Népszavazást tartanak vasárnap a görögök arról, hogy a kormány elfogadja-e a nemzetközi partnerek tervezetét, amely az országnak nyújtott hitelért cserébe bizonyos megszorításokat követelne. Ahogy a kérdés sem egyértelmű, úgy a választás kimenetele is bizonytalan.

  <h1>Görögországban egymást érték az igen és a nem melleti tüntetések, ahol az EU-tagságról is véleményt nyilvánítottak - Fotó: Alexandros Avramidis, Reuters</h1>-
  <h1>Komoly pánikot okozott, hogy nem nyitottak ki a bankok - Fotó: Alkis Konstantinidis, Reuters</h1>-

Görögországban egymást érték az igen és a nem melleti tüntetések, ahol az EU-tagságról is véleményt nyilvánítottak - Fotó: Alexandros Avramidis, Reuters

- – Kép 1/2

„A népszavazás nehézsége, hogy a nemek és az igenek is különbözőképpen értelmezhetőek: a szavazók, a görög politikai elit és az egyes nemzetközi hitelezők is mást mondanak” – foglalta össze a dilemma lényegét Fokasz Nikosz, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára a Vasárnapi Híreknek.

Az uniós vezetők általában tartózkodtak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak. Kivételt csak az Európai Bizottság euróért felelős alenöke, Valdis Dombrovskis tett, aki a német Die Welt napilapnak adott pénteki interjújában kifejtette, a referendumon feltett kérdés nem korrekt és jogilag sem pontos. A valódi tétnek azt tartja, hogy a görögök milyen üzenetet küldenek az európaiaknak: együtt akarnak-e működni vagy sem. A Görögországgal rendszerint szolidáris olasz vagy francia politikusok már nem voltak ilyen szolidak, és többen is kijelentették: ha a nemek kerülnek többségbe, úgy fogják majd fel, mintha a görögök Európára mondtak volna nemet. Ennél is tovább ment a nyomásgyakorlásban a neves brit hetilap, a The Economist pénteki számának vezércikke, amely „Európa jövője a görögök kezében” címmel jelent meg.

Az igenek mellett sorakozott fel a – válságért igen nagy részben felelős – két egykori kormánypárt, az Új Demokrácia és a Paszok, illetve egy fiatal szociáldemokrata párt, a Potami (magyarul: folyam). A pozitív válasz szerintük se csak a konkrét megszorítócsomagra vonatkozik, hanem az EU- és az eurózóna- tagságra is. Figyelemre méltó, hogy a 13 fős görög kormányból négy miniszter, a Szirizával koalíciót alkotó Független Görögország tagjai is az igen mellett álltak ki, azt is vállalva, hogy meneszthetik őket a kabinetből. A tábor ellenfelei ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a hitelezők eddig is mindent ki akartak a görög társadalomból facsarni. Így elég valószínűnek tartják, hogy a szavazásra bocsátott dokumentumban javasolt 9 milliárd eurós megszorításnál a hitelezők rövid időn belül többet követelnének, miként az korábban többször is megtörtént.

Alexisz Ciprasz miniszterelnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ők csak a hitelező partnerek konkrét szerződésajánlatát bocsátják szavazásra, és a reformcsomag elutasítása megerősítené őket a tárgyalási pozíciójukban. Ezt a pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz annyira komolyan gondolja, hogy bejelentette, lemond, ha az igenek kerülnek többségbe.

A kormánypárt bírálói szerint a Sziriza januárban nagy bizalmat kapott, de erre az elmúlt fél évben nem szolgáltak rá. „Különösen jól látszik ez most, hogy a bankok zárva vannak” – mondta Fokasz Nikosz.

Péntekre már az automatákból is kezdett kifogyni a 20 eurós bankjegy. Ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a pénzintézetek még a napi 60 eurós kivételi limitet sem tudták teljesíteni, és legfeljebb egy bankót tudtak adni, 50-eset. „Ez a lakosságnak okozott kényelmetlenségen túl a gazdaság mélyrepülését okozza. Az import kezd akadozni, a készpénzt használó kis- és középvállalkozások visszafogják a tevékenységüket” – magyarázta a szociológus. Arról nem is szólva, hogy a pénzhiány sok görög polgárt megakadályozhat abban is, hogy részt vegyen a vasárnapi szavazáson. Szavazni ugyanis csak a bejelentett lakhely szerint lehet, sokan azonban nem ott élnek, ahová be vannak jelentve, az utazásra viszont nincs elegendő pénzük.

Egy hete, mikor a miniszterelnök meghirdette a népszavazást, majdnem 20 százalékponttal többen voltak azok, akik a nem mellett foglaltak állást. A hét közepére 9 százalékpontra csökkent a különbség. Lapzártánkkor pedig már az igenek vezettek, még ha csak 1 százalékponttal is. Viszont a szavazók több mint tizede bizonytalan volt, így lényegében megjósolhatatlan, mi lesz a vasárnapi referendum eredménye.

Fokasz Nikosz éppen Athénben végez kutatásokat, így a héten a nemek és az igenek melletti tüntetést is látta. „Szabad szemmel látható volt, hogy két külön Görögország vett részt a demonstrációkon. A nemért a középosztálytól lefelé található réteg állt ki, akik nagyon fiatalok voltak. Az igenek demonstrációjára egy másik Görögország ment ki a Szintagma térre: a középosztály és azok, akiknek még van vesztenivalójuk” – mesélte.

Az országban a fiataloknak több mint fele munkanélküli. Az Eurostat legfrissebb adataiból kiderült, hogy a 18–34 éves korosztály 63,5 százaléka a szüleivel él, mert ha van is munkája, nem engedhet meg magának egy külön lakást. „Sok családban a nyugdíj az egyetlen megbízható jövedelemforrás. Ha a fiatalok elmennek szavazni – ami korántsem biztos –, akkor a jövőkép hiánya miatt nagy valószínűséggel nemmel fognak voksolni” – árnyalja a képet az ELTE professzora.

Ugyanakkor egy nagyszabású kutatás azt is kimutatta, hogy a recessziónak minden jövedelmi kategóriában, még a legalacsonyabban is voltak nyertesei. „Az igenek mellett olyanok is tüntettek, akiket ugyan rosszul érintett a válság, de lenne még mit veszíteniük. Ők azt gondolják, hogy az eurózóna elhagyása, az új drachma gyors leértékelése katasztrófát jelentene” – mutatott rá Fokasz Nikosz. A szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogyha a görögök euróban jegyzett lakáshitelei hirtelen devizakölcsönné alakulnának, az még a Magyarországon tapasztalható problémáknál is nagyobb terheket jelentene. A legborúlátóbb forgatókönyvek szerint a drachma akár 40 százalékkal is leértékelődhetne az euróval szemben.

„A népszavazással a kormány azt kockáztatja, hogy az ország elindul egy végzetes politikai kettészakadás útján, amire a 20. században kétszer is volt példa. Még nem tartunk ott, de már látjuk ennek a szembenállásnak az első jeleit” – összegzett Fokasz Nikosz.

Mikor jön a drachma?
Kedden részleges államcsőd következett be Görögországban, mert a kormány nem fizette ki az IMFnek járó 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet. Ugyanezen a napon a nyugdíjasok és közszolgák sem kapták meg a júliusra járó, összesen 2 milliárdnyi juttatásukat. Július 20-án újabb 3,5 milliárdos tartozás jár le az Európai Központi Bankkal (EKB) szemben. De még ezzel a csőddel is elevickélhetnének egy darabig, abban az esetben is, ha hivatalosan visszaállítanák a drachmát, de valójában az eurót használnák, mint Montenegró. Gond csak akkor lenne, ha az EKB kormányzótanácsa kifogyna a jóindulatból, és azt mondanák, hogy nem bocsátanak több eurót a görög bankok rendelkezésére. Ekkor másfél évtized után be kellene üzemelni a nyomdagépeket, amelyekről Alexis Ciprasz görög miniszterelnök azt állítja, már nincsenek is meg. Ez a valóságban nem jelentene akkora gondot, mert kezdetben felül lehetne bélyegezni a még forgalomban lévő eurós bankjegyeket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!