A kényszernyugdíj előtt állók harmadánál kevesebben kérték és még ennél is kevesebben kaptak továbbfoglalkoztatási engedélyt az egészségügyben.
Szakértők szerint kórházak válhatnak működésképtelenné, a kiebrudalt, tapasztalatuk csúcsán lévő hatvanasok pedig a magánszférában erősíthetik tovább az egészségügy kettészakadását. „Semmi sem végleges, az első mentesítési kérelmekre adott válaszok már visszaérkeztek az államtitkársághoz, az első körben érintett dolgozók egy részét már értesítették erről, a tájékoztatás folyamatos” – reagált az egészségügyért felelős államtitkár, miután kiderült: nem elég, hogy a mintegy hatezer nyugdíjkorú foglalkoztatottból csupán 1910 dolgozó adta be a továbbfoglalkozatási kérelmét, de még ők se kaptak feltétlenül pozitív választ.
Tisztában vannak azzal, hogy az egészségügyben emberierőforrás-krízis van – jelentette ki Szócska Miklós, hangsúlyozva: az orvosok, szakdolgozók munkájára szükség van.
Egyes kórházakban 50-80 százalékban mondtak igent, de van, ahol 98 százalékban nemet: az Országos Onkológiai Intézet 150 érintettje közül mindössze ketten kaptak felmentést a kötelező nyugdíjazás alól. Információink szerint ezek egyike maga a főigazgató, Kásler Miklós, amit megerősít az is, hogy a tervekről és megoldásokról ma is úgy nyilatkozik, hogy mit és hogyan fog majd megoldani. Szóba került, hogy nyilván félreértés történt, de megoldásként már felvetette, hogy más helyről, „fölösleges” kollégákat hív majd az intézménybe, miután beszélt arról is, hogy milyen nagy az onkológia szakterületein az orvoshiány. Ezzel egyébként állítólag az államtitkárság is tisztában van, de a kérelmek elbírálása időbe telik. Azok, akik már megkapták az engedélyt, a kompenzációs összegre is számíthatnak.
„Nagy társadalmi összefogással megmentett kórházak sodródnak munkaerőhiány miatt a bezárás szélére, és ebben a helyzetben adminisztratív eszközökkel küldik el azt, aki még dolgozni akar. Érthetetlen. És a szakma szemében nem csak a pénz, de a megbecsülés is fontos. Most lett volna egy lehetőség, hogy a kormány ingyengesztust tesz: megadja az ágazati kollektív mentességet és kimondja, hogy az egészségügy egy kiemelt társadalmi fontosságú, külön elbírálást érdemlő ágazat” – fogalmazott blogján Kincses Gyula egészségügyi szakértő, aki szerint az a több mint 4 ezer dolgozó, akire nem tartottak igényt, az életkori sajátosságok miatt nem tud elmenni külföldre dolgozni. „Ismerve a tényt, hogy az egészségügyben a nyugdíj az előző évek átlagához képest érdemi életminőség romlást okoz, az orvosok kis eséllyel mennek nyugdíjba, a nővérek már inkább. Marad a továbbdolgozás. Itt is két eset van. Az egyik a szokásos: hoztunk egy nagy rendelkezést, majd államilag megteremtjük, elnézzük a kiskaput, és vállalkozóként foglalkoztatjuk tovább a dolgozókat, és akkor már minden rendben. Majdnem. De a színlelt szerződés az mégiscsak színlelt szerződés, másrészt seperc alatt megszüntethető, nulla munkajogi védelem satöbbi. A másik: az éledő magánszféra szívja fel a tudásuk, tapasztalatuk csúcsán levő kora-idős korosztályt. Csak ez tovább erősíti az egészségügy kettészakadásának esélyét” – zárja sorait Kincses doktor.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!