A devizahitelesek problémájára kiötlött kormányzati mentőakciók kifejezetten kudarcosnak tekinthetőek.
A végtörlesztés néven ismert lehetőség azoknak nyújtott segítséget a bankok pénzén, akik nem szorultak segítségre, hiszen egy összegben ki tudták fizetni a teljes fennálló tartozásukat egy 25 százalékkal alacsonyabb svájci frank árfolyam mellett. A 90 napnál régebben nem fizető adósok számára a kormány egy kedvezményes forinthitelre váltás lehetőségét találta ki. Ezzel az egyik probléma az volt, hogy csak nagyon szűk körnek szólt, mert a rengeteg kikötés miatt sokan elestek a lehetőségtől. A másik probléma az volt, hogy hiába engedték el a svájci frankos tartozás 25 százalékát forintra váltás esetén, ha a magasabb forintkamatok miatt alig csökkent a havi törlesz tő részlet. Ezek után nem is csoda, hogy csak pár ezer hitelt váltottak át az érintettek. A Nemzeti Eszközkezelőnek felajánlható lakások esetén a szociális rászorultságot kellett igazolni, ezért estek el sokan a lehetőségtől. Az árfolyamgát esetén az élelmesebbek kiszámolták, hogy a forintban halmozódó tőkeszámla várhatóan magas kamata kioltja az öt év alatt megnyert árfolyamkedvezményt. Ezen túl csak az elmaradással nem rendelkezők élhettek az árfolyamgáttal, és csak átmeneti könnyebbséget jelent az ötéves futamidő. Ezért csak az érintettek 26 százaléka vette igénybe azt. Amint látjuk, az eddigi megoldási kísérletek nem voltak hatékonyak a devizahitelesek problémáinak megoldására, miközben a devizahitelek 19 százalékát már legalább 90 napja nem fizetik az adósok, tehát a helyzet igen súlyosnak mondható. (Nem szokott szó esni arról, hogy a piaci kamatozású forinthitelek közel 14 százalékánál szintén 90 napnál régebbi az elmaradás, vagyis alig kevesebb a gondban lévő forinthiteles, mint a devizahiteles. Ennek ellenére az ő megsegítésükre még egy program sem indult.)
A kiszivárgott tervek szerint a kormány most a 90 napnál régebb óta nem fizető devizahiteleseket kívánja megsegíteni, várhatóan a hitelek forintosítása által. Amennyiben a már ismert mértékben elengedés is járulna az átváltáshoz, akkor mintegy 25 százalékkal lenne alacsonyabb a tőketartozás, ám ebből az előnyből sokat elvinne a magasabb forintkamat. Így a kérdés marad: aki nem tudta fizetni a svájci frankos hitel részleteit, miért tudná fizetni a hasonló törlesztőrészleteket a forintosítás után?
Mivel a pontos részletek még nem ismertek, reméljük, hogy ezúttal sikerül valamilyen értékes és használható megoldást találni a devizahitelesek problémájára.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!