolunk a nagy kiszerelésű dobozos és a pálcikás változatokból. Az új trend a pálcikás jégkrémek multipack változata, de az ízek tekintetében konzervatívak vagyunk: kedvencünk a klasszikus csoki és vanília. A gyümölcsös ízesítésű joghurtitalokból és kefirből szintén harmadával többet fogyasztunk a Tesco adatai szerint, emellett grillezni is szeretünk: tavaly 710 ezer előre csomagolt grillterméket értékesítettek, és idén is hasonló ütemben fogytak a pácolt húsok, amelyekből kedvenceink a csípős, fűszeres változatok.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!