KDNP: Nem tetszhalott, tényleg vége

Ám ennek ellenére ennél nagyobb dobása nem volt a törpepártnak. A kereszténydemokrata csodafegyvernek beharangozott magáncsőd intézményének bevezetésére 626 millió forintot költött az állam, és alig kétszáz ember akar élni a lehetőséggel. A kötelező hittantanításhoz a kereszténydemokraták ragaszkodtak – ám megvalósulási formájától még a nagy egyházak sem boldogak (egyszerűen nincs annyi képzett hitoktatójuk, hogy a gyerekek többsége minőségi „iránymutatást” kapjon). A párt elnöke, Semjén Zsolt – miniszterelnök-helyettesként – a nemzet közjogi újraegyesítésén munkálkodik, és noha hivatalosan több mint félmillió magyar állampolgárságot osztott szét, kívülről úgy tűnik: leginkább a szavazatmaximálás vezeti a kormányt. (A határon túl élő kettős állampolgárokat pedig gyakorta ellátásmaximalizálás – például nyugdíj-kiegészítés motiválja.) A KDNP-s államtitkárokra bízott közoktatás romokban hever, így két államtitkárt – Hoffmann Rózsát és Czunyiné Bertalan Juditot – is lapátra tett a miniszterelnök. Végül a vasárnapi boltzár is bebukott – de utóbbi legalább generált valamilyen érzelmet, lásd például a fent említett nótát. Persze ha a KDNP nem rukkol ki „vasárnapi ötletével”, akkor senkinek fel nem tűnt volna, hogy létezik.

Nem véletlenül: a párt népszerűsége mérhetetlen, a Fidesz viszi be a hátán a parlamentbe (közös lista). Hogy mi a funkciója, az is erősen kérdéses – legtöbb forrásunk szerint Orbán Viktor arra használja, amire egykor Horn Gyula az SZDSZ-t: azaz hivatkozási alapnak. A kereszténydemokratákra mutogatva ugyanis olyasmit is le lehet nyomni a Fidesz torkán, amit egyébként nem nyelnének be kapásból. Nem véletlen, hogy a KDNP olykor maga Orbán: azaz a miniszterelnök elképzeléseit tálalják sajátjukként. Ez történt az oktatásügy esetében – úgyhogy amikor a két államtitkár menni kényszerült, igazából Orbánt korrigálta a politikai valóság.

És nem volt ez másképp a vasárnapi zárva tartás kapcsán sem: a kormányfő körömszakadtáig ragaszkodott elképzeléséhez, még pénteki rádióinterjújában is arról beszélt, hogy a vasárnapi szünet a jövőben nem csak a kereskedelmi dolgozók kiváltsága lesz. Aztán a hírek szerint megmutatták neki a népszavazási részvételi hajlandóságról szóló villámkutatást, ami legalább 55 százalékos részvételi hajlandóságot mért – tehát a referendum érvényes és eredményes is lenne. Ezért adta ki az ukázt, hogy a kormánypártoknak kötelező megszavazni eltörlését.

A KDNP pedig ebből sem épített arcot: képviselői szervilisen tartózkodtak (egyedül Harrach Péter frakcióvezető voksolt nemmel, de rögvest mondta is, hogy véletlenül félrenyomott).

Ez nem csoda: egzisztenciálisan a kormányfőtől és körétől függnek a kereszténydemokraták, legjobb példa erre Rubovszky György, akinek lánya az V. kerületben Rogán Antal (volt polgármester, most miniszterelnöki kabinetfőnök) alpolgármestereként dolgozott, illetve a politikus egyik cégérdekeltsége becsülte fel a kerület által mutyista módon értékesített ingatlanokat. Így az sem csoda, hogy a KDNP prominensei mindenkit „levadásztak”, aki önálló arculatot próbált adni a formációnak.

Emlékeztetőül: pártügyészként épp Rubovszky zárta ki a pártból a budapesti választmány elnökét, mivel Szalma Botond – az újpesti KDNP-alapszervezet támogatásával – független jelöltként akart indulni a IV. kerület polgármesteri posztjáért, értelemszerűen a Fidesz–KDNP fideszes jelöltje ellenében.

„Szerintem a Fidesszel való szövetséget csak erősítené egy önálló KDNP. Persze az, aki csak gombnyomogatónak tekinti az embereket, ezzel nyilván nem ért egyet. El kéne dönteni, hogy van KDNP vagy nincs. Akkor legyünk inkább egyszerűen a Fidesz tagjai!” – mondta akkor Szalma. A jelek szerint a pártvezetés meg is fogadta a tanácsát, önálló KDNP már nem létezik, és valószínűleg nem is fog. Ettől függetlenül azonban – posztmortem – egy slágersikert még összehozhat, ugyanis a vasárnapi „újra nyitva tartás” örömére újabb dal született (Megbaszódtál KDNP)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!