Megyek visszafelé a munka világába. A Fidesz-kormány fogja a kezem. Vezetnek. Jobban mondva megvezetnek. Ők is tudják, én is tudom, hogy ez az út nem a munka világába, hanem a feneketlen nyomorba visz. De legjobb esetben is a munka alvilágába vezet.

A munka világának első állomása ötven kilométerre található tőlünk. Ez nekem eléggé nagy távolságnak számít. Igaz, nagyon jól megtanultam a végtagpótló protézis (v.ö. műláb) használatát. Normális esetben szinte észre se venni, hogy húzom kicsikét a jobb lábam. De ilyenkor, amikor melegfront van, nagyon tud szaggatni a hiányzó rész. Mintha a protézis fájna. De tudom, hogy ez csak hip®otézis. (Bocs!)

Láthatják, még viccelni is próbálok a magam kesernyés módján, miközben a rekordhőségben sántikálok visszafelé a munka világába. Négy átszállással megyek. Amikor ugyanis Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága (BFKHNYBI) kiküldte a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságának Első Fokú Szakvéleményét (NRSZHSZBEFSZ), akkor köteleztek arra, hogy öt napon belül jelentkezzek a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Budaörsi Kirendeltségén (PMKHMKBK). Az NRSZHSZBEFSZ a kötelező felülvizsgálat során egészségi állapotom mértékét szakhatóságilag 64 százalékban állapította meg. Ezt úgy kell érteni, hogy elvették a rokkantnyugdíjamat.

Pedig ha a felülvizsgálaton elvégeztek volna egy alulvizsgálatot is, akkor hamar kiderült volna, hogy hiányzik a fél lábam.

Persze, kéretik ezt is egyfajta kínban született rokiszóviccként felfogni. Megvizsgáltak ottan engem rendesen. Benéztek a torkomba, megszámolták, hány saját fogam maradt, meghallgatták a mellkasomat, még sóhajtozni is kellett (azt nagyon tudok!), megtapogatták a hasamat, aztán letolatták velem a nadrágot is. Két doki is megmérte centire a combcsonkom hoszszát, hogy ne lehessen tévedés. Csóválták a fejüket és sajnálkozva néztek rám. Meg is kérdeztem: túl sok maradt a lábamból? Azt mondták, ezt majd az NRSZHSZBEFSZ eldönti objektív paraméterek alapján.

Azt nem tudom, hogy egy paraméter hány méter, de az én térd fölött csonkolt maradék jobb lábam az NRSZHSZBEFSZ hivatalos szakvéleménye szerint négy százalékkal hosszabbnak bizonyult a rokkantnyugdíjra jogosító hossznál. Ez egyébként tágabb összefüggésben azt jelenti, hogy országunk állapotát ezen túl comb csonkhosszban is precízen le lehet mérni. Ahogy romlik a költségvetés helyzete, úgy rövidül az a combcsonkhossz, ami után rokkantnyugdíjat ítél meg az illetékes első fokú szakhatóság (NRSZHSZBEFSZ) objektív paraméterek alapján. A befektetők alaposabb tájékoztatása céljából nem lenne ördögtől való, ha az államadósságra vonatkozó adatokkal egy időben a KSH nyilvánosságra hozná az adott hónapban érvényes kritikus combcsonkhosszat is.

Az objektivitást azért hangsúlyozom ennyire, mert vitába szeretnék szállni egyik sorstársam véleményével, aki isteni csodát vél felfedezni a rokkantnyugdíjas felülvizsgálatokban. Egyenesen a franciaországi Lourdes-hoz hasonlítja a budapesti Damjanich utca 48.-ban (az NRSZHSZBEFSZ székhelye) történő varázslatot. Lourdes-ba évente 5 millióan zarándokolnak el gyógyulás reményében és hivatalos kimutatás szerint 1983 óta 68 esetben történt meg a csoda. A Damjanich utca 48.-ba az idén a 200 ezer 57 év alatti rokkantból eddig körülbelül 20 ezer ment be felülvizsgálatra és 2 ezer teljesen egészségesen jött ki onnan, további hatezer állapota pedig annyira fantasztikusan megjavult, hogy a töredékére lehetett visszavenni eddigi ellátásukat. Ez a csoda, nem az, ami Lourdes-ban történik, írja a blogger elfelejtve, hogy itt nincs szó csodákról, annál inkább van szó objektív paraméterekről.

Ott tartottam, hogy az NRSZHSZBEFSZ-szel a zsebemben sántikálok a munka világát megtestesítő PMKHMKBK felé. Itt engem majd nyilvántartásba fognak venni és a kormány ígérete szerint én kapom majd meg az Orbán Viktor által kilátásba helyezett egymillió új munkahely egyikét. Nekem semmi más dolgom nem lesz, minthogy kihúzzam addig, amíg meg nem lesz az egymillió munkahely. Sőt, jó esetben nem is kell addig várni, mert könnyen lehet, hogy éppen 728 543. munkahely lesz az enyém.

Az a fontos, hogy sose veszítsük el az optimizmusunkat, amikor megyünk visszafelé a munka világába!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!